Mi szükség van egy Puskás-múzeumra Felcsúton, ha az épülő Puskás-stadionban is lesz egy?

Egészen furcsa, bár nem meglepő helyzet kezd kialakulni Puskás Ferenc-hagyatéka körül. Jövőre készül el a legendás magyar futballista nevét viselő új nemzeti stadion, amiben a tervek szerint lesz Puskás- és Aranycsapat-múzeum. Csakhogy a Puskás-hagyaték Felcsúton van, és Orbán Viktor régi vágya, hogy Felcsúton legyen egy Puskás-zarándokhely. 

„Nekem még van egy álmom; a Puskás Intézet. Sok adományunk közül az egyik, hogy csaknem a teljes Puskás-hagyatékot mi őrizzük, és szeretnék egy olyan intézetet, amiben helyet kap a könyvtár, a múzeum, a tárgyi emlékek, a szakmai anyagok. Szeretném, ha bekapcsolódnánk a magyar oktatási rendszerbe oly módon, hogy itt egymás után érkező csoportok tehetnének izgalmas és élő kirándulást a magyar futball múltjában, ideértve a filmvetítéseket is. De a soron következő feladat az új centerpálya megépítése, és csak utána következhet a Puskás Intézet, mert az egyik lábunkkal mindig a földön kell állni…”

- nyilatkozta Orbán Viktor 2012-ben a Puskás Akadémia honlapjának. A Puskás Intézetnek igazatója is van, Szöllősi György személyében, aki egyébként a fenti interjút készítette Orbán Viktorral. 

Orbán Viktor 2011-ben átveszi Puskás Ferenc özvegyétől Puskás olimpiai aranyérmétFotó: pfla.hu

A Puskás-hagyaték két részletben került Felcsútra. Előbb 2011-ben, amikor Orbán Viktor maga is részt vett az addig Spanyolországban őrzött, majdnem 20 ládányi emléktárgy Felcsútra érkezéséről szóló sajtótájékoztatón, sőt, Puskás özvegytől megkapta a Helsinkiben nyert olimpiai aranyérmet is. A Puskás Akadémia honlapján büszként írták, hogy az átvett „gyűjtemény adja a felcsúti Puskás Intézet alapját, amely folyamatosan gyűjti, vásárolja a magyar futball emlékeit”. Az intézetről szerényen ezt írták: „a magyar labdarúgás leendő könyvtára, archívuma, múzeuma és tudományos központja”, a „tervek szerint önálló múzeum és kutatóközpont is létesül a Puskás Akadémián”.

Amikor megérkezett a hagyaték, Szöllősi György, az Intézet igazgatója azt írta: „afelől senkinek nincs kétsége, hogy az e tárgyakból összeállítható állandó kiállítás helye a Puskás-stadionban vagy egy méltó fővárosi futball-, netán sportmúzeumban lenne, egyelőre azonban sem ilyen múzeum nincs, sem a volt Népstadion állapota nem alkalmas a gyűjtemény legértékesebb darabjainak befogadására”.

Ezzel egybecsengtek a sajtótájékoztatón Orbán szavai

„Évek óta azért dolgozunk, hogy Felcsúton egy igazi szellemi-szakmai műhely jöjjön létre, amely méltó Puskás Ferenc zsenialitásához és emlékéhez, és ahol jó otthonra lelhet egy ilyen felbecsülhetetlen értékű hagyaték. Ennek érdekében teszünk lépéseket a Puskás Intézet létrehozásra is, amely terveink szerint egyfajta szentélyként és szellemi központként működne kiállításokkal, gyűjteményekkel, vetítőteremmel. Tisztában vagyunk persze azzal, hogy Öcsi bácsi hagyatékának leginkább méltó helye majd az új Puskás Ferenc Stadion lenne, rajtunk nem fog múlni, hogy új nemzeti arénánkban helyet találjunk neki.”

