Simán lehet, hogy politikai csatározások áldozatává válik Budapest 24 új trolibusza.

Bár azt az ügy minden szereplője hangoztatja, hogy 24 új trolibuszt megvásárolni nem lehet nagy kihívás a buszokat, metrókocsikat tucatjával vásárló világvárosnak, sokkal fontosabbnak tűnik a bűnbakkeresés a trolik beszerzésénél.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tavaly írt ki tendert olyan trolik vásárlására, amik kisebb távon önjárásra is képesek, azaz felsővezeték nélküli üzemben is tudnak közlekedni.

Aki már tolt szovjet trolit a fővárosban, az tudja, miről van szó: az önjáró trolit nem az utasoknak kell tolni, hanem saját lábán, kertvárosi sebességgel átevickél az áramszüneten. Van már ilyen troli Budapesten is, Ganz Solaris Trollinónak hívják őket.

Ilyen trolikból akart vásárolni a város még két tucatnyit. Elég jó vétel lenne, mert a trolik árának nagy részét (99%) kifizetné az Európai Unió, ami triplán kapóra jön a 4-es metró irdatlan költségeiben teljesen kimerült fővárosnak. Annyi van még, hogy a pénzt 2015-ben legkésőbb el kell költeni, utána nem lehet lehívni.

A BKK ki is írta a tendert tavaly júniusban, de csupán két érvénytelen pályázat érkezett rá, újra ki kellett írni. Ezt októberre ígérték, december lett belőle. A nyárival ellentében itt már 13 pályázó volt, a BKK pedig február végén hirdetett volna győztest, de a Skoda kérelmére a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) megsemmisítette a tendert (A határozat szövege).

A KDB az a hatóság Magyaországon, amely a közberszezéseket felügyeli. Ha egy kiírás, eljárás törvénybe ütközik, akkor lecsap. Na, de nézzük, mire csapott le most a KDB:

A cseh Skoda Electric kifogásolta, hogy a BKK nem akart dízelmeghajtású önjáró trolikat, emiatt versenykorlátozást kiáltott, amit a KDB indokoltnak látott.

Most egy pillanatra tekintsünk el attól, hogy a KDB döntései mennyire megalapozottak egy, a közbeszerzések terén olyan jól teljesítő országban, mint Magyarország, ahol simán mennek le olyan tenderek, amire csak egy cég jelentkezik, és a KDB mukkot sem szól.

Ahogy arra a BKK is felhívta a figyelmet (a már-már legendássá vált !!!-es beadványában), a KDB döntése erősen megkérdőjelezhető. Tegnap volt szerencsém nekem is átnyalni ezt a 27 oldalas jogi szöveget, és valóban, igen erőltetett módon indokolja a bizottság, hogy miért is érvénytelenítette a tendert.

Tessék elképzelni, hogy ön bemegy a boltba, mert párizsis zsemlét akar vásárolni. Azért párizsisat, mert ezt szereti a család. A boltban többféle párizsis zsemlét is lehet kapni. Amint azonban döntés születik az ön fejében, mondjuk, a marhapárizsiról, előugrik egy revizor, érvényteleníti a tranzakciót, mert a pultban sajtos zsemlét is árulnak, ön pedig olyat nem akart venni. Ez pedig szabálytalan, mert korlátozza a versenyt.

Persze jól tudjuk, simán van a magyar közbeszerzések világában olyan, hogy bizonyos cégeket úgy akarnak helyzetbe hozni, hogy a kiírás kritériumait ügyesen addig szűkítik, hogy csak a győztes felelhessen meg a feltételeknek. Ez általában messziről látszik a kiírásban is.

Itt azonban jól láthatóan nem erről van szó. Nem azért nem indulhatott a Skoda, mert mondjuk, 3 centivel rövidebb trolikat gyártana, hanem mert éppen nem tud elektromos önjáró trolit szállítani, miközben tíz másik cég tud.

Sőt, a Skoda is tud. A cikk elején emlegetett akkumulátoros trolikat annak idején még ő szállította a Solarissal és a Ganz Skodával együtt Budapestnek, de a mostanában startoló akkumulátoros szegedi trolikat is a Skoda gyártotta az Ikarusszal.

Van az ügynek még egy érdekessége is: a Skoda azért sem indulhatott a tenderen, mert az új magyar szabályozás szerint offshore háttérrű cég el sem indulhat egy ilyen közbeszerzésen, a Skoda pedig ilyen - ennek ellenére a KDB úgy ítélte meg, illetékes az ügyben egy olyan cég, amelyik alapból nem is indulhatott volna el a tenderen.

Ezek a tények azonban elkerülték a KDB figyelmét.

A 27 oldalas dokumentum ezzel szemben 3 oldalon keresztül foglalkozik azzal, hogy a Skoda időben adta-e be felfüggesztésre vonatkozó kérelmét. (Az -ig rag jelentésének kibontása pl. egy magyar szakos dolgozatnak is megfelelne).

Azon is el lehet gondolkodni, hogy egyébként a KDB-nek mi köze van olyan közlekedésszakmai kérdésekhez, mint például egy fővárosban dízel vagy elektromos hajtásúak legyenek-e a trolik. (Ha egy gőzmozdonyt gyártó cég jelentkezik be, akkor vajon a gőzhajtás kizárása is versenykorlátozásnak minősült volna?)

