Több mint két éve, 2019 áprilisában döntött úgy a kormány, hogy 3,9 milliárd forintot ad az akkor még épülő nemzeti stadionban, a Puskás Arénában kialakítandó múzeumra, ami Puskás és az Aranycsapat történetét mutatja be.

A tervek arról szóltak, hogy a „Puskás Kiállítási Központ 2020. áprilisában nyílik majd meg, és a 2020. júniusában a Puskás Arénában megrendezendő Európa-bajnoki mérkőzéseken már a külföldi szurkolókat is megismerteti a különleges labdarúgó életével.”

De a kiállítás mostanra sem készült el. A kormány a Terror Házát működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt bízta meg 3,9 milliárdért a múzeum kialakításával. Ehhez képest most májusban kötöttek szerződést a kiállítás kialakítására 1,9 milliárd forintért.

Megkerestük a közalapítványt, hogy miért nem nyílt meg a múzeum, és mikor fog.

Azt írták, hogy „a COVID-19 koronavírus-járvány az elmúlt közel másfél évben komoly nehézségeket okozott, olykor szinte ellehetetlenítve a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány által végzett feladatok elvégzését. Miközben a pandémia jelentős terheket rótt a kormányokra, családokra, cégekre, vállalkozásokra, a munkaadókra és munkavállalókra egyaránt, hosszú hónapokba telt, amíg a járványhelyzet nehézségein úrrá tudtunk lenni, amíg az emberek megkaphatták a vírus elleni védelmet biztosító vakcinát.

A járvány miatt a Közalapítvány számos tervezett programját, rendezvényét, eseményét, képzését el kellett halasztani. Magyarország Kormányának járványügyi döntéseit figyelembe véve természetesen átszerveztük intézeteink tevékenységét és minimalizáltuk a munkatársakat veszélyeztető egészségügyi kockázatokat,

ám ettől függetlenül sajnos több, például éppen az Ön kérdései által érintett Puskás Kiállítási Központ munkálataiban érintett munkatársunk is megbetegedett. A kiállítási központ megnyitásának időpontja emiatt későbbi időpontra tolódott”.

A kiállítást tervezett megnyitása 2020 április volt, a járvány csak egy hónappal korábban jelent meg Magyarországon, az előkészítésre bőven volt idő. És még több idő lett, mert az Európa-bajnokságot elhalasztották egy évvel, most nyárra.

Közben azért pár meccset nézők előtt rendeztek meg a 2019 novemberben átadott Puskás Arénában, az Európai Szuperkupa-döntőt, két Magyar Kupa-döntőt, a Fradi Juventus elleni BL-meccsét. És most lesz három Európa-bajnoki meccs is, már telt ház előtt.

Arra nem kaptunk pontos választ, hogy mikor nyílik meg a kiállítás.

„A Puskás Kiállítási Központ kialakítása számunkra elsőrangú fontossággal bír, hiszen méltó emléket kívánunk állítani az egyik legismertebb magyarnak, a 85-szörös magyar és négyszeres spanyol válogatott, olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes, háromszoros Bajnokcsapatok Európa Kupája győztes Puskás Ferencnek, a Nemzet Sportolójának, a legendás Aranycsapat kapitányának.

A fentiekre való tekintettel biztosítani szeretnénk arról, hogy amint a leendő múzeummal kapcsolatban lesz miről beszámolni, azt természetesen megtesszük!”

Mire megy el 1,9 milliárd?

Az európai közbeszerzési értesítőből derült ki, hogy a Schmidt Mária által vezetett közalapítvány 1,9 milliárd forintos megbízást adott a Torter e-Design Kft.-nek és a nagy kedvenc Visual Europe Project Kft.-nek a Puskás Kiállítási Központ kialakítására. A szerződést idén május 20-án írták alá.

