Megkérdeztük a rémhírterjesztéssel vádolt gyulai mozgássérült nyugdíjast, hogyan változott az élete, mióta bekerült a hírekbe. Úgy tűnik, van rosszabb egy kora reggeli rabosításnál is.
134 nyomozás csalás, 134 rémhírterjesztés, 29 közveszéllyel fenyegetés, 28 járványügyi szabályszegés miatt indult, eddig összesen 85 gyanúsítottat hallgattak ki. (police.hu)
A 31 éves budapesti férfi egy kereskedelmi televízióéra hasonlító kamu weboldalon terjesztett köznyugalmat megzavaró fotókkal álhíreket.
A testület szerint a szigorúbb törvény nem korlátozza a szólásszabadságot.
Június 4-ig 11 eset jutott el a bíróságra, ebből eddig hatot zártak le.
A párt által készített videóban egy magát mentősnek kiadó nő azt állította, hogy 10-ből 9 kórházból hazaküldött beteg meghalt.
Mármint egyszerű állampolgárok részéről. 90 rémhírterjesztés miatt indult eljárás, összesen 9 embert hallgattak ki, 61 eljárást zártak le, ebből 2 jutott el vádemelési javaslatig.
Egy budapesti férfi ellen pedig azért emeltek vádat, mert már januárban arról írt cikket, hogy halálos áldozatai vannak itthon a koronavírusnak.
Kovács József azt írta, Hollik István is mellettük áll.
A független parlamenti képviselő csütörtökön tett közzé videót a Jahn Ferenc Kórházban talált védőfelszerelésekről, ami aztán cáfolat kiadására késztette a kórház igazgatóját.
Az előadót sok minden a hetvenes évekre emlékezteti.
Ellenzéki politikusok tiltakozó akciót szerveztek Gyulán a rémhírterjesztés miatt őrizetbe vett Csóka-Szűcs János ügye miatt. A mozgássérült férfi még áprilisban posztolt egy zárt csoportba, a tegnapi demonstráción kapta a hírt, hogy az ügyészség szerint nem követett el bűncselekményt.
Komikusak, éppen ezért félelmetesek a Horthy- és a Rákosi-korszak rémhírterjesztési ügyei. Milyen szerencse, hogy ma már elő sem fordulhat ilyesmi.
A rendőrök szerint az MTI adott "túlzó, hatásvadász" címet Lomniczi "véleményének".
A rossz szándékú rémhírterjesztők ellen a korábbi szabályokkal is fel lehetett volna lépni, az új szabályokat viszont alapvető jogaikat gyakorló állampolgárok ellen használták fel. A rémhírterjesztés miatti botrányos rendőri intézkedéseknek viszont az is a következménye lett, hogy a két előállított véleménye sokkal több emberhez eljutott, és arra is felhívta a figyelmet, hogy mit visz véghez a kormány a járványveszély leple alatt.
A kormány szerint a jogállam erősségét mutatja, hogy az ügyészség néhány órán belül meghozta a helyes döntést.
Felfüggesztett börtönt kért rá az ügyészség.
A Partizán műsorában közösen szerepelt a két férfi, akiket Facebook-posztjaik miatt vitt el a rendőrség. A gyulai Csóka-Szűcs János telefonja és számítógépe még mindig le van foglalva, Kusinszki Andrásnak pedig azt mondták a rendőrök: ez kiemelt ügy.
Lefoglalták a telefonját és a laptopját. A 444-nek azt mondta, 1987-ben ugyanez történt vele.
A rendőrség szerint ezzel a mondattal „a veszélyhelyzetben veszélyeztette a védekezés hatékonyságát.” Rémhírterjesztés gyanújával állították elő.
A bejegyzés ugyanis nem akadályozza a járványügyi védekezés eredményességét, sőt, épp hogy óvatosságra int. A férfi már nem gyanúsított, a nyomozás pedig visszakerült felderítési szakaszba.
A képviselő megismételt néhány állítást, ami a rendőrség szerint rémhírterjesztésnek számít.
Reméljük, választ kapunk.
A 444-nek nyilatkozott a 64 éves férfi, akit ma rémhírterjesztés miatt vittek el az otthonából a rendőrök. Megmutatjuk azt a Facebook bejegyzést is, amiért elindult ellene az eljárás.
A férfi arról posztolt az interneten, hogy a kormány szándékosan időzítette a koronavírus tetőzésének idejére a kijárási korlátozás megszüntetését annak érdekében, hogy terjessze a járványt.
Még másik két rémhírterjesztési ügyben is lezárták a nyomozást.
A pécsi férfit rémhírtejesztéssel vádolják.
Az ózdi férfi kamasz lányát is meggyanúsították, mert ő kamerázott míg apja beszélt.
Aki valós tényeket közöl, vagy a véleményét osztja meg, nem követ el bűncselekményt. Összegyűjtöttük, mire ügyelj akár a közösségi médiában, akár újságíróként.
Két jogtudós elemzése szerint a Btk. módosítása túlságosan általánosan fogalmaz, így a szükségesnél jobban kontroll alatt tarthatnak közérdekű információkat.
Semmi köze nem volt a koronavírushoz, rémhírterjesztéstől tartanak.
Le is tartóztathatják, mert egy cikkében azt állította, robbanás előtti a helyzet a városban, mert a kórházban nem jut védőfelszerelés az ápolóknak.
A Büntető törvénykönyvhöz is hozzányúlna a kormány törvényjavaslata, amelyet a koronavírus elleni védekezés jegyében nyújtottak be. A viták az elmúlt napokban leginkább arról szólnak, hogy a kabinet nyílt végű felhatalmazást kér magának a veszélyhelyzeti intézkedései fenntartására, de a rémhírterjesztés tényállásának módosításával a nyilvánosság kritikája alól is kibújna.
A koronavírus miatt meghatározatlan időre meghosszabbítanák a különleges jogrendet.
Azt írta valakiről az interneten, hogy elvitték a koronavírus miatt.
A napokban sokat hallhatunk a rémhírterjesztésről és a közveszéllyel fenyegetésről is. Ebben a tájékoztatóban elmagyarázzuk, hogy melyik fogalom mit jelent, és kitérünk arra is néhány példával, hogy a koronavírus miatti járványhelyzetben ki és hogyan követheti el ezeket a bűncselekményeket.
A 30 éves youtuber csatornáján jelent meg először az az alaptalan híresztelés, hogy az operatív törzs a főváros lezárására készül.
Közben Románia négy magyar határátkelőt is lezárt, hogy a nagyobb határátkelőkön hatékonyabban ellenőrizhessék a belépőket.
Nacsa Lőrinc fantasztikus érveléssel próbálta megvédeni Németh Szilárdot.
Kiderült, hogy ugyanaz a társaság terjesztett rémhíreket nemlétező hazai koronavírusos esetekről a Facebookon.
Nem volt elég, hogy egy kislányt tényleg megtámadott egy perverz, az igazgató kitalált emberrablókkal ijesztgette a szülőket.
Az "áldozat" maga találta ki a sztorit, hogy valamivel megmagyarázza, miért ért későn haza az iskolából.
Legalábbis a hivatalos indoklás szerint fegyelmezetlensége miatt vették őrizetbe, nem azért, mert magukat háztetőkről levető brókerekről írt.
És mi történt a rémhírterjesztőkkel, akiket Orbán Viktor miniszterelnök elmebetegnek nevezett?