December 30-án, szombat éjszaka hozta nyilvánosságra legújabb hivatalos középtávú makrogazdasági és költségvetési előrejelzését a magyar kormány – vette észre a Portfolio.hu. Csak azért nem teljes titokban, mert hát a kormány honlapján tették közzé, de azért az elsumákolásra leginkább módot adó időpontban, módon és helyen (sehol nem láttunk olyan kormányzati kommunikációt, amely megemlítette volna, hogy ez a dokumentum megjelent).

Az alapján, ami benne van, nem csoda a kvázi titkolózás, ebben ráadásul sok újdonság sincs: tavaly is december 30-án, tavalyelőtt december 29-én, 2020-ban pedig egyenesen december 31-én jelent meg ez a dokumentum, amely egyébként mindig arról szólt, hogy semmi nem úgy alakult, mint tervezték, hanem rosszabbul. Ebben a mostani dokumentumban

a kormány elismerte, hogy a 2022 nyarán megalkotott, azóta többször átírt, legutóbb október elején módosított, majd 66 nap alatt láthatóan összeomlott költségvetés tényleg tarthatatlan. A GDP alakulását most már –0,4 százalékra becsülik, miközben tavaly nyáron még 4,1 százalékos, majd ez év elején is 1,5 százalékos növekedéssel számolnak, illetve elismerik a költségvetési egyensúly további romlását is. Ahogy a Portfolió írja:

„a Pénzügyminisztérium által készített Makrogazdasági és költségvetési előrejelzés 2023-2027 című kormányzati dokumentum tartalmaz érdekes, és kellemetlen számokat. Ezek közül a leginkább szembetűnő az, hogy a kormány legújabb várakozása szerint 2023-ban a GDP 5,9 százaléka lehet a költségvetés hiánya”.

Aki esetleg nem Varga Mihály kortárs életművével ébred, annak mutatom, hogyan alakult a költségvetés és az államháztartás néhány főbb mutatója a 2023-as büdzsé 2022 nyári elfogadása óta:

link Forrás

Persze ettől GDP-arányosan várhatóan még így is csökkenni fog a deficit, de ebben szerepe van egy csodálatos kommunikációs trükközésnek is. Annak, hogy tavaly kétféle hiányszámot is emlegettek a pénzügyi kormányzatban.

A kormány az EU-s módszertannal szemben sokáig azt állította, hogy tavaly a GDP 4,8 százaléka volt a hiány, míg az EU-s módszertan szerint 6,2 százaléka (a különbség a nagy mennyiségű orosz földgáz megvásárlásának költségéből adódik). Aztán idén, ahogy távolodtunk 2022-től, már jó bázis volt a magas költségvetési hiány, hiszen ahhoz képest az idei, tervezettnél magasabb is csökkenést jelent. Így Varga Mihály ősszel már arról beszélhetett, hogy az idei 3,9 százalékosról 5,2 százalékosra elengedett, a dolgok mostani állása szerint 5,9 százalékos deficit kisebb a tavalyinál – ami igaz, ha azt már 6,2 százaléknak mondják, bár a csökkenés így már alig látható.

A kormányzat bizakodás ugyanakkor 2024-re és a későbbi évekre is töretlen: 2025-től a központi költségvetés elsődleges egyenlege már pozitív lesz a pénzügyminisztériumi tervek szerint – tehát csak a kamatterhek miatt zárunk majd mínuszban –, míg 2027-re a GDP 1 százaléka alá csökkenhet a teljes államháztartási hiány. Jól nézzük meg ezt a táblázatot, barátaim, és 2027. december 31-én vegyük elő újra – aki szeret tippelni, addig is megírhatja, hány számot sikerül majd eltalálniuk a PM-esek.