Egyetlen fillér sem jött április óta Brüsszelből

Április végén egy nem nyilvános brüsszeli levélből tudtuk meg, hogy az Európai Bizottság nem elégedett a magyar pénzosztó rendszer átszervezésével, és ezért arról tájékoztatta a magyar kormányt, hogy egyelőre nem akarják kifizetni az új rendszerben keletkezett számlákat.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az EU-s pályázatok brüsszeli finanszírozása leállt.

A Miniszterelnökség a cikkünk megjelenése napján rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette, hogy nincs semmi baj, néhány információra kíváncsi csak a bizottság, és mire a következő negyedéves számlákat ki kellene Brüsszelnek egyenlítenie, addigra minden megoldódik, és jön majd a pénz, nem lesz fennakadás.

Csepreghy Nándor helyettes államtitkár akkor arról beszélt, hogy néhány hete egyenlítette ki Brüsszel a legutóbbi számlaigényeket, és mivel Magyarország úgyis csak negyedévente küldi ki a felhalmozódott számlákat Brüsszelbe, mire a következő kifizetési idő eljön, addigra minden rendben lesz.

Ehhez képest a helyzet most ez:

A magyar kormány egyetlen számlát sem küldött el Brüsszelnek április óta.

Az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja a magyar intézmények átalakítását, és fenntartja magának a jogot, hogy ha kapna számlát, akkor azt ne fizesse ki.

Pontosan ott tartunk mint áprilisban, amikor azt írtuk, hogy baj van.

Három hónap már bőven eltelt azóta, hogy legutoljára számlát mert kiküldeni a magyar kormány Brüsszelnek, vagyis most már nem csupán formai szempontból van probléma, hanem a gyakorlati működés szintjén is. Ha nem lenne baj, akkor legkésőbb július közepén le kellett volna adnia Magyarországnak az elmúlt hónapokban összegyűlt kifizetési kérelmeket.

Még vizsgálódnak

Az ügyben kis lépések persze történtek. A bizottság jelenleg két jelentést vizsgál. Az elsőt június 10-én kapta meg Brüsszel, és arról szól, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetése (január 1.) óta hogyan működnek az egyes minisztériumok alá szervezett irányító hatóságok (ezek írják ki pályázatokat). Ez egyébként azért érdekes, mert a magyar kormány azt állította korábban, hogy az irányító hatóságok átszervezését Brüsszel már elfogadta.

A másik jelentés, amit Brüsszelben vizsgálnak, az úgynevezett közreműködő szervezetek minisztériumokba beolvasztását elemzi. Ez a beolvasztás április 15-én történt meg, és az ezzel kapcsolatos kifogásai miatt írta Brüsszel április 16-án, hogy egyelőre nem fizet.

Ez a jelentés csak július 16-án ment ki Brüsszelbe. Akkor, amikor a Miniszterelnökség áprilisban ígért menetrendje szerint már nem egyeztetni kellene, hanem felvenni a pénzt.

Ezt a két jelentést a magyar fél készítette, de a bizottság emberei személyesen is vizsgálódtak azóta az átszervezett intézményeknél. Azonban még ezeknek sincs eredménye, és most éppen összevetik a tapasztalatokat a magyar fél elemzéseivel. Augusztusban a bizottsági dolgozók szabadságra mennek, ősz előtt aligha mondják meg, hogy elégedettek-e.

Brüsszelben nem mondták meg, hogy meddig tartanak ezek a vizsgálatok, hiába kérdeztük. Máshonnan úgy értesültünk, hogy Brüsszel nem tervez nyilvános választ adni, hogy mit szóltak a magyar intézményrendszer átszervezéséhez. Nem lesz közlemény, hogy a vizsgálaton megfelelt-e a magyar kormány, hanem továbbra is a nyilvánosság kizárásával leveleznek majd erről a Miniszterelnökséggel.

A hivatalos brüsszeli álláspont ugyanaz, mint május elején volt: a magyar fél ha akar, akkor küldhet ki számlát, és a bizottságnak 60 napja lesz eldönteni, hogy kiegyenlítik-e ezeket. Úgy tűnik azonban, hogy a mostani állás szerint nem egyenlítenék ki. Erre onnan lehet következtetni, hogy a magyar kormány már kiküldte volna a második negyedév számláit, ha nem félnének a visszautasítástól.

Felfüggesztés a szó EU-jogi értelmében továbbra sincs. Csak éppen az a helyzet, hogy nem jön pénz az EU-tól.

Meddig bírjuk nélküle?

A helyzet azért aggasztó, mert a pályázati pénzeket a kormány most költségvetési pénzből hitelezi. Ám ha nem jön meg ennek ellenértéke Brüsszelből, akkor az hiányként jelenik majd meg a költségvetésben. És semmi garancia nincs arra, hogy a bizottság elfogadja az új magyar pénzosztási rendszert. És ha nem fogadja el, akkor jöhet a „korrekció”, vagyis a büntetés, amikor a számlák egy bizonyos százalékát nem fizetik ki.

Ahogy a korrekció borítékolható az útépítések esetében, és még néhány korábbi, jelenleg is vitatott pályázatnál.

A múlt héten 110 milliárd forintot zárolt a kormány az idei költségvetésből. Az erről szóló közlemény az uniós pénzek elmaradásával is indokolja a lépést:

„A biztonsági intézkedés azért is célszerű, mert az uniós támogatások maradéktalan felhasználása érdekében egyes fejlesztéseket várhatóan nem uniós, hanem hazai költségvetési forrásból fogunk megvalósítani. Az így „felszabaduló” uniós keretet a kormány más beruházásokra fogja fordítani.”

Itt a nemzetgazdasági tárca feltehetően az útépítési pályázatok problémáira utal, ahol hamarosan eldől, hogy mennyi lesz a büntetés. A felszabaduló keretről szóló szöveg pedig arról szól, hogy új pályázatokat ki lehetne írni a ki nem egyenlített számlák keretére. Ám ha a régi pályázatokat a korábbi közbeszerzések hibái miatt nem fizetik ki, az új pályázatokat viszont a kifizetési bürokrácia átszervezése miatt nem fizetik ki, akkor ebben hiába bízik a kormány. És ennek újabb zárolás, vagyis megszorítás lehet a vége.

Idén legalább 1000 milliárd forintot ki kellene kifizetni, hogy le lehessen hívni maradéktalanul a 2007-2013-ra megítélt EU-s támogatásokat. Nagy kérdés, hogy a mostani csúszással ez hogyan lesz tartható.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.