Megjelent az egyik legnagyobb emberi jogi szervezet, a Human Rights Watch 2015-ös jelentése, ami gyakorlatilag egy alapos összefoglaló arról, hogy mi történt a világban emberi jogok tekintetében 2014-ben.

Magyarország

A több száz oldalas jelentés viszonylag röviden foglalkozik Magyarországgal, de az ott felsorolt példák meglehetősen lesújtó képet mutatnak. A jelentésben azt írják, hogy 2014-ben tovább romlott a jogbiztonság és az emberi jogok helyzete nálunk.

A jelentés természetesen Orbán Viktor tusványosi beszédének felidézésével indít, ahol a miniszterelnök a liberális demokrácia végével kapcsolatos vágyait fejtette ki. Mindezek után pedig új nyomás jelent meg a civil társadalmon és a sajtón, írja a jelentés.

Olyan példákat említenek, mint az a határozat, hogy a weboldalak működtetői felelősek minden komment vagy alattuk megjelent blogposzt tartalmáért. A sajtóval szembeni fellépésként hozzák azt is, amikor elítélő határozat született az ATV-vel szemben, mert szélsőjobboldali pártnak nevezték a Jobbikot, és a HRW említi az Origo főszerkesztőjének kényszerű távozását is. Sáling Gergőnek azután kellett távoznia, miután a lap publikált egy sztorit arról, hogy egy kormánytag magáncélra használhatott fel közpénzt. (A HRW nem megy bele a részletekbe, de itt természetesen Lázár János londoni útjáról van szó.)

A HRW idézi Neelie Kroest, az Európai Tanács akkori alelnökét, aki júliusban arról beszélt, hogy a hírközlési adó bevezetése azt mutatja, hogy a szabad és plurális média még mindig fenyegetve van Magyarországon. A jelentés is kiemeli, hogy az adó elsősorban az RTL Klubot sújtja, ami mára egyike maradt a kevés független tévéadónak az országban.

A jelentés ezután a civil szervezetek elleni fellépésre tér át, kiemelve a hatósági vizsgálatokat és azt, hogy kiderült, a kormány 13 civil szervezetet baloldali, problémás szervezetként listázott. Írnak arról a házkutatásról is, amit szeptemberben az Ökotárs irodájában hajtott végre a rendőrség, és amiről éppen pár napja mondta ki egy magyar bíróság, hogy törvénytelen volt. A jelentés említi a Kehi-vizsgálatokat is, amelyek számos szabálytalanságot találtak a civileknél, és ami után jelenleg is bűnügyi vizsgálatok folynak.

A HRW kitért arra is, hogy Barack Obama szeptemberben arról beszélt, hogy a civil társadalom nyomás alá került Magyarországon. Az emberi jogi szervezet viszont megjegyzi azt is, hogy az EU intézményei nem sokat tettek ebben az ügyben.

A hajléktalan emberek helyzetével is foglalkozott a jelentés, egész pontosan azzal, hogy novemberig 234 ember lett megvádolva annak a törvénynek köszönhetően, amelyik betiltotta az életvitelszerűen közterületen élést. Ugyanakkor a jelentés írásának pillanatáig olyan eset nem ismert a HRW tudomása szerint, hogy bárkit ezért börtönbe zártak volna.

A romák helyzetéről azt írja a jelentés, hogy folytatódott a diszkriminációjuk Magyarországon. Említenek egy Molotov-koktélos támadást májusból, amikor szerencsére senki nem sérült meg, és aminek ügyében még nem zárult le a nyomozás. A jelentés kitér a miskolci romák kilakoltatására is.

Végül pedig a strasbourgi bíróság ítéletét idézik fel, amiben az EU bírósága kimondta, hogy Magyarország megsértette a vallásszabadsághoz való jogát több olyan egyháznak, melyektől 2010-ben elvette az egyházi státuszt.

A szervezet korábban is kifejezte már aggályát a magyarországi változásokkal kapcsolatban, Selmeczi Gabriella 2013-ban erről azt mondta, hogy mesterségesen generált nemzetközi nyomás szemtanúi lehetünk.

A nagyvilág

A most huszonötödik alkalommal kiadott, 644 oldalas jelentés összesen több mint 90 országban vizsgálta az emberi jogok állapotát.  És azt találták, hogy a globális válságok előretörése rendre együtt jár a jogsértések számának növekedésével. 

A legnagyobb kihívás a világ számára jelenleg a magát Iszlám Államnak nevező dzsihadista terrorszervezet legyőzése. Az IS által elfoglat iraki és szíriai területeken borzasztóan megszaporodott a jogellenes események száma. Irakban a kormányerők képtelenek voltak egy inkluzív, a szunnita lakosság számára is otthont kínáló államot létrehozni, éppen ezért a szélsőségesek legyőzése mellett legalább annyira fontos a HRW szerint a hatalmi korrupciót és visszaéléseket visszaszorítani Irakban.

Hasonlóan szörnyű a helyzet Szíriában. A negyedik éve polgárháború sújtotta országban az elnöki erők és az ellenzéki felkelő csoportok közötti harc gyakorlatilag élhetetlenné tette a térséget a civilek számára.

A HRW globális jelentése kiemelt helyen foglalkozik Nigériával is, ahol a véres konfliktusokat szintén kísérik nagyon súlyos jogsértések. A Boko Haram nevű dzsihadista terrorszervezet mellett a nigériai hadsereg is sokszor a civilek ellen lép fel.

A szervezet nem kíméli az Egyesült Államokat sem, példaként a CIA kínzási technikáiról kiderült részleteket hozzák, illetve hogy mekkora politikai nyomás gátolja azt, hogy ennek elrendelőit felelősségre vonják.

Ez pedig nagyban gátolja az Egyesült Államok kormányát abban, hogy más országokat helyezzen nyomás alá az ott elkövetett kínzások és jogsértések miatt.

A jelentés szerint vannak országok, akik pedig úgy tesznek, mintha az emberi jogok csak a viszonylag nyugalmasabb éveket kísérő luxus részei lennének csupán. Ilyen országokra példa Kenya, Egyiptom és Kína is, ahol az esetleges terrorfenyegetettségre a kormány karhatalmi elnyomással válaszol.

Az egyik legrosszabb változás Oroszországban ment végbe, itt az autoritarizmus egy egészen új szintre lépett a jelentés készítői szerint. A homoszexuálisok üldözése, a szólásszabadság beszántása és a Krím elfoglalása is mind ebbe a tendenciába illeszthető.

Példaként említik a bloggerek regisztrálásáról szóló törvényt, aminek értelmében mindenkinek, akinek legalább napi 3000 olvasója van, regisztrálnia kell magát a kormánynál. Az országban visszaszorították a privát televíziócsatornákat, mindent az állami tulajdonú média irányítása alá rendelnek. Folyik a civil szervezetek üldözése is, a külföldről támogatást kapó szervezeteknek továbbra is külföldi ügynökként kell magukat regisztrálniuk.

A teljes jelentés itt olvasható el.