Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár kedden megint alkudozni ment Brüsszelbe Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság fejlesztési biztosával (osztrák).

Megint az történik, ami tavaly: a bizottság ellenőrei rámutattak egy 2007 óta tartó magyar közbeszerzési hibára, és most az összes szerintük rossz szerződés után átalánybüntetést szabnak ki. Ennek mértékéről ment alkudozni Lázár Brüsszelbe. Megegyezés még nincs. Legrosszabb esetben 170 milliárd forint lehet Magyarország büntetése.

Amíg nincs megegyezés, addig nem jön pénz Brüsszelből 2 operatív program összesen 9 prioritására, vagyis egy csomó mindenre. Ez érzékenyen érinti a magyar fejlesztéseket.

Közel keverd az aszfaltot

A bizottság azt sérelmezi, hogy Magyarországon az nyerhetett útépítési munkát EU-s pénzből, akinek ötven kilométeres körzetben volt aszfaltkeverő gyára. A gyakorlat 2007 óta ilyen, alkalmazta tehát a Gyurcsány- , a Bajnai- és az Orbán-kormány is. Holott vannak mobil aszfaltkeverők is, amivel sokkal többen pályázhattak volna, mint így. A bizottság szerint például a külföldi cégeket érhette hátrányosan a gyakorlat.

A valóságban azonban egyáltalán nem jártak rosszul a külföldi útépítő cégek ezzel a közbeszerzési szabállyal. Hozzájutottam a kifogásolt szerződések listájához, ahol a nyertesek ár alapján összerakott sorrendje a következők:

1. Colas: 116 mrd Ft (francia)
2. Közgép 113 mrd Ft (magyar)
3. Strabag 105 mrd Ft (osztrák)
4. Duna Aszfalt 102 mrd Ft (magyar)
5. Swietelsky 60 mrd Ft (osztrák)

A maradék sok kisebb cég között oszlik meg. A lista első négy helyén lévő cégek a kifogásolt szerződések 19,5-17 százalékát vitték el, az ötödik 10 százalékot, vagyis ez az öt cég az abszolút kedvezményezettjei voltak a gyanús, szabálytalannak tűnő szerződéseknek. Jól látszik, hogy a pénz nagyobb része külföldi cégeknek ment. Így pont protekcionizmus a valóságban nem történt.

Mutyi ettől még lehetett

Itt valószínűleg nem a külföldiek kiszorításáról szólt a történet, hanem a különböző kormányok kedvenceinek helyzetbe hozásáról. Amikor az NFÜ élére 2010 nyarán a Közgéptől érkezett Petykó Zoltánt nevezték ki, akkor még vissza is vonták egy rövid időre ezt a szabályt. Aztán kiderült, hogy a Közgépnek sem olyan rossz ez a rendszer, ők is tudnak vele élni, úgyhogy visszaállították.

Brüsszel a kifogásolt szerződések értékének 25 százalékát akarja visszavonni. Ezt a pénzt újra meg lehet pályáztatni elvben, de erre alig van már idő, mert 2015 végéig minden eurócentet fel kell használni.

Magyarország a legutóbbi, úgynevezett mérnökügyi vitában (akkor az volt a baj, hogy csak a magyar mérnöki kamara tagjai pályázhattak) 5 százalékra alkudta le az átalánybüntetést.

Menjen a bíróságra akinek hét anyja van

Ilyenkor nem muszáj átalánybüntetést fizetni, lehet menni az EU bíróságára is, csakhogy az ítéletig Brüsszel nem oldja fel a befagyasztásokat. És akkor a magyar államnak kellene hiteleznie évekig a pályázatok nyerteseinek, és akár a teljes pénzt el is veszthetjük egy kedvezőtlen bírósági döntés után. Ezért a kormányok (különösen a szegényebbek) inkább megalkudnak valami átalányban.

Lázár ma azt akarta elérni, hogy az egyezség gyorsan megköttessen, és a 25% jelentősen mérséklődjön. Brüsszelben állítólag azt mondta erre Hahn, hogy vagy gyorsan, vagy kevesebbet. Hamarosan innen folytatják.