Amikor arról kérdeztem közlekedési ügyekben jártas forrásaimat, hogy mégis mi indokolhatta a KDB döntését, két lehetséges dolog hangzott el:

• A hülyeség.
• Leszóltak nekik felülről.

Tekintve, hogy egyik sem okadatolható állítás, itt be is fejezném az oknyomozást, hiszen akármelyik állítás állja meg a helyét, a városlakók így sem, úgy sem jutnak trolihoz, ha ez a döntés így marad.

A BKK kérte a KDB-t a döntés visszavonására. Ha ez nem történik meg, és bíróságon kell megtámadniuk a KDB döntését, akkor valóban elúszhatnak a trolik. Ezt a pénzt később már nem hívhatjuk le.

Adott egy fővárosi ügy tehát, amiben vitatható döntés született, de ami ezután következett még különösebb volt.

Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakciójának vezetője, azonnal lecsapta a magas labdát, és a megsemmisített tender miatt a BKK felelősségét kezdte firtatni egy gyorsan kiadott közleményben. Szerinte a BKK még egy tendert sem tud lefolytatni normálisan. A közlemény megjelenésekor Horváth éppen pártja választmányi ülésén vett részt.

Hogy itt valami bűzlik, számomra akkor lett teljesen világos, amikor Fodor Gábor Szabadai Viktor, a Liberálisok Budapesti Választmányának elnöke is közleményt adott ki a trolitenderről. (Volt környezetvédelmi miniszter pártjától különösen szép, ahogy végeredményben a dízelhajtás mellett kampányol.)

A szombati szocialista kirohanást még aznap, a Fidesz és a KDNP által támogatott Tarlós István főpolgármester folytatta.

Ő is azonnal a BKK felelősségét kezdte firtatni, és a KDB szerepéről egy kritikus szót sem szólva belső vizsgálatot indított.

A legvalószínűbb, hogy a trolibotrány a Tarlós István (főpolgármester) és Vitézy Dávid (BKK vezetője) közti háború újabb nagy csatája. Erről kérdezték a Ma reggel c. köztévés műsorban a főpolgármestert, aki sajátos stílusában kérte ki magának még a gyanúsítgatást is.

Tarlós így értelmezte a műsorban a történteket:

Ez a tender úgy sikerült nekik [a BKK-nak], hogy valamiért a KDB elkaszálta.

Bár a két kérdező, Csuhaj Ildikó (Népszabadság) és Huth Gergely (Pesti Srácok) igyekezett a KDB döntésének szakmaiságáról kérdezni a főpolgármestert, Tarlós minduntalan kitért a válaszadás elől, mintha az egyáltalán nem érdekelné, hogy a közbeszerzési bizottság döntése helytálló-e. Ahogy a Vitézy elleni háborújával kapcsolatos kérdésekre is inkább megsértődött, mintsem válaszolt.

(Mi is kérdeztük a Főpolgármesteri Hivatalt, de azt írták, a BKK-vizsgálat lezárultáig nem nyilatkoznak.)

Hogy miért éri meg a Fidesz által támogatott Tarlós Istvánnak a Fidesz által támogatott Vitézy Dávidot és a BKK-t támadni néhány hónappal az önkormányzati választások előtt? Nem tudni pontosan, pláne

Talán azért, mert Tarlós helye még egyáltalán nem biztos a Fidesz főpolgármester-jelöltjeként, és ezzel az üggyel akar erőt fitogtatni? (A Ma reggel adásának végén érdemes megnézni azt a jelenetet a 11. perctől, amikor egymás fejéhez vágja Tarlós és Huth, hogy a kormányban, vagy a fővárosban van-e több kommunista.)

Erre alkalmasnak is tűnhet az újfajta szemléletet követő Vitézy, aki csapatának jó részét a Városi és Elővárosi Közlekedésért Egyesületben (VEKE) szedte össze, és az már a buszsávos vitán is kütközött, hogy nagyon mást gondolnak a városi közlekedésről, mint az autósbarát Tarlós.

Az biztos, hogy ebben a kérdésben Vitézyék elszigetelődtek, csak a BKK kérdőjelezte meg a KDB döntését, márpedig, ha a főváros tényleg trolikat akar vásárolni, akkor nagyobb esélye lenne a KDB-t rávenni a döntés visszavonására egy főpolgármesternek, mint a tender kiírójának.

Lehet egyébként szakmailag is támadni a BKK tenderét (Az elektromos buszok korszakának küszöbén, miért veszkődünk trolikkal? Miért okozott egyhónapos csúszást a második kiírás részleteinek módosítása stb.) Csak akkor arról kéne érdemben beszélni, hogy mi a rossz benne, mert arról esett eddig a legkevesebb szó.

Így könnyen lehet, hogy úgy jár Budapest ezzel a 3,5 milliárd forintos uniós "ajándékkal", mint a három ördög a Csongor és Tündében, akik addig veszekedtek a szajrén, amíg el nem bukták az egészet.