A feladat ez:

• Egyedi múzeumi installációk gyártása, beépítése 1560 m2 és az ehhez szükséges egyéb esetleges építési munkálatok.
• A főbb feladat többek között 15 méter magasságban tárgyakat folyamatosan mozgó gépészeti megoldást tartalmazó installáció kivitelezése és legalább 330 m2 hátulról megvilágított, széles formátumú, zöld technológiájú nyomdagéppel nyomtatott poliészter anyag telepítése, legalább 130 folyóméter hosszúságú minimum 2 méter magas alumínium profilból épített világító falak építése és legalább 300 m2 kiállítási installációként műgyanta padló telepítése.
• IT stukturált hálózat kiépítése aktív és passzív eszközök telepítésével kompletten minimum 500 végpont kiépítésével,
• Beltéri LED RGB LED fal telepítése és beüzemelése 150 m2 felületen és egyéb audiovizuális rendszer telepítése. Nyertes ajánlattevő főbb feladata többek között minimum 100 db hangszóróból álló hangosítástechnikai rendszer telepítése és indukciós hurok telepítése és Creston vezérlőrendszer telepítése és 1 db 32”-os képátlójú érintőképernyő telepítése és több monitorból álló digital signage rendszer telepítése.

És a keretből még így is maradt kétmilliárd forint.

Felcsúti Puskás-központ

A közalapítvány nem válaszolt ugyanakkor egy fontos kérdésre: átkerül-e a felcsúti Puskás Akadémiából a legendás futballista és az Aranycsapat tagjainak felhalmozott hagyatéka a nemzeti stadionba.

Két, egymásnak ellentmondó szempont van, hogy hol kellene lennie a Puskás-hagyatéknak, mindkettőt magáénak tudja Orbán Viktor.

Az első, hogy Felcsúton.

A miniszterelnök 2012-ben azt nyilatkozta a Puskás Akadémia honlapjának, hogy

„Nekem még van egy álmom; a Puskás Intézet. Sok adományunk közül az egyik, hogy csaknem a teljes Puskás-hagyatékot mi őrizzük, és szeretnék egy olyan intézetet, amiben helyet kap a könyvtár, a múzeum, a tárgyi emlékek, a szakmai anyagok. Szeretném, ha bekapcsolódnánk a magyar oktatási rendszerbe oly módon, hogy itt egymás után érkező csoportok tehetnének izgalmas és élő kirándulást a magyar futball múltjában, ideértve a filmvetítéseket is. De a soron következő feladat az új centerpálya megépítése, és csak utána következhet a Puskás Intézet, mert az egyik lábunkkal mindig a földön kell állni…”.

A Puskás Intézet ekkori igazgatója Szöllősi György volt, aki egyébként a fenti interjút készítette Orbán Viktorral. Azóta a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetsége elnöke, aki egyben a magyar futball és a Puskás-ügyek nagykövete, diplomataként pedig a magyar futball hagyományának és Puskás Ferenc örökségének nemzetközi képviselete a feladata. És a Puskas.com legnagyobb tulajdonosa, de erről később.

A Puskás-hagyaték két részletben került Felcsútra. Előbb 2011-ben, amikor Orbán Viktor maga is részt vett az addig Spanyolországban őrzött, majdnem 20 ládányi emléktárgy Felcsútra érkezéséről szóló sajtótájékoztatón, sőt, Puskás özvegytől megkapta a Helsinkiben nyert olimpiai aranyérmet is.

A Puskás Akadémia honlapján akkor büszkén írták, hogy az átvett „gyűjtemény adja a felcsúti Puskás Intézet alapját, amely folyamatosan gyűjti, vásárolja a magyar futball emlékeit”. Az intézetről szerényen ezt írták: „a magyar labdarúgás leendő könyvtára, archívuma, múzeuma és tudományos központja”, a „tervek szerint önálló múzeum és kutatóközpont is létesül a Puskás Akadémián”.

A másik nagyobb Puskás-hagyaték lényegében megőrzésre került Felcsútra. Azt a szaknévsoros Bodnár György vette meg 2006-ban, amikor egy angol aukicósháznál bukkant fel árverésre. Hogy ne kallódjon el, Bodnár 40 millió forintért és Magyarországra hozta.

