„Az oktatási rendszerünk egyáltalán nincs felkészülve a mentális problémákra”

• A gyerekek és kamaszok rossz mentális állapotát mutató számok folyamatosan növekednek, egyre több gyereket érint az önsértés vagy az öngyilkosság gondolata.
• Az iskolapszichológusi hálózat folyamatos hiánnyal küzd, ekkora gyerekmennyiség mellett pedig nincs idő másra, csak tűzoltásra.
• Egy iskolapszichológus szerint amit az oktatási rendszer csinál a gyerekekkel. már önmagában gyerekellenes bűntett. Van olyan általános iskolás páciense, aki azért sírta el magát, mert annyira fáradt.
• Az iskolapszichológusok nem tudják hova továbbküldeni a krízisben lévő gyerekeket, mert nincs államilag támogatott ambuláns ellátás, ezért ők tartanak terápiát, holott ez nem is feladatuk és kellő kompetenciájuk sincs hozzá.
• Az oktatási rendszerben dolgozó pszichológusok azért küzdenek, hogy a víz felszíne felett tartsák ezeket a gyerekeket, de egy szociális munkás azt mesélte a 444-nek, hogy tavasszal egy szuicid hajlamú gyerekkel csak 2025. októberére kaptak időpontot gyermekpszichiátriára.

December elején egy szegedi általános iskola mosdójában kísérelt meg öngyilkosságot egy fiú, akit az iskola gondnoka még időben megtalált. Ez egy kirívó példa, de a covid óta egyre több cikk, kutatás jelenik meg azzal kapcsolatban, hogy nagyon rossz gyerekek és kamaszok mentális állapota. Ebben a cikkben feltérképezzük, hogy mennyire rossz a helyzet, milyen mentális és lelki bajokkal küzdenek leginkább a magyar fiatalok, és hogy mekkora szerepe van az iskolának a gyerekek és kamaszok mentális egészségében. Bemutatjuk, hogy az oktatási rendszeren belül kik azok a jelzőrendszeri tagok, akiknek észre kell vennie, hogy egy gyerek krízisben van, majd végigvesszük azt a folyamatot, hogy ezután mi történik a gyerekkel, milyen hiányosságok nehezítik azt, hogy megfelelő segítséget kapjon.

Sötét valóság

Bár nincs túl sok adat arról, hogy hogyan érzik magukat a magyar kamaszok, a részkutatásokból és a szakemberek tapasztalataiból erősen lehet következtetni arra, hogy nagyon rossz a helyzet. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara serdülő korúak körében végzett 2022-es kutatása arról árulkodik, hogy nem elenyésző számban vannak olyan kamaszok, akik problémákkal küzdenek. A több mint 6000 ezer fős kutatás kérdőívek segítségével mérte fel az 5., a 7., a 9. és a 11. osztályosok egészségmegtartását, amely keretében a lelki egészséget is vizsgálták.

A kutatás szerint jó közérzetről tízből hat tanuló számol be, míg közel minden hatodik fiatalt érint a depresszív hangulat kockázata (14,4 százalék), rossz közérzete pedig még ennél is több kamasznak van, ők a minta 25,2 százalékát teszik ki. A kutatás arra is rámutat, hogy a tanulók 20,1 százaléka az átlagnál kevésbé elégedett az életével.

2022-ben és 2023-ban az újpesti önkormányzat is felmérte a kerületben lévő kamaszok mentális egészségét és olyan borzalmas eredményt kaptak, hogy azonnal Ifjúsági Mentálhigénés Centrumot nyitottak a kerületben. Ugyanis az 1007 fős mintából mindössze 29 százalék volt az, akinek nincsen semmilyen ártalom, trauma az életében. 35 százalékuk verbális bántalmazásról számolt be, 27 százalékuk érzelmi elhanyagolásról, 26 százalékuk fizikai elhanyagolásról, 21 százalékuk pedig szexuális bántalmazásról. A teljes kutatásról itt írtunk bővebben.

