Nyílt levelet fogalmazott meg hat bevándorlókkal és menekültekkel foglalkozó civil szervezet az Országgyűlés számára, miután a Ház február 20-án nyílt vitanapot tart a bevándorlókkal szemben január óta ellenséges hangot megütő kormánypárt javaslatára.

A levelet az Artemisszió Alapítvány, a Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért, a Magyar Helsinki Bizottság , a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, a MigSzol Migráns Szolidaritás Csoport és a Terre des Hommes fogalmazta meg.

A szervezetek arra kérik a címzett, magyar országgyűlési képviselő figyelmét, "a téma súlyának és összetettségének kijáró felelősséggel vegyen részt a parlamenti vitában. Ehhez próbálunk segíteni Önnek azzal, hogy felhívjuk figyelmét néhány méltatlanul homályban hagyott tényre és körülményre."

Megpróbálnak tehát eloszlatni számos olyan, főként kormányzati és jobbikos politikus szájából hangoztatott véleményt és toposzt, amelyet a jelenlegi hazai bevándorló- és menekülthelyzet sem támaszt alá.

"Magyarország kapuit be kell zárni a megélhetési bevándorlók előtt." (Fidesz)

„Megélhetési bevándorlókról” nincsen értelme beszélni, mert a bevándorló természetesen elsősorban megélhetési céllal változtat országot.

- kezdik, utalva arra, hogy a jelenlegi kormányzati kommunikáció igyekszik elmosni egy egymástól nagyon jól szétválasztható területet, a menekültkérdését és a bevándorlás kérdését.

A menekültek hazájukat - politikai, faji, vallási - üldöztetés miatt hagyták el, őket pedig megilleti a magyar Alaptörvény és az Európai Unió Alapjogi Chartája által is védett menedékjog.

"Az ilyen nehéz sorsú, földönfutóvá lett személyeknek, családoknak a megbélyegzése, bűnbakká tétele önmagában igazságtalan, embertelen és társadalmilag káros, illetve erősíti a külföldiekkel szembeni ellenérzést."

A bevándorlók  ezzel szemben önszántukból, gazdasági érdekeiket szem előtt tartva érkeznek Magyarországra, és telepednek le itt. A számok azonban azt mutatják, hogy

1. Nincsenek sokan, összesen 140 ezren (a lakosság 2%-a). Ráadásul  háromnegyedük valamely európai országból érkezett: román, német, szlovák vagy ukrán állampolgár, jelentős részük szorosan kötődik Magyarországhoz (pl. kettős állampolgár)
2. Többen dolgoznak közülük arányosan, mint a magyarok. Az amúgy is szigorú letelepedési szabályozásunknak köszönhetően van pénzük, van hol lakniuk.

Ha így folytatódna a gazdasági bevándorlás üteme Magyarországon, akkor is évszázadok alatt lennének csak számottevően.

"meg kellene kérdezni az emberektől, hogy támogatják-e a harmadik országból érkező illegális bevándorlók őrizetbe vételét" (Fidesz)

A szervezetek igyekeznek cáfolni azt a széles körben elterjedt vélekedést, miszerint a most a déli határon tömegesen menedéket kérők elviselhetetlen terhet rónak a magyar költségvetésre, és éppen azért szükséges a szabályozás szigorítása (pl. őrizetbe vételük), mert máskülönben még többen jönnének.

1. 2 év alatt valóban húszszorosára nőtt a menedéket kérők száma, ...
2. .... viszont a menedéket kapóké alig emelkedett: 2012-ben 462-en kaptak védelmet (menekült, oltalmazott, befogadott státuszt), 2014-ben 535-en (16%-os emelkedés)

A kormány propagandájával szemben tehát nemhogy laza, hanem éppenhogy szigorú a magyar elbírálás jelenlegi gyakorlata:

"Magyarországon olyanok sem kapnak védelmet, akik más országokban igen."

Ausztriában például - amely a szervezetek szerint nem vádolható kifejezetten barátságos, befogadó bevándorlópolitikával:

• Míg ott 2013-ban a kérelmek a 95%-át elbírálták, az összes kérelmező 28 százaléka kapott valamilyen védelmet.
• Magyarországon ugyanebben az évben a kérelmeknek csak 24%-át bírálták el, és csak 2% (KETTŐ SZÁZALÉK) kapott valamilyen védelmet.

