Kiss László: Komoly erőfeszítéseket kell tennünk, hogy zöldítsük az előző kerületvezetés beruházásait

POLITIKA
2020 február 18., 05:21
  • Gőzerővel zajlik a III. kerületben az előző kerületvezetés munkájának átvilágítása, de erről egyelőre nem sok konkrétummal állt elő a 444-nek adott interjújában Kiss László, Óbuda-Békásmegyer új, szocialista polgármestere.
  • Az előző városvezetés több olyan beruházást hagyott hátra, amik az új polgármester szerint több szempontból használhatatlanok: árnyék és ivókút nélküli parkokról, és a békásmegyeri piac besült felújításáról is beszélt, ami még 1,4 milliárd forintos költséget varr a kerület nyakába.
  • A Kolosy téri csarnok megnyitásának késleltetése miatt a kerület vitában áll Tiborcz István egykori üzlettársa cégével.
  • De legalább a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat partnerként kezeli őket a Római parti árvízvédelem kérdésében.

444: – A megválasztása után az egyik első interjújában mondta, hogy nem fogja elmulasztani az előző kerületvezetés által kötött szerződések átvizsgálását. Ezzel haladtak már valamit?

Kiss László: – A hivatal átvilágítása csak most tudott elkezdődni mélységében, mert körülbelül két hete van új jegyzője a III. kerületnek. Mi nem azt a megoldást választottuk, mint más kerületek, hogy egy ügyvédi irodát bíztunk meg a teljes tevékenységgel. Főként saját apparátusunkkal dolgozunk. Akkor fogok beszámolni konkrét, problémásnak talált dolgokról, ha jogilag megalapozott állításokat tudok tenni. Egyelőre még nem tartunk itt.

photo_camera Fotó: Halász Júlia

444: – Voltak olyan szerződések, amiknek a felbontásáról már döntöttek?

Kiss László: – Igen, a III. kerület átvizsgálta például az ügyvédi szerződéseket, és én arra utasítottam a szakterületeket, hogy a korábbi általános ügyvédi szerződésekhez képest - nagyjából egy ügyvédi irodával voltunk kapcsolatban - a szakterületek minden egyes esetben külön szerződéseket kössenek a megfelelő ügyvédi irodák megtalálásával. De a szerződések átvilágítása helyett lényegesebbnek tekintem a projektek átnézését.

444: – Akkor beszéljünk ezekről!

Kiss László: – Folyamatosan problémának tekintettük, hogy jelentős közterületi beruházások történtek az elmúlt években, de ezek semmilyen módon nem tartották szem előtt a kerületiek szükségleteit. A békásmegyeri piac felújításánál például komoly erőfeszítéseket kellett arra tennünk, hogy érdemben zöldítsük a beruházást. Fákat, órát helyeztünk ki a Heltai Jenő téren létesült parkban, illetve csökkentettük a beton- és kőburkolatok arányát. Úgy valósultak meg parkfejlesztések, hogy nem gondoskodtak a park csatornázásáról és WC kihelyezéséről, ami elfogadhatatlan. A III. kerületnek jelentős forrásába kerül majd, hogy ezeket korrigálja, ahol egyáltalán lehetséges.

A békásmegyeri piac beruházással más szempontból is nagyon rosszul jártunk. Ez ugyanis egy olyan beruházás, amire már elment több milliárd forint, és még mindig van 1,4 milliárd forint körüli fejlesztési igénye, amit már egyáltalán nem támogat az állam. Ezért a III. kerületi önkormányzatnak saját forrásból kell befejeznie a felújítás második ütemét. Roppant veszélyesnek tartom az ilyesféle helyzeteket. Közben a kormányzat könyöradományként tekint minden forrásra, amit a kerületeknek ad.

444: – A kerület egyik legismertebb problémája a Római part árvízvédelmének ügye. Tegnap fogadta el a fővárosi közgyűlés, hogy új terveket kérnek be a Királyok útja-Nánási út vonalon már létező védmű megerősítésére. Egyetért ezzel a döntéssel?

Kiss László: – Annyira egyetértek, hogy meg is szavaztam. És őszintén szólva, nem tudom mire vélni a Fidesz néhány fővárosi képviselőjének ellenszavazatát. Az előterjesztést széleskörű egyeztetés előzte meg a főváros és a III. kerület részéről, és a szövegében szerepel, hogy ezt a későbbiek során is alapnak tekintik. Fontos előrelépés már ez is. De nem csak a kerülettel, hanem a Római parti civilekkel is egyeztetett a főváros.

444: – Azokkal is, akik a hullámtérben álló, könnyen lehet, hogy árvízvédelem nélkül maradó ingatlanok tulajdonosait is képviselik?

