Ukrajnai „lázadók felfegyverzésével” és pénzelésével vádolta meg az USA-t, és egy esetleges orosz beavatkozást sem zárt ki Vlagyimir Putyin egy tanácsadója egy kijevi lapnak adott interjújában.

Szergej Glazjev gazdasági tanácsadó sokak szerint Putyin jobbkeze az Ukrajnát érintő kérdésekben. A Kommerszant-Ukrajina című lapnak adott interjúban puccskísérletnek nevezte a tüntetéseket. Azok erővel való beszüntetését javasolta, és az ukrán belpolitikai válság mindegyik szereplőjét élesen bírálta.

„Információink szerint amerikaiak heti 20 millió dollárt költenek az ellenzék és a lázadók finanszírozására, köztük fegyverekre is (...) A fegyveresek az amerikai nagykövetség területén kapnak kiképzést, ott fegyverzik fel őket. Ez elfogadhatatlan, ezt meg kell vizsgálni.”

A tanácsadó szerint Oroszországnak jogalapja van beavatkozni Ukrajnában az 1994-es budapesti memorandum értelmében.

„A dokumentum szerint Oroszország és az Egyesült Államok Ukrajna szuverenitásának és területi egységének védelmezői, és őszintén szólva egy ilyen konfliktusban kötelességük beavatkozni. Amit az amerikaiak csinálnak – egyoldalúan és nyersen beavatkoznak Ukrajna belügyeibe – az a szerződés egyértelmű megsértése. A szerződés kollektív garanciákról és kollektív fellépésről szól.”

Szergej Glazjev ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy Oroszország aktívan beavatkozna-e az ukrán válságban. Arról nem beszélt, hogy Moszkva pontosan milyen lépéseket tehet.

A budapesti memorandumot azután írták alá, hogy Kijev az 1990-es évek elején biztonsági garanciákat kért a külső hatalmaktól azért cserébe, hogy csatlakozzon az atomsorompó egyezményhez, és feladja a szovjet időkből származó atomfegyvereit.

A Fehér Ház szóvivője Glazjev szavai reagálva azt mondta: az Egyesült Államok elítéli az erőszakot bármely fél részéről, és az ukrán válság rendezésén dolgozik. „Az orosz tisztviselőknek is hasonlóan kellene tenniük” – mondta Laura Lucas Magnuson szóvivő.

Glazjev az interjúban puccskísérletnek nevezte az ukrajnai tüntetéseket, hazudozással és a valóság elferdítésével vádolta az ukrán ellenzéket és a nyugati országokat, de még a kijevi kormányt is.

„Ami Kijevben történik, az egy puccskísérlet. A Nyugat aktivistáknak nevezi a terroristákat és a puccsistákat, és békés tüntetőknek próbálja beállítani őket, holott mindenki látja, ahogy megtámadják a rendőröket, Molotov-koktélokkal dobálják őket, napalmot készítenek és felfegyverzik magukat. Egy olyan helyzetben, amiben a hatóságok egy puccskísérlettel néznek szembe, nincs más választásuk (minthogy erőt alkalmazzanak).”

Glazjev azt is mondta, hogy az ukrán hatalomhoz közel állók „féltik a milliárdjaikat”, ezért nem hajlandóak megegyezni a másik oldallal, „mielőtt katasztrófa nem történik”. A nyugati államokat pedig „zsarolással” vádolta, amiért azok Viktor Janukovics elnök és egyes ukrán oligarchák külföldi vagyonának befagyasztását is meglebegtették a válság miatt.

Glazjev nemrég azt mondta, hogy Janukovics elbukik, ha nem fojtja el a tüntetéseket. Korábban nyíltan gazdasági megtorlással fenyegette meg Ukrajnát arra az esetre, ha társulási szerződést ír alá az Európai Unióval.
Janukovics végül novemberben a tervekkel ellentétben (nyugati elemzők szerint Moszkva gazdasági zsarolása miatt) nem írta alá a társulási szerződést Brüsszellel, hanem Moszkva felé fordult. Ezért tüntetések kezdődtek ellene, amik januárban – a gyülekezési jogot szigorúan korlátozó törvények elfogadása és a rendőrség brutális fellépése miatt – erőszakossá fajultak, és több ember halálához vezettek. (MTI)