Ebből mostanra a látogatók számára az valósult meg, hogy a felcsúti stadionkörút része, hogy „megcsodálhatják Puskás Ferenc olimpiai aranyérmét, világbajnoki ezüstérmét, BEK-trófeáit, a Real Madridban viselt mezét”. 

Annak idején az Index megkérdezte a Sportmúzeumot, hogy miért nem hozzájuk került a Puskás-hagyaték. Szabó Lajos, a Sportmúzeum vezetője 2011-ben azt nyilatkozta, hogy ők még Puskás életében, a 2000-es évek elején tárgyalásokat kezdtek a családdal a hagyaték itthoni bemutatásáról. Akkor még a család részéről sem volt egyértelmű a szándék, hogy haza akarják hozni a relikviákat. Szabó szerint később pedig annyit kértek a hagyatékért, „ami messze túl volt a múzeum lehetőségein”. Az 2011-ben nem derült ki, hogy a hagyatékért fizetett-e, és ha igen, mennyit a Puskás Akadémia. A Sportmúzeum vezetőjét egyébként meglepte, amikor bejelentették, hogy Felcsútra kerül a hagyaték, őket ugyanis vonták be ebbe a folyamatba. A Sportmúzeumnak egyébként mindössze egy cipője van Puskástól. 

Ebben az indexes cikkben szerepel az is, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség viszont a kezdetektől tudott a Puskás-hagyaték hazahozatalának tervéről, segítették is az ügyet. Úgy érezték, hogy hiába is próbálnák, ők nem tudnák az örökséget megszerezni. A hagyaték átadása bizalmi kérdés volt, és Puskás családja az akadémia kommunikációs igazgatójával, Szöllősi Györggyel régóta jó viszonyt ápol.

Ráadásul nemcsak a majdnem 20 ládányi, Spanyolországból megszerzett hagyaték van Felcsúton, amiről Orbán Viktor megállapodott Puskás özvegyével. 2006-ban ugyanis a Puskás-örökség egy része egy angol aukicósháznál bukkant fel. Amikor híre ment, hogy kalapács alá kerül a hagyaték egy része, a szaknévsoros Bodnár György 40 millió forintért megvette azt, és Magyarországra hozta. Akkor azt mondta, ha megújul a Puskás Stadion, és ott lesz egy megfelelő múzeum, ahol kellő gondossággal kezelik majd a tárgyakat, akkor felajánlja erre a célra az Angliában megvett hagyatékot. A Puskás-hagyatéknak ez a része 2015-ben bukkant elő újra, amikor Bodnár a 127 Puskás-relikviát átadta a felcsúti intézetnek. A Nemzeti Sport azt írta, hogy a gyűjtemény zömét Puskásék 1990 utáni, budapesti tartózkodása során felhalmozódott ajándékok, kitüntetések alkottják a Pelé által születésnapi ajándékként dedikált brazil meztől a Göncz Árpád által adományozott aranygyűrűig, de megtalálható benne például Puskásnak az 1952-es olimpiai döntőn viselt futballcipője is. Szöllősi úgy vette át a felajánlást, hogy azt mondta: Bodnár eredeti kívánságát tiszteletben tartva „a tárgyak nagy részét az új Puskás Ferenc Stadionban fogjuk kiállítani.”

A Puskás-stadion jövő év végére elkészül. Van abban logika, hogy a Puskás-hagyatékot a Puskás-stadionban mutassák be, ahol mégiscsak több ember fordul meg, mint a Felcsút eddig összes hazai meccsén. De erre egyelőre semmi konkértum nem utal. Nemrég megnyílt az épülő Puskás-stadionnál egy látogatóközpont, ahol kiállítottak néhány, Puskáshoz és az egykori Népstadionhoz kötödő tárgyat, így például az 1954-es, 7-1-es magyar–angolon cserélt angol csapatzászlót és azt a mezt, amit az 1981-es öregfiúk meccsen viselt a 25 év után hazatérő Puskás. Ezek a tárgyak a felcsúti Puskás Intézettől kerültek a kiállításra, szigorúan kölcsönbe, egy évre. 

