Este hét óra előtt a mezőkövesdi kihelyzett frakcióülésen adott interjút Orbán Viktor a Hír Tv Magyarország élőben című műsorában Kovács Andreának, amit aztán fél nyolckor felvételről adtak le. (Tehát a sokéves jó szokása, vagyis hogy csak olyannak ad interjút, akiről biztos, hogy nem tesz fel neki akár egy picit is nehéz kérdést, még mindig megmaradt.)

Merkel látogatásáról

Orbán először Angela Merkel hétfői látogatásáról beszélt. Arról, hogy született-e konkrét megállapodás beruházásokról, azt mondta: példátlanul sikeres a német-magyar gazdasági együttműködés (több mint 20 milliárd erónyi beruházás jön Magyarországra), és soha ennyi árut nem exportáltunk Németországba, mint tavaly-tavalyelőtt.

„Németország nem csak a magyar történelemnek, hanem a magyar jelennek is része, ha a németek is úgy akarják.”

Az volt a kérdés, hogy mi a németek elképzelése. A német kancellár ezért találkozott külön a gazdasági szereplőkkel is – mondta Orbán.

Paks 2-ről

Igaz, hogy a Siemens beszáll Paks 2-be? – kérdezték Orbánt a pletykákról, mire ő azt mondta:

„Majd meglátjuk, miniszterelnökök nem szoktak konkrét cégügyekről tárgyalni.”

A helikopterekről

A kormány még nem jutott el odáig, hogy a helikopter-beszerzési pályázatot ki merjék írni – mondta Orbán, aki egy történetet idézett fel az amerikaiak hozzáállásáról: az I. Orbán-kormány ellen, amikor az nem egy amerikai ajánlat mellett döntött, egy példátlan lejárató kampány indult, mondván: itt nincs demokrácia, sőt anti-szemitizmus van.

A reklámadóról

Arról, hogy európai fórumok elé kerülhet a reklámadó kérdése, azt mondta: szeretnék, hogy ez ne történjen meg, de arra törekednek, hogy a reklámadóból származó bevétel nem csökkenhet. Orbán szerint Brüsszelben azt kifogásolják, hogy a nagyoknak többet kéne fizetnie. Orbán mindent támogat, ami megelőzi az uniós eljárást, és elfogadható a feleknek.

A bevándorlásról

A bevándorlás azt jelentheti, hogy az EU-n kívülről jönnek be idegenek. Két fajtájuk van: a politikai üldözöttek és a megélhetési bevándorlók. Előbbieket máshogy kezeljük, mert:

„Mindannyian emberből vagyunk, anya szült bennünket, és van együttérzés a szívünkben.”

Orbán azt is mondta, hogy itt nem tapasztalható a nyugati szélsőjobboldal iszlámellenessége:

„Mi nem vagyunk iszlámellenesek, mi bevándorlás-ellenesek vagyunk.”

A bevándorlás rendezésének ügyében gyors eredményre nem számíthatunk, de ma a helyzet még csak fenyegető, de nem vészes – mondta Orbán.

Az ukrán-orosz konfliktusról

Mit tud tenni a magyar kormány a kárpátaljai sorozás ügyében? – kérdezték Orbánt, aki azt mondta, európai szinten rendezik a kérdést.

Jön Putyin, és jó esély van arra, hogy megállapodunk a gázszállításról – mondta Orbán, aki szerint reális, amit akarunk. Azt szeretné, hogy az új gázszerződés rugalmas legyen, mert nem tudjuk, hosszú távon hogy alakul a gáz ára. Egy biztos: ez most itt nem nagypolitika – mondta.

A látogatásnak ilyen dimenziója is van, ugyanis a probléma most az, hogy az eddig kiválóan működő magyar külpolitikai stratégia nehézség elé került az orosz-ukrán konfliktussal, ha ezt nevezhetjük annak, hiszen az sem világos, kik a szemben álló felek – mondta Orbán.

Orbán beszélt arról is, hogy nekünk Németországhoz és Oroszországhoz kell igazodnunk. (A miniszterelnök szerint az amerikaiak fontosak, de hogy mikor milyen erős, az mindig az amerikai belpolitika függvénye.) Hogy az oroszoknál ez mit jelent, arról Orbán azt mondta: az energiakérdésen túl is arra kell törekednünk, hogy az oroszokkal a lehető legkiegyensúlyozottabb legyen a viszonyunk.

„Ezért hívtuk meg Putyin elnököt, és ezért látjuk szívesen.”

Orbán konkrét üzenetet nem küldött Putyinnak, de, mint mondta, majd mindent megbeszélnek.

A rezsicsökkentésről

Erről azt mondta:

„A rezsicsökkentés Magyarországon nem tartható fenn az oroszok nélkül.”

Azt is mondta, hogy meg kell védeni az EU előtt a rezsicsökkentést:

„Már amikor bevezettük a rezsicsökkentést, akkor is meg kellett védeni (egy nagyon komoly közelharc volt a miniszterelnökök tanácsán. És folyamatosan vannak kísérletek arra, hogy a magyar rezsicsökkentés árszabályozási terveit megkérdőjelezzék. (...) Ezért a következő hónapokban fontos és nehéz tárgyalásaink lesznek Brüsszelben.”

A frakcióülésről

Beszélni kell a veszprémi választásról, és hogy a következő fél évben mi mindent kell tenni hazánkban – mondta. Jogalkotási, átláthatósági kérdésekkel, a civil szervezetek ügyével fognak foglalkozni. Így fogalmazott:

„A kormány világos álláspontja a transzparencia, átláthatóság.”

Szerinte minden magyarnak joga van tudni, hogy egy politikai párt vagy civil szervezet mögött ki áll, ki finanszírozza.

Az oktatásról

Orbán szerint elég erős Pokorni javaslata a 9 osztályos általános iskolai oktatásról. Ő maga nem kötelezné el magát a frakcióülésen emellett a megoldás mellett. A nagy probléma szerinte, hogy az általános iskola után és az egyetemen sokan lemorzsolódnak.

Az egészségügyről

A Hír Tv szerint korszerűsítette a kormány az egészségügyet – de a rendszer továbbra is alulfinanszírozott. Orbán szerint nem ez utóbbi a legfontosabb kérdés. Kb. 500 milliárd forintot fordított a kormány a fejlesztésre – mondta Orbán, aki most már, hogy állami ellenőrzés alá került az önkormányzatoktól az egészségügy, eredményeket akar.

„Szeretném látni, hogy kevesebben halnak meg.”

Szerinte a magánszerktornak van helye az egészségügyben, de erre közpénzt nem tudnak fordítani. A magánegészségügyet az állam adókedvezménnyel és szabályozással tudja finanszírozni – mondta.

Az időközi választásokról

Kevésbé a kétharmad miatt fontos Orbán szerint a veszprémi és a tapolcai időközi választás, mert nem nagyon lát olyan törvényt, aminek az elfogadásához kétharmadra lesz szükségük. Legfeljebb olyat, hogy küldünk-e katonát Kurdisztánba, de abban az esetben nem csak a kétharmadról van szó, ezt úgyis meg kell vitatni másokkal is, mert emberéletekről van szó.