A Kúria ítéletében kimondta, hogy a nyomozóhatóság hibát követett el, amikor a rendőrségről szóló törvény egyik paragrafusára hivatkozva indokolta meg az előállítást. Ugyancsak hibázott a Szegedi Törvényszék, amely a nem megfelelő jogszabályi helyre való hivatkozást nem vette észre – írja a Magyar Narancs Csóka-Szűcs János régóta húzódó ügyének végső állomásáról.

Csóka-Szűcs János ellenzéki aktivista nevét akkor ismerhette meg az ország, amikor a koronavírus-járvány első hulláma alatt, 2020 májusán rémhírterjesztésért feljelentette a település fideszes polgármestere. Mindezt azért, mert Csóka-Szűcs megírta a Facebookon, hogy akkor a járványra hivatkozva teljesen kiürítették a gyulai kórházat, ahol 1170 ágy állt akkor üresen, közben súlyosan beteg embereket is hazaküldtek. Ez amúgy igaz volt, Görgényi Ernő mégis feljelentést tett rémhírterjesztésért.

Csóka-Szűcs Jánosnál a feljelentés miatt egy hajnalon rendőrök jelentek meg, akik bevitték kihallgatásra, a lefoglalt eszközeit, a telefonját és a számítógépét csak napokkal később kapta vissza.

Nem sokkal ezután kollégánk egy riportban mutatta be az aktivistát. „Az emberek már azért is hátrányba kerülhetnek, mert szóba állnak velem” – mondta akkor.

Előállítása a Magyar Helsinki Bizottság szerint sem volt jogszerű, így jogi segítséget nyújtottak neki és képviselték az ügyét a különböző döntéshozatali szerveknél. Először a Gyulai Rendőrkapitányságon tettek panaszt, majd a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság következett. Mindkét helyen elutasították. Így jutott el az ügy a Szegedi Törvényszékre.

A Szegedi Törvényszék másodfokú döntésének értelmében nem volt aggályos Csóka-Szűcs János előállítása. A bíróság szerint a rendőrség „határozata kimerítően tartalmazza az előállítás okait, indokait, azaz a cselekmény felderítéséhez fűződő bűnüldözési érdek a tárgyi bizonyítékok felkutatása, rögzítése, valamint a felperessel szemben felmerült gyanú közlésének eljárásjogi igénye, és kihallgatása támasztotta alá a felperes előállítását”.

Ezután került az ügy a Kúriára, ahol most döntés született. Csakhogy Csóka-Szűcs János 2022 novemberében meghalt. Így nem érhette meg, hogy a legfelsőbb bíróság kimondja: „az intézkedés jogalapja nem állt fenn, így az intézkedés módja, minden részcselekménye nemhogy aránytalan, hanem eleve jogellenes volt”.