Hasonló a helyzet, ha az európai átlaggal vetjük össze a magyarországi eljárásokat:

"Európában átlagosan minden harmadik menekültügyi eljárás  (35%) végződött pozitív döntéssel, míg nálunk csak minden tizenkettedik (8%). 2014-ben alig változott a helyzet, és minden tizenegyedik eljárásban (9%) született pozitív döntés. "

A nyílt levélben igyekeznek cáfolni azt az állítást is, miszerint a magyar költségvetésre tetemes terhet ró a menekülthelyzet kezelésének ügye.

"A megélhetési bevándorlásban elindult tendenciák rendkívül aggasztóak Magyarországon" (Fidesz)

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi kiadásai 2012-ben, amikor a menedékkérők száma 2.157 volt 1,1 milliárdba került, 2014-ben, amikor meghúszszorozódott ez a szám (42.777), 2,6 milliárd forint.

Ez is azt támasztja alá, hogy a menedékkérőknek eszük ágában sincs Magyarországon maradni, mert bár a menedékkérelmi eljárás elindul ügyükben Magyarországon, ám a menedékkérő amint tud, továbbáll, nem jelentve terhet a magyar költségvetésre.

"Ennek aztán az a „kettős haszna” lesz itt, hogy bár nem kerülnek pénzbe a hatóságoknak, az egykori menedékkérők fantomadatára hivatkozhatnak a „migrációs krízis” kellően drámai szemléltetéséhez."

Rogán Antalnak, a Fidesz frakcióvezetőjének ötletére, miszerint a menedékkérőket azonnal őrizetbe kellene venni, ugyancsak aggályosnak, jogellenesnek és - még a kormány szándékait figyelembe véve is - kontraproduktívnak tartják a menekültügyi szervezetek.

A helyzet ugyanis az, hogy Magyarországon 2013 óta - uniós jogharmonizációnak köszönhetően - fogva lehet tartani a menedékkérőket, amely persze elméletileg nem tévesztendő össze az idegenrendészeti őrizettel. Magyarország ki is használta ennek lehetőségét, több mint hatezer menedékkérőt tartottunk fogva, amely miatt nemcsak nemzetközi szervezetek fejezték ki aggodalmukat, de a Kúria is kifogást emelt miatta.

• A menedékkérők nem bűnelkövetők.
• Tömeges fogva tartásukat az uniós szabályok is tiltják, csak különösen indokolt esetben alkalmazható ez az eljárás.
• Ahogy azt már a sajtó is megírta, nincs annyi hely Magyarországon, ahová minden menedékkérőt el lehetne zárni (több tízezres extra kapacitásra volna szükség)

Ha pedig a kormánynak az a célja, hogy Magyarországból "ne váljon menekülttábor", akkor vajon miért akarja a kormány a menekülteket tömegesen bezárni, így alakítván ki a nem kívánt menekülttábort Magyarországból.

Ráadásul a számokon az is látszik, hogy a menedékkérőket nem riasztja vissza a magyar hatóságok szigorúbb fellépése, a tömegesebb fogva tartás:

2013 előtt, a menedékkérők fogva tartási lehetőségének megnyílása előtt 2000-4000 között mozgott a menedékkérők száma, a szigorítás után, 2014-ben ugrott 43 ezerre.

"a kormánypárt ajánlásai konfliktusokat fognak okozni az unióval, hiszen Brüsszel támogatja a bevándorlást" (Fidesz)

A menekültügyi szervezetek a konkrét problémát, a koszovó albánok tömeges elvándorlásának ügyét is páneurópai ügynek látják, amelynek megoldásában Magyarországnak éppen nem az EU-s irányelvekkel szemben, hanem azokkal együtt kéne vitorláznia.

Ameddig Koszovóban nem javul a [gazdasági] helyzet és/vagy az új ország létrejöttében tevőleges szerepet játszó Európai Unió nem változtat vízumpolitikáján, a krízis fennmarad.

A menekültügyi szervezetek úgy látják, nincs szükség a hatályos jogszabályok nagy ívű megváltoztatására, amelyre a kormány készül.

Szükség lenne ugyanakkor a határmenti intézményrendszer fejlesztésére, a bíróságok kapacitásának növelésére, az egész terület strukturális, nem "tűzoltás jellegű" fejlesztésére.

1. Az EU-val közösen kéne megoldást találni Koszovó gazdasági problémáinak megoldására.
2. Sürgetni kell, hogy Szerbia többet tegyen a koszovói albánok megtartása érdekében.
3. Kérjen anyagi és szakmai segítséget az EU-tól a szerb-magyar határon kialakult helyzet komplex megoldására, végülis mégiscsak Európa harmadik legfontosabb kapujáról van szó.

(A Fidesztől származó idézeteket ennek a sajtótájékoztatónak az anyagából vettem.)