Színházba mentem, s még nem vala vége a darabnak, midőn híre futamodott, hogy a víz már a városban van.
— báró Wesselényi Miklós, 1838.
A dunai árvizeknek – az évi kis, vagy tartós esőzésekből származókat nem számítva – két változatuk van, a tél végén jövő jeges árvíz és a nyár eleji zöldár. A jeges árvíz akkor keletkezik, ha nyugat felől hirtelen jön a meleg, és az elolvadt hó meg az olvadással felszakadt jég lezúdul a Felső-Dunáról. A zöldár pedig akkor jön, ha a 3000 métere fölötti hegyekben eső kíséri az olvadást.
A 19. század végéig a Duna fontos eleme volt Budapest városfejlesztésének, Pest belső városrészeinek területén is az árvízek hordaléka alakította ki a termőtalajt. A legnagyobb árvizet, a híres 1838-as nagy pestit a mostani sem fogja felülmúlni, de ha nem szabályozták volna a Dunát, és nem lennének modern gátjaink, az 1775-ös pusztítás simán megismétlődhetne.
Az első megfigyelt és lejegyzett árvíz az 1012-es volt. Ezután a 11-12. századból kettő, a 13. századból hat, a 14.századból kilenc, és a 15. századból eddig huszonegy Duna-árvízre vonatkoztatható adat maradt hátra, illetve még talán többre is fény derülhet, de a dokumentumok feldolgozása még csak itt tart. A nagyobb középkori dunai árvizekről itt olvasható egy tanulmány.
A legrégebbi hivatalos feljegyzést az 1694-es árvízről írták, de a Dunán rendszeresen csak 1823-ban jegyezték fel, Pozsonyban és Budán. A kora újkori árvizeket Réthy Antal tanulmányozta.
Az 1775-ös pesti árvíz, ami 611 lakóházat tett tönkre, február 15-én pusztított Pesten, Budán és Vácott. Ezután kezdtek el védekezni, és megépítették a mai Nyugati tér és a Lehel tér közötti váci nagytöltést, a Boráros tértől a Haller utcáig terjedő soroksári gátat és az ún. fagátat a mai Közraktár utca Fővám térig terjedő vonalában. Ekkor volt Budapesten a Duna vízállása az utóbbi 250 évben a harmadik legmagasabb, de akkor a 864 centijével vezetett.
A 18. században, a mai Ráday és Lónyay utca környékén kialakult kis kertes teletpülést az 1799-es jeges árvíz teljesen elpusztította.
A házakat utána vályogból építették újra, de az 29-ből csak 19 maradt meg az 1838-as árvíz után, ezért legközelebb már biztosra mentek: téglával és kővel építették újra a kerületet.
Bár tudták, hogy érkezik, március 13-án mégis váratlanul gyorsan jött a jeges ár. Előbb elöntötte a belvárost (a mai Váci utca és Deák Ferenc utca környékét), aztán a váci gát átszakadt, és észak felől is elkezdett beömleni a víz.
Másnap a déli gát is átszakadt, és a Csepel-szigetnél feltorlódott jég miatt felemelkedett. Wesselényi Miklós, a dunai hajós ezt írta a második napról:
Már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a vízt közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek.
Összesen 10 000 ház vált rommá, és kb. 4000 sérült meg. Az árvízben 153-an haltak meg. A víz 1030 centin tetőzött.
A nagyon hideg 1875-ös tél utáni árvíz máig a második legsúlyosabb maradt. A nagy budai árvízként emlegetik, mert Pest megúszta, bár a 19 400 budapesti kitelepített nagy része innen került ki, mivel sokan pincékben laktak.
Az ár március 9-én tetőzött, és Buda part menti részein, köztülk a Batthyány téren és a környékén okozott kárt az alacsony rakpart miatt. Miután a tököli töltés feladta, a Csepel-sziget középső részét letarolta a jeges áradat.
Az 1940 jeges ár idején Horthy Miklós Angela Merkelhez hasonlóan repülőről nézte meg a pusztítást.
A rakpart eláradt, de Budapest egyben maradt, ahogy egy évvel később is, amikor ugyanakkora ár jött, mint 1799-ben.
Az 1941-es jeges ár Budapesttől délre öntötte el a házakat, például Kalocsán.
A 805 centin tetőzött 1954-es zöldár után – ami a Szigetközben több ezer házat összedöntött – nem sokáig kellett várni, az 1956-os dunai ár órák alatt elöntötte Mohácsot. Budapest alatt 58 töltés szakadt át, és 74 ezer házat öntött el a víz.
Mind a kettő nyári árvíz volt, de Budapest ezeket megúszta, ráadásul az október-novemberi események után el is felejtődtek.
Az 1965-ös júniusi zöldár az eddigi második legkeményebb volt a 845 centijével, Budapesten mégis sikerült védekezni, bár a Margit-szigeten a szabadtéri színpadig állt a víz. 390 km hosszan magasabban tetőzött minden addigi zöldárnál.
Az közvetlen árvízkár jelentős volt (360 millió forint). A töltések mögött feltörő fakadó vizek 170 km² szántóterületet borítottak el, és 2600 épületet rongáltak meg. Az árvíz képeiből könyvet adtak ki, a bevételt pedig a károsultaknak adták.
A MaNDA filmarchívumából most került fel a netre egy korabeli árvízi jelentés:
A Szigetközben 1991-ben majdnem akkora zöldár volt, mint 1954-ben, de az igazán nagy árhullám, az évszázad árvize 2002-ben jött. A 848 centis vízállással mostanáig ez volt a legnagyobb zöldár.
Az országban pedig 2021 embert evakuáltak Budapest 22. kerületéből és a Római-partról pedig 750-et telepítettek ki. Győr, Komárom-Esztergom, Borsod és Nógrád megyében volt a legsúlyosabb helyzet.
2006 tavaszán 32 ezer ember került veszélybe, több út járhatatlan volt, Budapesten víz alá került a rakpart. 860 centis volt a vízállás, 12 centivel a 2002-es fölött.
2010-ben a 827 centis vízállás miatt az áprilisi jeges árvíz miatt kb. 4000 embert költöztettek ki, főleg Borsodban.
Amióta mérnek, olyan magas zöldár még nem volt, mint amilyen majd most szombaton lehet. Csak az 1775-ös, az 1838-as és az 1876-os fogja megelőzni, ez viszont nem is olyan nagy szám, amikor Passauban 500 éves rekord dőlt meg.
A vízállási adatok a Vigadó téri vízmércéhez viszonyulnak, és innen vannak.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.