Megpróbáltuk megtudni, hogy mi lesz majd a Puskás-stadionba tervezett Puskás- és Aranycsapat múzeumban. Megkerestük az MLSZ-t, akik azt írták, hogy „az új Puskás Ferenc stadion építése kiemelt kormányzati beruházás, és  bár az MLSZ a projekt bizonyos részeire rálátással bír, annak egésze kormányzati irányítással valósul meg, így az Ön által megfogalmazott kérdésben nem az MLSZ kompetens”.  Írtunk ezek után a Miniszterelnökségnek, itt államtitkár Fürjes Balázs. A kérdéseket két hete küldtük el, többször rákérdeztünk, nem kaptunk választ.

És természetesen megpróbáltuk megtudni a felcsúti terveket Felcsút 2. számú Puskás-illetékesétől, Szöllősi Györgytől, a Puskás Intézet igazgatójától, Mészáros Lőrinc egyik lapjának, a Nemzeti Sportnak a főszerkesztőjétől, a Magyar Sportújságírók Szövetsége elnökétől, aki egyben a magyar futball és a Puskás-ügyek nagykövete, diplomataként pedig a magyar futball hagyományának és Puskás Ferenc örökségének nemzetközi képviselete a feladata. Ha valaki, ő - aki Felcsútra is költözött - biztosan tudja, hogy lesz a helye a Puskás-hagytéknak, Felcsúton vagy a nemzeti stadionban. Csakhogy nem árulja el. Több mint három hete írtam neki először, hívtam telefonon is, először felvette, de azt mondta, éppen szabadságon van, aztán már nem vette fel.  

Szöllősi kulcsszereplője és haszonélvezője a Puskás-örökségnek. Ő az alapítója a magát Puskás Ferenc örököseinek licenckezelőjeként hirdető cégnek, a Puskas.com-nak. A cégnek jelenleg csak 10 százalékos tulajdonosa Puskás unokája, Maria Reka Puskas Damborena, miközben 47 százalék Szöllősi Györgyé. A külügyminisztérium rendszeresen rendel saját diplomatája cégétől Puskáshoz kapcsolódó ajándéktárgyakat, retró-mezeket, retró-labdákat, Szöllősi által írt füzeteket, könyveket. 

Szöllősi 2016-ban a Borsnak nyilatkozott a Puskas.com-ról és Felcsútra került Puskás-hagyatékról. Arról, hogy ő az örökség legfőbb haszonélvezője, közölte: „Ha azt mondja, hogy én dolgozom érte a legtöbbet, az talán közelebb áll a valósághoz. A kft. bevételéből az örökösök ugyancsak részesednek, sőt, a fontos döntéseket nem is hozzuk meg nélkülük. Nem vagyok üzletember, az élet és a szükség hozta, hogy el kellett vállalnom ezt a feladatot.” A cégből idén 6 millió, tavaly 5 milliós osztalékot vettek ki, 47 százalék ment Szöllősihez. 

Szöllősi azt mondta, a Puskásról szóló könyv miatt került baráti viszonyba a családdal. Miután több megkeresést is kapott a család, hogy Puskás nevét használnák cégek, éttermek, és ezek nagy része nála kötött ki, ezért hozta létre a licenckezelő céget. 2007-ben helyezte védjegyoltalom alá a Puskás Ferenc nevet Puskás azóta elhunyt felesége és az azóta ugyancsak elhunyt leánya, hogy a vagyoni értékű jogokat a közös cégünkbe apportálják. Szöllősi szerint 

„Azóta hatalmas eredményeket értünk el, nem is annyira üzleti, mint inkább erkölcsi tekintetben, hogy mást ne mondjak, ilyen a FIFA Puskás-díj megteremtése vagy a Puskás Hungary dokumentumfilm létrejöttéhez nyújtott segítségünk. Ezt a feladatot persze örömmel végeztem, végzem, de a közös ügyünkbe a legtöbb munkát és pénzt persze a felcsúti Puskás Akadémia fektette.”

