A fél ország el volt ájulva Széll Tamás, az emberi védjegy Bocuse d'Or-győzelmétől. Egy olyan versenyről beszélünk, ahol „elég tizedmásodperccel tovább sütőben hagyni a húst, fél fordulattal túltekerni a borsőrlőt, egy nappal idősebb tojást használni a sabayonhoz – máris két-három-négy helyezést bukhat a versenyző”.
Szerencsére volt, aki felszólalt a Nagy Gasztroámokfutatás ellen: „Íme a magyar gyökerű gasztroköltemények, amelyeket a gyakorlatlan szem nagy fehér tányérra szórt apró színes rakásoknak láthat, ha meri azt gondolni az egészről, amit elsőre gondol. Én például azt gondoltam: ezekből nem lehet jóllakni.”
Barátom, Sz. B. Feri is jól beszélt, amikor azt mondta: „Ha hazamegyek, és összemaszatolom a tányért, nem aranyérmet kapok, hanem mosogatószivacsot.”
Talán nem vagyok egyedüli rajongója a valódi modern konyhának. Mély tisztelettel tekintek a cipóban tálalt Redbull-leves vagy a pizzaleves feltalálójára. Ezért határtalan örömmel tölt el, hogy az univerzum talán legnagyobb konyhai újítója, a feketeöves veterán, Benke Laci bácsi még 67 évesen is hetente új erőt lehel a konyhaművészetbe, arra az elvre építve, amivel Magyarországon akár választást is lehetne nyerni: nagy adagok, olcsón.
Ő a sütés-főzés-cukrászkodás Tibi bácsija, nincs az a recept, amit meg ne tudna valósítani a gyakorlatban. A másfél éve futó Youtube-csatornájával bizonyította, hogy a kormány feleslegesen tömi milliárdokkal a mislensznobizmust, Laci bácsi ugyanis a pocakokat tömi, méghozzá fillérekből.
Kedves Széll Tamás, lefőtt a kávé! Lehet visszamenni a konyhába, a főzést meg meghagyni a profiknak!
Az igazi, magyaros gasztrogógyi legyőzhetetlen pionírját nyilván senkinek sem kell bemutatni, de azt talán nem mindenki tudta, hogy Benke Laci bácsi reneszánszát éli, jobban főz, mint valaha: hungarikumokkal (magyar címer, CBA-logó) díszített köpenyében, az ízlelőbimbókkal dacolva hatol be a konyhai terra incognitába.
Laci bácsi ugyanis az olyan ősi – mármint a Venesz József-i értelemben vett, tehát a kommunizmusban kifejlesztett – magyar ételeket, mint a kárpáti-mátrai borzaska, vegyíti nemzetközi csemegékkel, krúdysan. Ráadásul minden rész végén szerepel egy borász, aki az aktuális fogáshoz ajánl valami finomságot.
Összeszedtük a tíz legjelentősebb találmányt, amit a gasztronómia Szilárd Leója kisütött a boszorkánykonyhájában. Bon appétit!
„Bármily egyszerű is az étel, a született szakácsot tévedhetetlenül föl lehet ismerni.” (P. G. Wodehouse)
Nagy specialitása, az ultimate rántott rántás: vitaminsalátával tálalt rántott csirkehús, rántott zöldségekkel (lisztben megforgatott, csíkokra vágott fehérrépa, sárgarépa és zeller) és forró zsírban sütött petrezselyemmel díszítve.
„Minden le lett itatva szalvétával, nem lehet ez zsíros.” Asztalhoz, nourriture désagréable!
„Az étel arra van, hogy jókedvűek legyünk tőle.” (Virginia Macgregor)
Ilyet aztán nem kóstolt a Bocuse d'Or zsűrije! Ki hitte volna, hogy ennyi minden fér egy görögdinnyébe? Nyami, la colique!
„A főzés könnyű fejet, nyitott lelket és meleg szívet kíván.” (Paul Gauguin)
Benke Laci bácsi egy évvel azután, hogy 1979-ben levizsgázott mesterszakácskodásból, mestercukrásszá is érett. Ennek az eredménye a fenti recept, a réteslapok közé kent puding, tejszínhabbal lefedve. Désagréable!