„Ez azt jelenti, hogy 14-18 éves korukra a gyerekek 71 százaléka már valamilyen módon sérült, vagyis ezzel a 71 százalékkal foglalkozni kell. Van, aki mélyebb, hosszútávú beavatkozásra szorul, van, akivel életviteli tanácsadás szintjén el lehet indulni. Abszolút figyelemfelkeltő volt, hogy ebben a korosztályban ennyien érzik azt, hogy vannak olyan sérelmeik, amiket nem tudtak feldolgozni” - mondta ezt akkor a 444-nek a felmérés készítője, Andula Zsuzsanna.

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány tapasztalatai szerint a tizenévesek, fiatal felnőttek mentális állapota évek óta aggasztó. A súlyos lelki elakadások, nehézségek miatt segítséget kérők száma 5-6 éve folyamatosan növekszik, amihez persze hozzájárulhat az is, hogy egyre tudatosabbak a fiatalok és mernek segítséget kérni.

Ennek ellenére az alapítvány munkatársai úgy látják, hogy 2023-ban, majd 2024-ben is tovább romlott a tizenéves gyerekek és fiatal felnőttek mentális egészsége, még a korábban is magas számokhoz képest is. Úgy tapasztalják, hogy a leggyakoribb gondok a szorongás, az általános lehangoltság és a magány.

R. Csekeő Borbála, a Kék vonal Gyermekkrízis Alapítvány pszichológusa a 444-nek elmondta, hogy gyakran hívják őket kistelepülésekről, de sok a 16-18 éves iskolaelhagyóktól és a gyermekotthonban nevelkedő fiataloktól érkező hívás is.

Mint mondja, hasonlóan figyelmet érdemlő az önagresszió, önsértés és a szuicid viselkedés gyakoriságának folyamatos emelkedése. Különösen aggasztó az öndestrukcióról (önsértésről) szóló számok növekedése. 2020-ban 301, 2021-ben 669, 2022-ben 996 alkalommal számolt be a megkereső önsértésről, és ez a szám 2023-ban már 1550.

Hasonlóan emelkedő tendencia figyelhető meg az öngyilkossági gondolatokkal kapcsolatos segítségkérésekben: 2020-ban 746, 2021-ben 1304, 2022-ben 1505, 2023-ban 1933 konzultációban hangzottak el szuicid gondolatok.

„Sajnos már kimondható, hogy ez a tendencia 2024-ben sem fordult meg, sőt. Szomorú tapasztalat, hogy a szakemberhez, pszichológushoz, pszichiáterhez, pszichoterapeutához jutás sokszor több szinten nehezített. Ezt jelzi az is, hogy évi legalább ezer megkeresésből kiderül, hogy már valahol kapott diagnózist a hívónk, de jellemző, hogy a diagnózist nem követi pszichoterápiás segítség, és az is ritka, hogy az egész család kap segítséget, ahhoz, hogy jó irányba mutató változások induljanak el” - tudatta a Kék vonal a 444-gyel.

A táblázat értelmezéséhez fontos adalék, hogy ezekben a kategóriákban lehetnek átfedések, illetve hogy megkeresést, nem pedig megkereső személyt számolnak az alapítványnál, tehát egy gyerek, fiatal ugyanazzal a problémával kapcsolatban többször is beszélgethet. Ennek ellenére a táblázatból is jól látszik az erősödő tendencia, ami különösen a félelmek, szorongások terén szembetűnő.

Az oktatási rendszer nincs felkészülve a mentális problémákra és azok felismerésére

A következőkben azt vizsgáljuk, hogy ezek a sötét adatok hogyan néznek ki a valóságban, azon belül is iskolai közegben, ahol a gyerekek és fiatalok olyan felnőttekkel vannak körülvéve, akik potenciálisan segítséget tudnának nekik nyújtani a lelki elakadásaikban. Ami egyébként törvényileg előírt feladatuk is lenne, hiszen mindannyian a jelzőrendszer tagjai.