Magyar nő leplezte le New York luxus-lakófelhőrkarcolóinak hideglelős titkait

2021 április 02., 16:02

2021-re nem maradtak fehér foltok a térképen. Az ember 48 órán belül el tud jutni a Föld tetszőleges pontjára, ahová pedig mégsem, azt legalább meg tudja nézni a Google Earthön. Egy magyar művész most mégis azzal tudott valódi szenzációt kelteni Amerikában, hogy XVIII-XIX. századi utazó módjára klasszikus értelemben vett útleírást írt egy olyan tájról, ahol ő járt először a civilizált emberek közül.

Egy olyan tájról, amely a világ legdokumentáltabb városának, New Yorknak a kellős közepén található. Mégis igaz rá, hogy kábé annyi külvilágbeli léphetett be eddig a területére, mint Afrika mélyére Stanley és Livingstone idejéig. Ez a luxuslakótornyok közrendűektől elzárt világa.

Ady és Andi a fővárosban

Ha a globalizált emberi kultúrának van fővárosa, akkor legkésőbb a XX. század közepe óta New York az. Ez a város egyszerre a világgazdaságot működtető pénzügyi rendszer központja, a Föld minden migránsának álma, a világturizmus egyik legfontosabb célpontja és a modern popkultúra mintaadó ősforrása. Szabad piac? Szabad élet? Kapitalizmus? Diszkó? Siker? Szervezett bűnözés? Pop art? Szabad út a csúcsig bárkinek és ugyanez az ellenkező irányban? Globalizáció? Kellemes élet? A XX.-XXI. század jó pár kulcsfogalmát felidézve New York neve ugrik be először.

A város vizuális képzeletünkre gyakorolt hatása annyira erős, hogy ha a modern ember a “nagyváros” vagy “metropolisz” szót hallja, önkéntelenül New York - vagyis egész pontosan azon belül Manhattan - panorámája ugrik be neki. Sőt, ha a jövő városát próbálja elképzelni, mondjuk egy sci-fi filmben, akkor is Manhattanre szokott gondolni, csak repülő autókkal kiegészítve.

Nem véletlenül. New York ugyanis azért is lett a globalizált emberiség fővárosa és álmainak tárgya, mert a XIX.-XX. század fordulója óta mindig a saját kora előtt jár. Technológiai, városszerkezeti és kulturális értelemben is. Olyan, mintha egyszerre létezne a jelenben és egy kicsit a közeljövőben. Vagyis New York jelene gyakran a városon kívüli világ jövőjét jelenti.

Ebből a szempontból is baromi izgalmas az a hangos siker, melyet a már említett magyar művész kegyetlenül leleplező, de közben végig igen szórakoztató friss projektje aratott a Kozmopoliták Fővárosában.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a Körnek? Itt tudsz belépni.