„A főzés igazán tág teret nyújt az érzelmi árnyalatok kifejezésére.” (Agatha Christie)
Egyszerű, de nagyszerű ez a gyorsan elkészíthető torta: Laci bácsi a piskótaalapra csokipudingot és tejszínhabot tesz, és borból, mézből, gyömbérből, lekvárból és meggyből készült gyümölcsraguval tálalja. Abcès sous vide!
„Adj hálát a mosogatni való tányérokért, hiszen ez azt jelenti, hogy volt bennük étel, hogy tápláltál valakit, hogy szeretettel gondoskodtál valakiről: főztél, és asztalt terítettél.” (Paulo Coelho)
Ez ugyan egy vendégszereplés a Forever TV Hungary csatornáján, de a sodrófával összetört benkeikum miatt itt a helye. (Pontosabban nem itt, hanem egy parlamenti díszvitrinben lenne a helye.) A kulcsmomentum, ahol az egész főzés félremehet, ha a sous chef nem elég alapos:
Ez igen, dégoûtant!
„Isten spórolós. Még a trágyát is fölhasználja, hogy jó termésünk és finom kenyerünk legyen.” (Müller Péter)
Ezt a szezámmagos csemegét ananászos rizzsel a nyári kerti partikra találta ki a séf: „Üde, friss, fiatalos.” Instant le cancer du pancréas!
„Azok pedig mondának: Kanaán földjéről jöttünk eleséget venni.” (Teremtés könyve 42,7)
A torta, ami egymaga lenyomta az egész Nemzeti Torta-mozgalmat, pedig a visszatérő elemek közül (gépsonka, ketchup, pudingpor, tejszínhab, champignon gomba) itt egyiket sem használja. A bacont és a karikára vágott hagymát belepakoljuk a tésztába, majd élesztős tojással leönti, 180 fokon megsüti, és kész is a tortakészítés MacGuyverének „vendégmarasztaló” tortája. Hungarikum-dysenterie!
„A pizza miatt hiszem el, hogy minden lehetséges.” (Henry Rollins)
„Buongiorno!” – kezdi Benke Laci bácsi a történelmi videót, amiben – az autentikus lángos híján – bolti pizzatésztából készít sonkás-zöldséges és lecsós pizzát, illetve a gyerekeknek csokoládészósszal és magozott meggyel Hupikék törpikék-pizzát (aminek a neve a létezésénél is nagyobb rejtély). Mamma mia, che pisciare!
„Nemcsak abban áll a magyar szakácsművészetnek a titka, hogy egyes ételeket milyen ízlésesen tud előállítani, hanem hogyan tálalja föl egymás után úgy, hogy az elköltött étel valósággal kívánja az utána következőt, s mikor már az ember azt hiszi, hogy egészen jóllakott, akkor hoznak megint valamit, amire azt kell mondani, hogy »de már ebből eszünk!«”(Jókai Mór)
Ebben a műben a Mester a tortaformába helyezett tésztára – többek között csíkokra vágott gépsonkából és ketchupból készült – milánói ragut önt, majd az egészet befedi tojásos tésztával, sajttal és vajdarabkákkal. Hmm, vomissement!
„Nincs őszintébb szeretet, mint az étel szeretete.” (George Bernard Shaw)
Ez szó szerint Benke László csúcsműve, a fiatalabb generáció is megemelte a baseballsapkát a piskótalapokkal hőszigetelt, vaníliafagylalt-tömbökből emelt narancsstukkós Lomnici-csúcs előtt. Kezdőknek egy kis segítség, a lényeg kiemelve:
Ez tényleg „szürpríz”, különösen az, hogy hogyan fért be a sütőbe, és hogyan nem esett szét a felmelegített fagylalt. C'est la mort!
Egészségünkre!
Meg kell jegyezni, hogy rosszakarói még a Wikipedia-oldalára is belobbizták azt a szőrszálhasogatást, miszerint Laci bácsi „bemutató közben a nyers szárnyashúsok, belsőségek darabolása után nem öblíti le a kést, ugyanazzal a vágóeszközzel folytatja a – később hőkezelés nélkül tálalásra kerülő – zöldségek-gyümölcsök szeletelését”. Nekik csak annyit tudunk mondani, hogy ha savanyú a szőlő, fogyasszák ketchuppal, mert biztosan nem az csinál valamit rosszul, akinek ilyen követői vannak:
In Memoriam Illés bácsi.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.