Szöllősit megkérdezték arról is, hogy szerint helyénvaló-e, hogy Orbán Viktor és Felcsút kisajátítja Puskást? Amire azt válaszolta:

„Már miért sajátítaná ki? Amikor a miniszterelnök közbenjárására hazakerültek Puskás Ferenc trófeái, gazdag tárgyi hagyatéka, Erzsébet asszony és a leányuk, Anikó maga mondta, hogy a legjobb helye mindennek a Puskás Akadémián lesz. Szerintük Öcsi bácsi is ezt akarná – mondták –, látva mindazt, ami Felcsúton történik. Korábban ugyanis a Real Madrid múzeumának szánták ezeket a kincseket, amelyek idehaza rajtunk kívül senkit sem érdekeltek igazán.”

A Puskás Akadémia a hagyaték nagy részéből összeállított anyagot a Real Madrid múzeumában mutatta be 2013-ban. Azt íták: „a hallatlanul gazdag gyűjteményt, amely tartalmazza Puskás Ferenc legrangosabb, több esetben felújított trófeáit, illetve azok másolatait, az olimpiai aranyérmet, a világbajnoki ezüstérmet, a színezüst BEK-és spanyol bajnoki trófeákat, a játékosoknak adott, kicsinyített Világkupát, a spanyol gólkirályi címért járó négy Pichichi-trófeát, Puskás legrangosabb magyar, spanyol és nemzetközi kitüntetéseit, néhány különleges ajándékot, eredeti futballcipőt, az első realos mezt, fényképeket és így tovább, összesen mintegy százötven tárgyat. A hagyaték kezelői úgy gondolják, hogy gesztusértékű a gyűjtemény legértékesebb darabjait először Madridban, Puskás Ferenc második hazájában kiállítani, amely befogadta őt és ahol évtizedekig sikerült megőrizni ezeket a felbecsülhetetlen értékű tárgyakat. A tervek szerint azonban legkésőbb jövő tavasszal a magyar közönség idehaza is találkozhat a Puskás-gyűjteménnyel”. 

Ehhez el kell menni egy Puskás Akadémia túrára.

De nemcsak a Puskás-hagyaték kötött ki Felcsúton, hanem az Aranycsapat számos tagjáé, ami megintcsak érdekes helyzethez vezethet az Aranycsapat-múzeumnál is. Vannak ott tárgyak Czibor Zoltántól, egyebek között a világbajnoki ezüstje, ott van a Népstadionban rendezett első válogatott labdarúgó-mérkőzés meccslabdája, Kocsis Sándor hagyatéka, Budai II László hagyatékának jelentős része, Buzánszky-relikviák, Grosics Gyula személyes tárgyai, Deák Ferenc emlékei, Lóránt Gyula hagyatékának néhány darabja, Kubala László relikviák, Tóth II József keresztlevele, oltási bizonyítványa, valamint csepeli bajnoki aranyérme is a Puskás Intézet tulajdonában van, és megvették az Aranycsapat szövetségi kapitányának, Sebes Gusztávnak a hagyatékát is. Amikor 2016-ban megkapták a Buzánszky-hagyatékot, Mrávik Gusztáv, az Intézet vezetője azt mondta, annak feldolgozásával komoly mértékben gyarapszik az Aranycsapat gyűjteményük, amelyet – a további sok ezer tárgyunkkal együtt - a lehető leghozzáértőbb módon és méltó helyen szeretnék majd minél több érdeklődő számára bemutatni.” A Puskás Intézet „Arany pillanatok” címmel vándorkiállítást is elindított. 

Ezek maradhatnak Felcsúton, ha ragaszkodnak Orbán eredeti elképezeléséhez.