Vannak olyan elméletek, amik annyira berögzültek a tudatunkba, hogy lassan el is hisszük, hogy igazak. Ilyen például az is, hogy Kádár alatt mindenkinek volt munkája. De sokkal aktuálisabb, szintén a munkanélküliséggel kapcsolatos kérdés a diplomások munkanélkülisége.

Van értelme egyáltalán egyetemre menni? Tanuljak inkább valami szakmát? Az alapvető állítások azok szoktak lenni, hogy Magyarországon túl sok a jogász, a közgazdász és általában a diplomás. Ez annyira elfogadott vélemény, hogy még a felsőoktatási reformban is megjelenik. Mondjuk ehhez hozzátartozik az is, hogy maga a miniszterelnök gondolja úgy, hogy a szolgáltatószektor kevesebbet ér, mint az ipar.

Tanulj inkább valami szakmát, kisfiam

És nem csak ő gondolja így. Általános vélemény az is, hogy nincs szükségünk ennyi diplomás értelmiségire (maximum a mérnökökre), a fiatalok inkább tanuljanak szakmákat a haszontalan egyetemi szakok helyett. Ha viszont megnézzük az adatokat, kiderül, hogy ez teljesen téves hozzáállás. Magyarországon a munkanélküliség 2013 első negyedévében a KSH szerint 11,8 százalékos volt. Végzettségre bontott számok a KSH-nál viszont csak 2011-ből érhetőek el. Akkor az országban összesen 467 900 ember volt munkanélküli. Ebből tízezren a nyolc általánost sem végezték el, 127 800 ember csak nyolc általánost és 154 900 ember szakiskolát, vagy szakmunkásképzőt végzett.

Diplomásnak jobb lenni

A gimnáziumot végzettek közül 40 700 ember volt munkanélküli, amihez jön még 89 100 ember, aki nem gimnáziumban végzett, de van érettségije, és munkanélküli volt 2011-ben. Ehhez képest a főiskolát végzettek közül 31 300 ember, az egyetemet végzettek közül pedig 14 100 ember volt munkanélküli. Ez azt jelenti, hogy összesen 45 400 olyan ember volt, aki diplomásként munkanélküli volt, 422 500, aki diploma nélkül. Ebben persze része van annak is, hogy sokkal kevesebb diplomás van az országban, mint nem diplomás, de azért jól látszik, hogy a diplomásoknak sokkal kisebb esélye van a munkanélküliségre, mint akár az érettségizetteknek. 2011-ben az átlagos munkanélküliség 10.9 százalékos volt. Ehhez képest a főiskolát végzettek között 5,2, az egyetemet végzettek között pedig 3,3 százalék volt a munkanélküliség. Az egyetemet végzettek munkanélkülisége harmadakkora volt, mint a teljes munkanélküliség, ráadásul itt már nem is számít, hogy kevesebb a diplomás, mert arányszámokról beszélünk. Ehhez képest a nyolc általánost, vagy annyit sem végzetteknél 24,3 százalék, a szakmunkásképzőben, vagy szakiskolában végzetteknél pedig 12,6 százalékos volt a munkanélküliség. Ennyit arról, hogy szakmát érdemes-e tanulni, vagy diplomát szerezni.

Fiatalnak nem jó lenni

Ettől függetlenül persze komoly probléma a fiatalok munkanélkülisége, ráadásul nem csak Magyarországon. Az Egyesült Államokban a Munkaügyi Minisztérium adatai szerint a 2012-ben diplomázók fele nem talál állást rögtön az egyetem után. 2011-ben az alapképzést végzett 25 év alatti fiatalok 53,6 százaléka volt munkanélküli. A végzettségek között természetesen sokkal rosszabbul teljesített a zoológia, az antropológia, a történelem, és a szabadbölcsészet, mint a mérnök, az informatikus, vagy az orvosi képzések. Persze figyelembe kell venni azt is, hogy itt elsősorban azt nézték, hogy az elvárt diplomás végzettségek között találnak-e munkát a fiatalok. Viszonylag kevés helyen várják el követelményként a szabadbölcsészetet mint végzettséget.

De diplomásnak még mindig jobb lenni

Magyarországról sajnos nincsenek olyan adatok, amik megmutatnák, hogy átlagosan mekkora bérért dolgoznak a zoológusok, vagy a történészek, de még szakokra lebontott munkanélküliségi adatokat sem lehet találni. A Diplomás Pályakövető Rendszer feladata lenne, hogy ezeket kimutassa, de még nem működik rendesen.

Nemrég a Fizetesek.hu csinált egy felmérést, amiben azt nézték meg, hogy a 17 és 25 év közötti, tapasztalat nélküli pályakezdők mennyit keresnek. Ez megint nem egy egyetemi végzettségre bontott felmérés, de azt nagyjából megmutatja, hogy melyik szektorban mennyi pénzért lehet elhelyezkedni.

Kétszer akkora fizetés

A legjobban még mindig a bankszektor fizet, ahol a kezdő fizetés bruttó 256 400 forint, a legrosszabbul pedig az egészségügy, ahol 128 ezer forint a bruttó bér. Ebből megint nem derül ki tökéletesen, hogy milyen szakokon érdemes diplomát szerezni, de azokban a szektorokban, ahol jobban fizetnek, jellemzően elvárás a szakirányú egyetemi végzettség.

Egyébként más kutatások szerint az OECD országok közül például Magyarországon a legnagyobb a különbség a diplomás és nem diplomás átlagbérek között. A GVI szerint a pályakezdő egyetemet végzettek kétszer annyit keresnek, mint a csak érettségizettek.

Arról még nem is beszéltem, hogy a diplomásoknak a várható élettartama is magasabb. Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet kutatása szerint 2000 és 2004 között a 30 éves felsőfokú végzettségűek várható élettartama a férfiaknál 78 év, a nőknél több mint 82 év volt. A 8 általánossal nem rendelkezőknél viszont ugyanez a férfiaknál 62 év, a nőknél pedig csak 72 év volt.