A világunkat formáló tömeggyilkosságok

Lezárt tartalom a Kör tagjainak
augusztus 26., csütörtök 16:23

1972-ben korábban nem látott falfirkák jelentek meg a chilei főváros, Santiago utcáin. A falakra azt írták fel:

Jakarta idejön.

Jakarta Indonézia fővárosa. 15 ezer kilométerre van Santiagótól, szinte minden szempontból más világ. Mégis, amikor megjelentek ezek a feliratok, a címzettek pontosan értették, mit jelentenek. A Jakarta-utalás a helyi baloldalnak szólt, az üzenet pedig az volt: le fogják őket mészárolni.

Indonéziában 1965-ben becslések szerint egymillió embert gyilkoltak meg körülbelül hat hónap alatt a kommunistaellenes fellépés jegyében. A tömeggyilkosság egy katonai hatalomátvételt követően indult el, az áldozatok elsöprő többsége semmilyen bűnt nem követett el. A XX. század második felének egyik legnagyobb, mégis alig ismert tömegmészárlását hajtották itt végre. Az Egyesült Államok aktív támogatása mellett.

Chilében 1970-ben nyerte meg az elnökválasztást a szocialista Salvador Allende, aki ellen az első pillanattól helyi és nemzetközi szervezkedés is zajlott. Amikor megjelentek a Jakarta-feliratok, amiket minden bizonnyal fasiszta szervezetek fújtak fel a falakra, helyi balos lapok aggódó cikkeket írtak a fenyegetésekről. Sok baloldali képeslapokat is kapott Jakarta-szövegekkel, a hadseregben és politikai körökben is elkezdtek az indonéz fővárosra utalgatni. Jakartának szimbolikus jelentősége volt a harmadik világ országaiban, a santiagóiak mégsem tudták elképzelni, hogy náluk is elkezdődne a gyilkolás. Aztán itt is jött a puccs, Augusto Pinochet tábornok átvette a hatalmat, és beindult a tömeges kivégzés és kínzás. Ismét amerikai támogatás mellett.

Augusto Pinochet átveszi a hatalmat 1973-ban Chilében. Fotó: AFP

Közös történetek a világ körül

Vincent Bevins amerikai újságíró könyve, a The Jakarta Method (A Jakarta-módszer, alcím: Washington antikommunista keresztes hadjárata, és a tömeggyilkosságok, amelyek formálták a világunkat) 2020-ban jelent meg. Bevins dolgozott a Financial Timesnál, volt a Los Angeles Times brazíliai, majd a Washington Post délkelet-ázsiái tudósítója, és feltűnt neki, hogy a világ különféle részein egészen hasonló mintázatú történetekbe fut bele, és hasonló történelmi traumák alakítják a folyamatokat a mai napig. A könyvhöz elkészített több mint száz interjút (köztük sokat spanyolul, portugálul és indonézül), megfordult tizenkét országban, és felhasznált korábban titkosított dokumentumokat, hogy megírja, hogyan hajtottak végre a hidegháború éveiben tömeggyilkosságokat baloldali erőkkel szemben amerikai támogatás mellett országok egész sorában. Ezek nem háborúk, zavargások vagy fegyveres konfliktusok voltak, hanem emberek szisztematikus legyilkolása.

Ezek a gyilkosságok pedig nem „értelmetlen öldöklések” voltak, írja Bevins a könyv bevezetőjében, hanem alapvető hatásuk volt a hidegháború végkimenetelére, az amerikai hegemónia kialakulására, így pedig arra a világra, amiben ma is élünk. A világ legnagyobb országai közül kettő (Indonézia, Brazília), és több másik ország úgy tagozódott be Amerika mellé, és lettek a kapitalista rendszerbe integrált katonai diktatúrák, hogy ehhez az Egyesült Államoknak egyetlen katonát sem kellett elvesztenie.

Lépj be a Körbe, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a körnek? Lépj be!

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt