Iskolák százai és tanárok ezrei csatlakoztak a Miskolcról indult tiltakozáshoz a közoktatás rendszere ellen. Rengeteg a panasz, tanárok, szülők és diákok tízezrei érzik úgy, hogy az utóbbi években sokkal rosszabbak lettek a körülmények.

2010 óta alapvetően változott meg a magyar közoktatás rendszere: az önkormányzatok helyett egy állami hivatal, a KLIK vette át az általános- és középiskolák működtetését, a tantervektől a tankönyvekig mindent központosítottak. 

A változások mögött van egy nagyon fontos körülmény, ami talán a legegyértelműbb magyarázat arra, hogy miért érzik azt az oktatásban érintettek, hogy minden sokkal rosszabb lett:

egy csomó pénzt elvettek tőlük.

Már a KLIK létrehozásának is az lehetett az egyik célja, hogy egyszerűbbnek tűnt egy nagy, a szülőkkel nem közvetlen kapcsolatban lévő szervezettől elvenni a pénzt, mint egyenként lenyomni a békát a sok önkormányzat torkán. Sokkal kényelmesebb volt a kormány számára így spórolni az oktatáson, mintsem a polgármestereknek magyarázkodni, és így a szülők se verhetik le a helyi önkormányzaton az új gondokat a következő választáson. 

Az arctalan, távoli KLIK-en keresztül sokkal kevésbé látszott a hatalmas pénzmegvonás. A hatása azonban naponta így is naponta látszódik iskolákban.

Sokkal kevesebb jut egy gyerekre

Az oktatásból kivont pénz mértékéről Nahalka István oktatáskutató, az ELTE pedagógia tanára mutat be a blogján számokat. Az adatokat kizárólag a kormány illetve a KSH által közölt statisztikákból vette. 

A legjobban az alábbi három grafikonon látszik, hogy mennyivel kevesebb pénz jut most oktatásra mint korábban. Nahalka itt azt vizsgálta, hogy egy diákra a különböző oktatási szinteken mennyi pénz jutott egy adott évben. Hogy a számok összehasonlíthatók legyenek, a 2009-es összegeket az inflációval növelte, így a táblázatokban nem az akkori konkrét összeg látszik, hanem az, hogy az adott összeg mennyit ért volna 2013-ban. Ezt értjük 2013-as árak alatt.

Íme az eredményei:

Jól látszik tehát, hogy négy év alatt 

• 84.721 forinttal jutott kevesebb egy általános iskolásra, 
  
• 194.850 forinttal jutott kevesebb egy középiskolásra, 
  
• 212.130 forinttal jutott kevesebb egy egyetemistára.
  

Ekkora elvonással már nem csoda, hogy minden érintett úgy érzi, hogy rohad a rendszer.

(Van olyan célcsoport, amelynek támogatása viszont folyamatosan növekszik. Ilyenek például a focidrukkerek. Az mfor számításai szerint 2016-ban az egy focidrukkerre járó éves költségvetési támogatás 3,4 millió forint, míg 2015-ben ez még csak 2,2 millió forint volt, 2013-ban pedig mindössze 1,4 millió forint jutott rájuk.)

Nem a Fidesz kezdte, de lelkesen folytatta

A GDP-hez viszonyítva a rendszerváltás óta 2003-ban költötte a legtöbbet Magyarország oktatásra. Az akkori szintet azóta sosem sikerült elérni, és az arány 2010 óta folyamatosan romlik.

2003-ban a GDP 5,7 százalékát költötte az állam oktatásra, 2014-ben viszont már kevesebb mint 4 százalékot. 2010 óta összegszerűen is csökkent az oktatásra fordított pénz, nem csupán arányaiban.  

A nagy pénzkivonás hatására mostanra a környékbeli országok közül Magyarország költ a legkevesebbet oktatásra:

A tendencia különösen azért aggasztó, mert 2004-ben még csak Szlovénia állt Magyarország előtt a régió országai közül.

Az OECD statisztikáján pedig az látszik, hogy 2008 és 2012 között 25 százalékkal csökkent az oktatásra fordított pénz Magyarországon:

Egyetlen másik OECD-országban sem vontak ki a válság után ennyi pénzt az oktatásból.

Ennyivel nincs kevesebb gyerek

Az oktatásra fordított pénz csökkenésének elvben lehetne az indoka, hogy kevesebb a gyerek. Csakhogy látszik a fenti statisztikából, hogy az egy gyerekre jutó pénz összege is csökken, vagyis jóval több pénzt vontak ki a rendszerből, mint amennyivel kevesebb tanuló van.

2010 és 2014 között a közoktatásban tanulók száma 5,33 százalékkal csökkent, míg 2009 és 2013 között a középiskolások után járó támogatás 30,7 százalékkal, az általános iskolásokra költött pénz pedig 12,3 százalékkal lett alacsonyabb.