Kiss László: – Én a fővárosi civil egyeztetésen nem vettem részt, de abban biztos vagyok, mindenkire kiterjedt. A határozatnak, amit a Fővárosi Közgyűlés elfogadott, a Királyok útja–Nánási úti védmű fejlesztési lehetőségeinek megvizsgálása mellett a másik nagyon fontos része, hogy társadalmi párbeszéd kezdődik ebben a kérdésben. Erre eddig nem volt szándék. Szeretnék népszavazást kezdeményezni a gát kérdéséről, de ennek előfeltétele, hogy legyen miről szavazni. Legyen egy olyan nyomvonal javaslat, amely a kerület árvízvédelmét végre meg tudja oldani, és amiről a helyiek is tudnak véleményt mondani.

444: – Ha tényleg a Királyok útja–Nánási úton valósulna meg az árvízvédelem, akkor milyen védelem jutna a hullámtérben lévő 70 hektáros területen álló ingatlanoknak?

Kiss Lászó: – Azért gondolom, hogy ennyire nem tudunk előre menni ebben a kérdésben, mert a mobilgáttól eltérő árvízvédelmi megoldásokra egyelőre nincsenek vizsgálatok. A kérdésre csak ezek eredményei függvényében tudok majd válaszolni.

photo_camera Fotó: Halász Júlia

444: – 2014-ben az állam visszavásárolta a Hajógyári sziget déli csücskén lévő területet, de továbbra sem lehet pontosan tudni, mit is kezdenének vele. Hosszú hallgatás után Fürjes Balázs nemrég a Népszavának azt nyilatkozta, ő a Fővárossal közösen hozná rendbe a területet. Ön mit tud most erről?

Kiss László: – Miután a kormány semmilyen módon nem egyeztet ebben a kérdésben, arra vonatkozóan, hogy nekik milyen terveik vannak, nincs információm. Azt lássuk világosan, hogy nyáron egy olyan tervet vert szét a kormányzati döntés, amely a dunai limes világörökségi helyszínné nyilvánításával bekapcsolta volna a Hajógyári szigetet egyfajta kulturális örökség fejlesztésbe. Ezt egyoldalúan, az akkori kerületvezetés tájékoztatása nélkül verte szét a kormányzat, és ez volt az utolsó intézkedés, amit a területtel kapcsolatban tőlük hallottunk. 

Tragikomikus az egészben az, hogy néhány héttel az intézkedés előtt hozta meg ennek a világörökség projektnek a támogatásáról a döntést az akkor még fideszes kerületi önkormányzat.

Mindenesetre, ha a kormány rendezni szeretné a sziget viszonyait, úgy, hogy a területből a III. kerületiek számára is megközelíthető, jól használható, a családok felé nyitott helyet szeretnének kialakítani, abban nyilván partner lesz a III. kerület. Minden másban nehezen. De az eddigi időszak alatt nem tapasztaltam azt, hogy a kormányzatnak kifejezetten törekvése lenne a stratégiai céljait egyeztetni bárkivel is az önkormányzatok közül.

444: – A kampányban milyen információkra alapozva emlegetett Szabó Tímeával együtt a Hajógyári szigeten készülő ingatlanmutyit?

Kiss László: – Szabó Tímea országgyűlési képviselőként nagyon sokat tesz azért, hogy a Hajógyári sziget ügye rendeződjön. Képviselő asszonynak voltak olyan információi, amik arra utaltak, hogy bizonyos kormányzati köröknek ott hátsó szándékai vannak a beruházások tekintetében. De hogy mik ezek, azt mindenképpen tőle kéne megkérdezni. Én nagyon megnyugtatónak tartom, hogy Fürjes Balázs úr - a nyilatkozatából akkor legalábbis úgy tűnik -, elállt a kormányzat ebbéli szándékaitól.

photo_camera Fotó: Halász Júlia

444: – 200 új önkormányzati bérlakás építését ígérte a kerületben, ennek érdekében történt előrelépés a polgármestersége első 100 napjában?

Kiss László: – Hogyne, de azt azért megjegyzem, hogy februárban fogjuk elfogadni a költségvetésünket, így némi türelmet kérek, hogy meg tudjam valósítani a programomat. De megvizsgáltuk a program lehetséges helyszíneit, és még ebben az évben elindítunk egy közbeszerzési eljárást erre a tevékenységre.

444: – Egy másik választási ígéret, a kerületi bérlakáskataszter elkészült már? Felmérték már, milyen állapotban van az önkormányzat ingatlanállománya?

Kiss László: – Igen, és ezt egy most készülő honlapon közzé fogjuk tenni néhány hónapon belül.

444: – Mennyi lakást találtak kihasználatlanul, üresen?

Kiss László: – A III. kerületben nincs és nem is volt olyan üresen álló lakás, ami úgy állt üresen, hogy annak nem volt valamilyen konkrét célja.

444: – Mi lehet ilyen konkrét cél?

Kiss László: – Például, ha krízis van, esetleg egy tűzeset, arra fenn kell tartani ingatlanokat. Az üres lakások másik része pedig felújítás előtt áll, miután visszaadta az előző lakó, rendbe kell raknunk, hogy újra pályáztathassuk.

A lakáskatasztert azért tartom nagyon fontosnak, hogy ez az információ nyilvános legyen. Pontosan lehessen tudni, hány olyan lakás van, ami éppen krízishelyzetekre fenntartott, vagy éppen pályázati kiírásra vár.

