Lázár János rendszeres csütörtöki sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a kormány szerdai ülésén tárgyalta az önkormányzatok érintettségét is a brókerbotrányban. A miniszter már a múlt héten azt mondta, hogy most csütörtökön szerinte már nem lesz akadálya annak, hogy elmondja, pontosan melyik önkormányzatok és mekkora értékben fektettek be a Hungária Értékpapír Zrt-nél, a Buda-Cashnél és a Quaestornál.

Lázár szerint összesen 24 ilyen önkormányzat van Magyarországon, volt aki 1, volt, aki 2 és volt, aki 3 milliárd forintot tolt ezekbe a kockázatos cégekbe. Összesen 10,8 milliárdot tartottak a brókereknél ezek a települések. A kormány úgy döntött, hogy az Állami Számvevőszékhez fordul annak érdekében, hogy az hajtson végre soron kívüli ellenőrzést az érintett önkormányzatoknál. Lázár elmondta azt is, hogy volt önkormányzat, ami konkrétan a lehető legrosszabb helyre tette a pénzét, mert

Quaestor-kötvényt vásárolt.

Eddig is volt néhány önkormányzat, amiről tudtuk, hogy összeállt a Quaestorral, de csak néhányról. Ezen kívül az eddig nyilvánosságra került ügyek közül Győr 1 milliárdos állampapír-vásárlása volt a legnagyobb ügylet. Borkai Zsolt, Győr polgármestere egy önkormányzati ülés után ugyan kifakadt, hogy miért mindenki az ő városával foglalkozik, amikor más önkormányzatok még több pénzt toltak a Quaestorba, de azt még a 444 utólagos kérdéseire sem akarta megmondani, melyek ezek a települések.

Giró-Szász András a 444 kérdéseire most elmondta azt is, pontosan melyik önkormányzatok kerültek veszélybe. Ezek:

Lázár szerint még nem tudni, hogy ezek közül hány önkormányzatnál fenyeget csődhelyzet, jelenleg a Belügyminisztérium is adatokat gyűjt a történtekről. A miniszter azt mondta, a IV. kerület és Törökszentmiklós is sok pénzt tartott brókerházban, de a legtöbbet

Százhalombatta kockáztatta, nagyjából 3,5 milliárdos értékben.

Ezen kívül az is kiderült, hogy Győr vett Quaestor-kötvényeket. Ez új információ, Borkai Zsolt polgármester hivatala eddig ragaszkodott ahhoz, hogy Győr csak állampapírt tartott a Quaestornál. A cégcsoport bedőlése után kiderült, hogy a kötvényvásárlás volt a legrosszabb döntés, a Tarsoly-birodalom ugyanis fiktív kötvényekkel is forrásokat vont be. Egy normális önkormányzattól nagyon furcsa, hogy a Quaestor-cégek mérlegeit látva úgy dönt, pénzt bíz Tarsoly Csabára.