Cameron kedvére tett Orbánnak, ő meg továbbküldte Varsóba

Csütörtökön néhány órát Budapesten töltött David Cameron brit miniszterelnök. Hogy mi járatban volt, arról szerdán itt írtunk részletesen. A lényeg: megígért egy népszavazást a tavalyi választási kampányban arról, hogy kilépjen-e Nagy-Britannia az EU-ból. Mivel igazából inkább nem akarja, hogy az országa kilépjen, ezért megfogalmazott négy követelést, és azt mondja, ha ezeket megkapja az EU-tól, akkor arra buzdítja majd honfitársait, hogy szavazzanak a maradásra.

A négy nagy kérés egyike, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó EU-s állampolgárok ne vehessenek fel segélyt. Ez ellentmond az EU-s szerződéseknek, ezért ha itt kivételt akar magának a brit kormány, akkor azt el kell fogadtatnia az EU többi tagállamával. Azokkal is, amelyek állampolgárai tömegével mentek az utóbbi évtizedben dolgozni a szigetországba. Például Magyarországgal.

Cameron és a többi EU-s vezető februárban le akarja zárni az alkut. Ezért a brit miniszterelnök most győzködési turnéba kezdett. Szerdán Németországban járt, ahol együtt vacsorázott Angela Merkellel. Csütörtökön pedig Budapestre jött.

Cameron és Orbán sajtótájékoztatóján semmi új nem derült ki. Decemberi, rövid brüsszeli megbeszélésük után Orbán már jelezte, hogy Cameron legtöbb kérését támogatja, de a segélyezős ügy nehezebb a többinél, ugyanakkor nyitott valamilyen kompromisszumra. Ennél sokkal több most se derült ki. Ám a látogatás diplomáciai szempontból egyáltalán nem volt érdektelen.

Egyáltalán az, hogy Cameron idejött

Brit miniszterelnök 2005 óta nem járt Magyarországon. Tony Blair 2004-ben és 2005-ben is élt Gyurcsány Ferenc meghívásával, ám azóta sosem volt olyan fontos Magyarország a brit kormánynak, hogy idejöjjön az ország vezetője. Márpedig az ilyen látogatásoknak gesztusértékük van. És a magyar kormány esetében az ilyen gesztus különösen fontos most.

A magyar kormány viszonya a nyugati nagyhatalmakkal mostanában ugyanis meglehetősen hűvös. Az utóbbi hónapokban csúnya nyilatkozatháború volt a francia és a magyar külügyminiszterek között a menekültválság kezelése miatt, Orbán Viktor többször keményen odaszólt Angela Merkel német kancellárnak, az USA nagykövete pedig bő félórás kioktatást tartott októberben a Corvinus Egyetemen arról, hogy túl nagy a korrupció és túl kevés a demokrácia. 

Nyugati államok vezetői alig látogatnak Magyarországra. Tavaly februárban ugyan volt itt Angela Merkel, ám az a találkozó egyáltalán nem volt sima ügy, Merkel elővette a kínos ügyeket.

David Cameron viszont megtörte a diplomáciai karantént, amibe Budapest az utóbbi években került, főleg hogy nem kioktatni jött, hanem barátkozni.

Egy rossz szót nem szólt, sőt

Cameron megdicsérte a magyar gazdaság eredményeit. Azt mondta, hogy reméli, még hosszan dolgozhatnak együtt Orbán Viktorral. Hogy nem kell újabb tíz évet várni, hogy ismét brit miniszterelnök jöjjön Magyarországra. Az általános udvariaskodás azért érdemel figyelmet, mert nem volt mellette a nyugatról mostanában megszokott szurkálódás, például „fontos a civil szervezetek szerepe egy jól működő demokráciában," vagy "a kiszámíthatóság és a jogbiztonság az üzleti élet alapkövetelménye", ilyenek. Holott nem lehet azt mondani, hogy a brit kormány teljesen elégedett amúgy a magyarországi fejleményekkel.

Júniusban még arról győzködte a brit külügy egyik embere a magyar kormányt, hogy keményen tovább kell szankciózni Oroszországot. A briteket kifejezetten aggasztotta a magyar-orosz közeledés, Ukrajna ügyében ők képviselték a lengyelek és a litvánok mellett a legkeményebb orosz-ellenes álláspontot az EU-bant, a magyar kormány viszont pont a másik oldalon volt ebben a vitában.

Orbán Viktor 2014-es választási győzelméhez Cameron úgy gratulált, hogy közben felhívta a figyelmét arra is, hogy  az EBESZ problémásnak találta az új magyar választási rendszert.

2012-ben a budapesti brit nagykövet pedig arról beszélt, hogy „a színfalak mögött aggódtunk Magyarországért”, amikor a demokráciaféltő nyugati beszólások érkeztek.

A különadók, a plázastop, az együttműködés Putyinnal mind olyan ügyek voltak, amelyek miatt nem volt teljesen kiegyensúlyozott a magyar – brit viszony. Most azonban Cameron nyíltan semmit sem tett szóvá. Csak gratulált az eddigi eredményekhez.

Cameron szót fogadott

Hogy teljes legyen a magyar fél diadala, csütörtök reggel magyar hivatalnokok kiszivárogtatták a Financial Times-nak, hogy kérték Cameront, a magyar vendégmunkásokra vonatkozóan ne használja a migráns szót. Cameron nem mondta ki, végig „az EU-tagállamból érkezett dolgozók” fordulatot használta. Talán nem lett volna feltűnő, ha nincs az előzetes szivárogtatás, de így nyilvánvalóvá vált: a megbeszélés nyilvános részének feltételeit Magyarország diktálja. A sajtótájékoztatón Orbán Viktor külön elmondta, hogy nem lehet migránsnak tekinteni a kint dolgozó magyarokat.

Orbán kétszer is bemondta az ötvenötezret

A sajtótájékoztató legkomikusabb része az volt, amikor Orbán Viktor azzal alázta meg a brit statisztikai hivatalt, hogy a nyilvántartásuk szerint 55 ezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában. És ebből a kiindulópontból jelezte, nem sok magyar dolgozik arrafelé.

Ehhez képest a brit nagykovet már 2012-ben arról beszélt, hogy csak Londonban 100-200 ezer között lehet a magyarok száma, összesen 300 ezren lehetnek, és a kivándorlás pedig azóta még tovább növekedhetett. Ezt nyilván Orbán Viktor is tudja. (A torz statisztikai adat abból következik, hogy nincs retorziója, ha elmarad a hivatalos bejelentkezés, vagyis a többség nem szerepel semmilyen adatbázisban.) Azzal, hogy többször is beleütötte Cameron orrát a nyilvánvalóan rossz adatba, szintén azt jelezte, hogy most ő diktálja a tempót.

Lehet menni Varsóba

Orbán Viktor azt mondta, hogy „ami a lengyeleknek elfogadható, az jó lesz nekünk is”, vagyis lényegében továbbküldte Varsóba Cameront, azzal, hogy a lengyel kormánnyal kell megegyeznie segélyügyben, nem pedig vele. Vagyis a végére az egész úgy nézett ki, hogy idejött Cameron, mosolygott, és üres kézzel kellett távoznia.

A valóság lehet, hogy bonyolultabb

Hogy valójában miről volt szó a két miniszterelnök tárgyalásán azt persze nem tudjuk. Nem tudhatjuk, hogy Orbán ígért-e közbenjárást a lengyeleknél a segélyezési kérdésben, volt-e szó arról, hogy a Tesco Magyarországon lényegében nem nyithat új üzletet, viszont többféle büntető-adót is fizet, hogy milyenben van Orbán Putyinnal.

A nyilvános részben elmondták viszont, hogy egyformán látják az európai intézményi reformok szükségességét, sőt Orbán Viktor még tovább is menne a nemzeti szuverenitás erősítésében és az eurón kívüli élet elismertetésében, mint Cameron. Ezt a vonalat mindketten Európa megerősítésének nevezték, holott nyilvánvalóan ez a közös intézmények gyengítésének irányába visz. 

Ráadásul éppen ez a közösségi keret az, ami lehetőséget adott most Orbán Viktornak arra, hogy Budapesten mutasson erőt Cameron oldalán. Hiszen ha az EU nem osztaná patikamérlegen a hatásköröket, akkor amúgy elképzelhetetlen lenne, hogy egy brit miniszterelnök Budapesten keresse a magyar miniszterelnök jóindulatát.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.