• Megismerhettük Schmidt Máriáék terveit a minden idők legnagyszerűbb magyar futballistájának, Puskás Ferencnek és az Aranycsapatnak emléket állító múzeumról.

• A bejárata egy középkori katedrális homlokzatához hasonlít majd, az Aranycsapat tagjainak fém szobraival.

• A szakrális vonal folytatásaként a kiállítás egy része bemutatja, hogy az 50-es években, a kommunizmus idején a vallás elnyomásával a stadionok váltak templomokká.

• Lesz olyan emelet is, ahol a pártvezetés és az Aranycsapat küzdelme zajlik, és azt bizonygatja, hogy a világbajnoki második helyet csak a kommunista propaganda miatt élték meg a magyarok csalódásként.

• De nem marad ki az Orbán-kormány stadionépítési programja sem.

A készülő Puskás Múzeum fő üzenete ez lesz:

„Puskás személye, sorstörténete és pályafutása alkalmas arra, hogy már-már tapinthatóvá tegye mindazokat a tulajdonságokat – a szikrázó tehetséggel párosuló kitartást és elközelezettséget, az eltökéltséget, a hazaszeretet, a csavaros észjárást, az újrakezdés képességét, az önazonossághoz való feltétlen ragaszkodást – melyekre a nemzeti közösségünk legszebb tulajdonságaiként szokás tekinteni. A Puskás Múzeum – az alapítói szándéknak megfelelően – olyan büszkeségponttá válhat, amely képes arra, hogy a felnövekvő nemzedék számára is identitásteremtő, azt megerősítő attrakcióvá váljon.”

Eddig szinte semmi sem lehetett tudni a készülő Puskás Kiállítási Központról (továbbiakban Puskás Múzeum). Csak annyit, hogy az új Puskás Arénában lesz.

A kormány 2019 áprilisban bízta meg a Terror Házáért is felelős, Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt a múzeum kialakításával. Ehhez 3,9 milliárd forintot is biztosított.

Hogy kell-e az egyik legismertebb magyarnak, a válogatott, a Budapesti Honvéd, majd a Real Madrid legendájának, a háromszoros BEK-győztes Puskás Ferencnek múzeum, azon kár vitatkozni. Pláne úgy, hogy a relikviáit Felcsúton gyűjtötték össze, és ott vannak kiállítva, hogy az Orbán Viktor tervei szerint zarándokhellyé váljon.

Az, hogy a 3,9 milliárd forintot milyen módon használják fel a múzeumra, azt majd akkor lehet megmondani, ha megnyílik a kiállítás.

A helyszín a Népstadion egykori toronyépülete, amelyet meghagytak, és köré építették az új Puskás Arénát. A kiállítást az eredeti tervek szerint 2020 április nyitották voltna meg, mégpedig azért, hogy a látogatóközpont az Európa-bajnokságon már fogadhasson vendégeket. Ahogy a közalapítvány fogalmazott, a kiállítás „a Puskás Arénában megrendezendő Európa-bajnoki mérkőzéseken már a külföldi szurkolókat is megismerteti a különleges labdarúgó életével”.

De nem készült el sem 2020-ra, sem idén áprilisra, és a koronavírusjárvány miatt egy évvel elcsúsztatott Európa-bajnokság is úgy ment le, hogy Puskás életével nem ismerkedhettek meg a külföldi és a magyar szurkolók.

A kiállításmegnyitás csúszását júniusban a közalapítvány a pandémiával indokolta.

Ideológiát is gyártanak hozzá

Teljesen más miatt néztem át a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2020-ról szóló, idén elkészült beszámolóját. És meglepve fedeztem fel a 146 oldalas beszámolóban az előzetes terveket (Itt a 107. oldaltól kezdődik.)

A múzeum fent említett célját is innen idéztem. A kiállítás elsődleges témája „Puskás kimagasló, ikonikus személyiségének bemutatása, aki a szegénységből kitörve, kétszer is a padlóról felállva, mindig a hazájáért küzdve lett a világ első »totális futballistája« és egyben legismertebb magyarja”.

De az Aranycsapat és a stadion történetét is bemutatják, „a magyar történelmi emlékezetbe ágyazva”. „A látványterveket F. Kovács Attila Kossuth-díjas tervező a kialakított koncepció menten, ám egy új szemléletmód beemelésével dolgozta ki.”

A négyszintes kiállítás a leírás alapján látványos lesz, de van benne pár meghökkentő elem.