Három órát késik a repülő? - pénzbeli kártérítés jár
Három az igazság - kezdhet magyar népmesei elemmel az EUrologus napi mondókájába, mely ezúttal nagyon is gyakorlatias, sokunkat érintő kérdéssel, a késő légi járatok utaskompenzációval foglalkozik. Harmadszor mondta ki ugyanis az Európai Bíróság kedden, hogy azon utasok akiknek a repülőjárata több mint 3 órát késik, anyagi kártérítésben kell, hogy részesüljenek s ez vonatkozik a csatlakozó járatok miatti késedelemre is.
A bíróság nagyon is gyakorlati esetre alapozva erősítette meg korábbi döntését. A szóban forgó esetben L. Folkerts a németországi Brémából repült a paraguayi Asunciónba párizsi és são paulói átszállásokkal. A Brémából Párizsba tartó, az Air France által üzemeltetett járat késve indult, és az eredetileg tervezett indulási időponthoz képest mintegy 2 és fél óra késéssel szállt fel. Következésképpen L. Folkerts lekéste a szintén Párizsból São Paulóba tartó csatlakozást, melyet szintén az Air France üzemeltetett, amely ezt követően átfoglalást biztosított egy ugyanezen célállomásra tartó későbbi járatra. L. Folkerts a São Paulóba való késedelmes érkezése miatt lekéste az eredetileg tervezett, Asunciónba tartó csatlakozó járatot is, így Asunciónban csak az eredetileg tervezett érkezési időponthoz képest tizenegy órát késve landolt.
Miután az Air France-ot arra kötelezték, hogy L. Folkerts számára fizessen – kamatokkal együtt – kártalanítást, mely többek közt a rendelet alapján járó 600 eurós összeget foglalta magában, elégitársaság a német szövetségi bíróság előtt felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ez a bíróság azt kérdezte tehát az Európai Bíróságtól, hogy jogosult-e a légi utas a kártalanításra, ha az indulás három óra alatti időtartamot késett, de az utolsó célállomásra történő érkezés időpontja a menetrend szerinti érkezési időpontnál legalább három órával későbbi. A mai napon hozott ítéletében a Bíróság először is emlékeztet arra, hogy a rendeletnek az a célja, hogy biztosítsa a légi utasokat megillető minimális jogokat arra az esetre, ha az ilyen utasok három különböző típusú helyzetbe kerülnek: ha a beszállásukat az akaratuk ellenére visszautasítják, ha a járatukat törlik, vagy végezetül, ha a járatuk késik.
Az Európai Bíróság konklúziója tehát az, hogy kártalanítás jár a csatlakozást magában foglaló olyan repülőút utasának, amelynek esetében az indulásnál a rendeletben meghatározott küszöbértékeknél kisebb mértékű késés merült fel, de amely tekintetében avégső célállomásra való érkezés a tervezett érkezési időponthoz képest legalább három órát késett. E kártalanításnak ugyanis nem feltétele, hogy az indulásnál késés álljon fenn.
A történet előzménye, hogy 2004. óta létezik ugyan az utasok kártérítésére érvényes szabályozás a járatok törlése esetére, melyet azonban csak egy 2009-es bírósági határozat nyomán terjesztettek ki a jelentős késésekre. Mondván: végső soron az utóbbiak is időveszteséget és megkésett érkezést vonnak maguk után.
A kártérítés a következőképp alakul alapesetben:
- 250 euró az 1500 km-es vagy rövidebb utaknál és 400 euró az EU-n belüli, de 1500 km-nél hosszabb utaknál és minden 1500-3500 km távolságú repülés esetén
- 600 euró minden 3500 km-nél nagyobb távolságra induló járat esetében