Ezzel együtt mindenképpen szükségesnek tartom a lakásrendelet átalakítását, mert úgy érzem,  a jelenlegi rendszer nem elég dinamikus, néhány ingatlan túl sok időt tölt bent, mielőtt rendelkezésre bocsátható. Ez a munka folyamatban van.

Kiss László, Óbuda DK-s polgármestere 2020 januárjában
photo_camera Fotó: Halász Júlia

444: – A parkolási kérdésben voltak Óbudát érintő ügyek az elmúlt időszakban a sajtóban. A kaszásdűlői fizető parkolózóna bevezetését még Tarlós István állította le, aminek köze lehetett a kihelyezett parkolóórák üzemeltetésének magas (automatánként havi 50 ezer forintos) árához. Emiatt a kerület már működő szerződésekbe ragadt bele az üzemeltető céggel. Ezzel most mi a helyzet?

Kiss László: – A Tarlós István vezette Fővárosi Önkormányzat valójában soha nem mondta meg, miért szabotálta az utolsó pillanatban ezt a projektet.

A parkolóórák üzemeltetésére szerződése van az önkormányzatnak DBM Kft-vel. Ezt nem mi kötöttük, hanem az önkormányzat parkolási kft-je, még Bús Balázs polgármestersége idején. Az összes parkolóóra üzemeltetése ennél a cégnél van 2025-ig, nem csak a Kaszásdűlőn működőké. Egy dolog, hogy én erről mit gondolok, de a jogszabályok kötnek minket a kérdésben. Béres András parkolásért felelős alpolgármester vezetésével vizsgáljuk, hogy mit lehet tenni ebben az ügyben. Addig viszont fontos a kaszásdűlői fizetős zóna bevezetése, a decemberi ülésén az új Fővárosi Közgyűlés a III. kerülettel konzultálva döntött is ennek engedélyezéséről.

444: – Óbuda-Békásmegyer a főváros egyik peremkerülete, ezért különösen sújtják azok a közlekedési problémák, amiket az agglomerációból Budapestre ingázók egyre növekvő száma okoz. Ezt a problémát hogyan kellene kezelni ön szerint? Tett már ebbe az irányba lépéseket?

Kiss László: – Az elmúlt években drasztikusan nőtt a Budapesten regisztrált autók száma, és az autóval ingázóké is. Világos, hogy ez a tendencia nem folytatható. A levegő minősége és az itt lakók egészsége fontosabb szempont az autóval munkába járók berögzült szokásainál. A kerületi önkormányzatoknak relatív kevés eszközük van a forgalom csökkentésére, de amit lehet, mi az első intézkedések között megtettük: a korábbi, a bérlői kedvezményeket kontroll nélkül adó parkolási rendelethez ezért nyúltunk hozzá, mert ezzel szinte ingyen parkolhattak azok is, akik csak dolgozni jöttek autóval Óbudára.  Kaszásdűlőn is lépéseket kellett tennünk: lakó-pihenő övezetté nyilvánítással és a fizető parkolás bevezetésével szorítjuk ki a szűk utcájú lakónegyedből az átmenő forgalmat és a napközbenre beparkolókat. Ezek mellett azonban budapesti szintű megoldásra és szemléletváltásra is szükség van.

444: – Jó ideje probléma, hogy szennyezett az egykori Óbudai Gázgyár alatti terület egy része, és hogy alacsony vízállás esetén a szennyezett talajvíz a Dunába áramlik. A kerületvezetés mit tud kezdeni ezzel?

Kiss László: – Nem a kerület kompetenciája ez a kérdés, de ha az állami tulajdonú cég, ami birtokolja a területet, a III. kerülettől segítséget kérne, megvizsgálnám, miben állhatok a rendelkezésére, mert a leghatározottabban szeretném, hogy a szennyezés megszűnjön.

444: – A Kolosy téri piac üzemeltetési jogát még az előző városvezetés adta oda Erdei Bálint, az Elios egykori társalapítója cégének. Ha jól tudom, a piac még nem nyitott meg. Mit tud arról, mi ennek az oka? Tervezi felülvizsgálni a szerződést?

Kiss László: – Már hónapok óta foglalkozunk a kérdéssel. A beruházó azt állítja, azzal, hogy megnyitott a piacon néhány egységet, teljesítette a megnyitási kötelezettségét. A kerület ezt vitatja. Arra vonatkozóan, hogy ennek a beruházásnak mi lesz a sorsa, ennek a jogvitának a lezárulta után tudunk beszélni. De kifejezetten úgy gondoljuk, hogy egy lassan megvalósuló, rosszul menedzselt beruházásról van szó.

A másik dolog, amit meg kell vizsgálni, hogyan állhatott elő az a helyzet, hogy az önkormányzat megfosztotta magát a beruházóval szembeni fellépési lehetőségektől arra az esetre, ha az nem teljesíti a pályázatban vállalt feltételeket. Szerintem ez egy súlyos ügy, amiben további intézkedésekre van szükség.