• A gyanú szerint a Végrehajtói Kar elnöke százmilliókat, sokszor az osztalék 100 százalékát szedte el azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner államtitkár segítségével neveztek ki.
• A hét meggyanúsított végrehajtó közül kettő beismerő vallomást tett, öt viszont megpróbálja kimagyarázni, miért vittek rendszeresen tízmilliókat készpénzben Schadl Györgynek.
• Nem mélyszegénységben élő strómanokról van szó, hanem jogvégzett emberekről, akik mégis belementek ezekbe a kompromittáló helyzetekbe.
• A kormány 2015-ben megreformálta a végrehajtást a sok visszaélés miatt, de az új rendszerben is olyan pénzeket lehet keresni gyakorlatilag konkurencia nélkül, hogy az önmagában korrupciós kockázat.
• Cikksorozatban dolgozzuk fel a Schadl-Völner ügy nyomozati anyagát, ez a negyedik nagy cikkünk, de sok a reakció és a kapcsolódó hír, ezeket itt lehet követni.
• Az előző részekben aprólékosan rekonstruáltuk, hogyan zajlottak a két főszereplő találkozói a nyomozók szerint, illetve hogy milyen korrupciógyanús ügyeket tárt fel az ügyészség az egyetemeken, és hogyan nyomult Schadl a bíróságokon.

Sötét képet fest a magyar államigazgatás és igazságszolgáltatás szereplőiről a Schadl-Völner ügy nyomozati anyaga. A 444-hez eljutott 1700 oldalnyi dokumentumból olyan ország képe bontakozik ki, ahol pénzért cserébe el lehet intézni bármit, a hivatalos személyek pedig a saját zsebükbe pakolják a milliókat, amit mindannyiunk adójából szedtek össze.

Rögtön az első oldalakon azt olvassuk, hogy amikor egy későbbi vádlotton keresztül elkezdik lehallgatni a Végrehajtói Kar elnökét, az a legnagyobb természetességgel beszél róla, miket tud intézni. Fontos embereknek vizsgát a jogi karon, egy ingatlan engedélyét az építésügyi hatóságnál, egy paksi atomerőműhöz kapcsolódó pályázatot a kormánynál és így tovább. Később sorra került egy iskola működéséhez és egy energetikai találmány fejlesztéséhez kapcsolódó pályázat két különböző minisztériumnál, amelyek elnyeréséhez az ügyészség szerint Völner Pál nyújtott segítséget kenőpénzért cserébe. (Völner tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.) A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint az igazságügyi miniszter helyettese Varga Judithoz is bevitte Schadlt, hogy a Kar belső ügyeiről tárgyaljanak.

Cikksorozatunknak ebben a részében azokról a végrehajtókról lesz szó, akik a vád szerint tíz- és százmilliókat fizettek Schadl Györgynek, aki aztán Völner Pálnak fizetett a kinevezésükért cserébe. Jól szituált emberek, banki tanácsadó, ügyvéd, sőt ügyész is belement abba, hogy a végrehajtói kinevezés után saját akaratát feladva kövesse Schadl útmutatásait, és készpénzben küldözgesse neki a járandóságát. Volt, aki beismerte, hogy ez vesztegetés, a többség azonban különleges magyarázattal állt elő.

A legősibb mesterség

„Hivatásunk kialakulásának idejét tekintve ugyanis, még ha holtversenyben is, de az élen végez a legősibb mesterségek között is” - írta beköszöntőjében a 2015-ben kinevezett új elnök, Schadl György. (A végrehajtók házi lapja, az Executio tartalmai elvileg elérhetők lennének online, de sajnos pont most lépett fel tartós szerverhiba. Valaki viszont Völner lemondásának napján lementett többet az akkor még elérhető lapszámok közül a legnagyobb netes archívumba.)

A végrehajtókról sokak fejében az a kép élhet, hogy ők azok, akik kilakoltatják az adóst, elárverezik a házát, elviszik a kocsiját, bútorait, zárolják a számláját, és közben jó sokat keresnek ezen. Ez nem áll messze a valóságtól, de az már sokak számára nem egyértelmű, hogy ők a magyar igazságszolgáltatás részei, hivatali személyek, akik a bíróságok utasításai szerint járnak el.

Végrehajtók arról beszéltek a Telexnek, hogy a munka nem csak lelkileg lehet megterhelő: előfordul, hogy „egy bosszúszomjas család este leüti a végrehajtót, vagy emberi fekáliával kenik be a végrehajtónak a kisvárosban természetesen mindenki által jól ismert lakhelyét.” Egy végrehajtó ugyanakkor azt emelte ki, hogy milyen fontos a szerepük a társadalomban: „Ha mi nem lennénk, akkor egy bírósági ítélet nem érne semmit, nem működhetnének a bankok, nem lennének szülői felügyeleti perek, hiszen ha nincs olyan, aki betartatja a döntéseket, akkor mit ér az igazságszolgáltatás?”

A nehézségekért az állami szférában példátlanul magas jövedelem kárpótol. A 2010-ben még 2 milliós állami bérplafont követelő miniszterelnök havi 2,5 milliós bruttó fizetése eltörpül egy senki által nem ismert, kisvárosi végrehajtó bevételei mellett. De még az állami topmenedzserek, például a Paksi Atomerőmű vagy a MÁV vezérigazgatója sincs olyan jól eleresztve a havi 4-5 millió bruttójával, mint a legzsírosabb területeket megcsípő végrehajtók. A SCHADL és TÁRSA Végrehajtó Iroda 2020-ban 356 millió forintos forgalomnak örülhetett, amiből 134,4 millió forint nyereség lett, míg 2019-ben 643 millióból 317 millió – írtuk korábbi cikkünkben, ahol arra is felhívtuk a figyelmet, hogy az Orbán-kormányok egyre kedvezőbb adózással is támogatták a végrehajtó irodákat. Schadl felesége szintén végrehajtó, cége tavaly 190 milliós profitot csinált.