Azt mondta, ha megújul a Puskás Stadion, és ott lesz egy megfelelő múzeum, ahol kellő gondossággal kezelik majd a tárgyakat, akkor felajánlja erre a célra az Angliában megvett hagyatékot.

Sokáig nem lehetett hallani a Bodnár által megvett tárgyakról, aztán 2015-ben az üzletember a 127 Puskás-relikviát átadta a felcsúti intézetnek. A Nemzeti Sport azt írta, hogy a gyűjtemény zömét Puskásék 1990 utáni, budapesti tartózkodása során felhalmozódott ajándékok, kitüntetések alkotják a Pelé által születésnapi ajándékként dedikált brazil meztől a Göncz Árpád által adományozott aranygyűrűig, de megtalálható benne például Puskásnak az 1952-es olimpiai döntőn viselt futballcipője is.

Szöllősi György úgy vette át a felajánlást, hogy azt mondta: Bodnár eredeti kívánságát tiszteletben tartva „a tárgyak nagy részét az új Puskás Ferenc Stadionban fogjuk kiállítani.”

Most úgy állunk, hogy 2019 novembere óta már van új Puskás-stadion, de múzeum még nincs, a hagyaték pedig Felcsúton van.

A felcsúti stadiontúra látogatóit egyebek között ezzel csábítják: „megcsodálhatják Puskás Ferenc olimpiai aranyérmét, világbajnoki ezüstérmét, BEK-trófeáit, a Real Madridban viselt mezét”.

Még a Puskás Aréna építése alatt kialakítottak Budapesten egy ideiglenes látogatóközpontot, ahol kiállítottak néhány, Puskáshoz és az egykori Népstadionhoz kötődő tárgyat, így például az 1954-es, 7-1-es magyar–angolon cserélt angol csapatzászlót és azt a mezt, amit az 1981-es öregfiúk meccsen viselt a 25 év után hazatérő Puskás. Ezek a tárgyak a felcsúti Puskás Intézettől kerültek a kiállításra, szigorúan kölcsönbe, egy évre.

A Puskás Arénában a helye?

Orbán 2011-ben, amikor bejelentették a 22 láda Puskás-hagyaték megérkezését, azt mondta:

„Évek óta azért dolgozunk, hogy Felcsúton egy igazi szellemi-szakmai műhely jöjjön létre, amely méltó Puskás Ferenc zsenialitásához és emlékéhez, és ahol jó otthonra lelhet egy ilyen felbecsülhetetlen értékű hagyaték. Ennek érdekében teszünk lépéseket a Puskás Intézet létrehozásra is, amely terveink szerint egyfajta szentélyként és szellemi központként működne kiállításokkal, gyűjteményekkel, vetítőteremmel. Tisztában vagyunk persze azzal, hogy Öcsi bácsi hagyatékának leginkább méltó helye majd az új Puskás Ferenc Stadion lenne, rajtunk nem fog múlni, hogy új nemzeti arénánkban helyet találjunk neki.”

Amikor megérkezett a hagyaték, Szöllősi György, az Intézet igazgatója azt írta: „afelől senkinek nincs kétsége, hogy az e tárgyakból összeállítható állandó kiállítás helye a Puskás-stadionban vagy egy méltó fővárosi futball-, netán sportmúzeumban lenne, egyelőre azonban sem ilyen múzeum nincs, sem a volt Népstadion állapota nem alkalmas a gyűjtemény legértékesebb darabjainak befogadására”.

Próbáltuk megtudni Szöllősitől, hogy most akkor átkerülnek-e az eddig Felcsúton lévő tárgyak a Puskás Arénába, de nem válaszolt.

Szöllősi kulcsszereplője és haszonélvezője a Puskás-örökségnek. Ő az alapítója a magát Puskás Ferenc örököseinek licenckezelőjeként hirdető cégnek, a Puskas.com-nak. A cégnek jelenleg csak 10 százalékos tulajdonosa Puskás unokája, Maria Reka Puskas Damborena, miközben 47 százalék Szöllősi Györgyé. A külügyminisztérium rendszeresen rendel saját diplomatája cégétől Puskáshoz kapcsolódó ajándéktárgyakat, retró-mezeket, retró-labdákat, Szöllősi által írt füzeteket, könyveket.

Szöllősi 2016-ban a Borsnak nyilatkozott a Puskas.com-ról és Felcsútra került Puskás-hagyatékról. Arról, hogy ő az örökség legfőbb haszonélvezője, közölte: „Ha azt mondja, hogy én dolgozom érte a legtöbbet, az talán közelebb áll a valósághoz. A kft. bevételéből az örökösök ugyancsak részesednek, sőt, a fontos döntéseket nem is hozzuk meg nélkülük. Nem vagyok üzletember, az élet és a szükség hozta, hogy el kellett vállalnom ezt a feladatot.” A cégből 5-10 milliós osztalékot vesznek ki évente, 47 százalék ment Szöllősihez.

link Forrás

Mégis Felcsúton?

Szöllősi a korábbi Bors-interjúban azt mondta, a Puskásról szóló könyv miatt került baráti viszonyba a családdal. Miután több megkeresést is kapott a család, hogy Puskás nevét használnák cégek, éttermek, és ezek nagy része nála kötött ki, ezért hozta létre a licenckezelő céget. 2007-ben helyezte védjegyoltalom alá a Puskás Ferenc nevet Puskás azóta elhunyt felesége és az azóta ugyancsak elhunyt leánya, hogy a vagyoni értékű jogokat a közös cégünkbe apportálják. Szöllősi szerint

„Azóta hatalmas eredményeket értünk el, nem is annyira üzleti, mint inkább erkölcsi tekintetben, hogy mást ne mondjak, ilyen a FIFA Puskás-díj megteremtése vagy a Puskás Hungary dokumentumfilm létrejöttéhez nyújtott segítségünk. Ezt a feladatot persze örömmel végeztem, végzem, de a közös ügyünkbe a legtöbb munkát és pénzt persze a felcsúti Puskás Akadémia fektette.”Szöllősit öt éve megkérdezték arról is, hogy szerinte helyénvaló-e, hogy Orbán Viktor és Felcsút kisajátítja Puskást? Amire azt válaszolta:

„Már miért sajátítaná ki? Amikor a miniszterelnök közbenjárására hazakerültek Puskás Ferenc trófeái, gazdag tárgyi hagyatéka, Erzsébet asszony és a leányuk, Anikó maga mondta, hogy a legjobb helye mindennek a Puskás Akadémián lesz. Szerintük Öcsi bácsi is ezt akarná – mondták –, látva mindazt, ami Felcsúton történik. Korábban ugyanis a Real Madrid múzeumának szánták ezeket a kincseket, amelyek idehaza rajtunk kívül senkit sem érdekeltek igazán.”De nemcsak a Puskás-hagyaték kötött ki Felcsúton, hanem az Aranycsapat számos tagjáé is. Vannak ott tárgyak Czibor Zoltántól, egyebek között a világbajnoki ezüstje, ott van a Népstadionban rendezett első válogatott labdarúgó-mérkőzés meccslabdája, Kocsis Sándor hagyatéka, Budai II László hagyatékának jelentős része, Buzánszky-relikviák, Grosics Gyula személyes tárgyai, Deák Ferenc emlékei, Lóránt Gyula hagyatékának néhány darabja, Kubala László relikviák, Tóth II József keresztlevele, oltási bizonyítványa, valamint csepeli bajnoki aranyérme is a Puskás Intézet tulajdonában van, és megvették az Aranycsapat szövetségi kapitányának, Sebes Gusztávnak a hagyatékát is. Amikor 2016-ban megkapták a Buzánszky-hagyatékot, Mrávik Gusztáv, az Intézet vezetője azt mondta, annak feldolgozásával komoly mértékben gyarapszik az Aranycsapat gyűjteményük, amelyet – a további sok ezer tárgyunkkal együtt - a lehető leghozzáértőbb módon és méltó helyen szeretnék majd minél több érdeklődő számára bemutatni.” A Puskás Intézet „Arany pillanatok” címmel vándorkiállítást is elindított.