Budapest legrosszabb étterme

Lassan már össze lehetne állítani az 50 legjobb "50 legjobb budapesti étterem"-listát, viszont sokáig senki nem vállalkozott arra, hogy összeszedje a legrosszabbakat. Pedig igen szép feladat lenne lehúzós helyeken, mikrohullámú sütőben készített, romlott mátrai borzaskát enni heteken át. Viszont a közösségi tudásra épülő weboldalak szerencsére elvégzik az egy ember számára lehetetlen vállalást, és nemcsak azt tárják fel, hogy melyek a legjobb, hanem azt is, hogy melyek a legrosszabb éttermek Budapesten.

etterem3

Bár sok hasonló weboldal létezik, a legátfogóbb, leghasznosabb ezek közül ma egyértelműen a Tripadvisor. Itt jelenleg 1229 budapesti étterem található meg, de ezek nagyjából egyhatodáról az oldal egyetlen felhasználója sem írt jellemzést, vagy csak egy-ketten, ami nem elég ahhoz, hogy egy étterem minőségéről reális képet adjon. Érdekes egyébként megnézni a Tripadvisor szerinti legjobb budapesti éttermeket is, amik között van egy-két furcsa találat (itt érdemes megemlíteni, hogy mint minden hasonló rendszer, a Tripadvisoré is kijátszható, legalábbis egy ideig), de az első húszban tényleg ott vannak a város legjobb helyei a Borkonyhától a Costeson át a Kispiacig.

A legrosszabb budapesti éttermek nagy részének van egy közös tulajdonsága: szinte mindegyik a Váci utcában vagy annak közvetlen vonzáskörzetében van. A néhány kivétel más turista-gócpontokban, például a Várnegyedben található, illetve olyan, a város egyéb pontjain elszórt éttermek, amelyek közismert turistakopasztók. Ezek vendégeiket úgy szerzik, hogy lefizetnek szállodai recepciósokat, akik aztán hozzájuk irányítják az étkezni kívánó külföldieket.

etterem2

Természetesen ott van a lista legalja közelében a múlt héten pofátlan számlájával híressé lett, Dorottya utcai Frizzante is, amit Rogán Antal kerületi polgármester éppen próbál ellehetleníteni. Ez talán sikerülni is fog, de mivel az V. kerületben külföldi turistákat kirabló éttermek, bárok és sztriptízklubok problémája már húsz éve megoldhatatlan, egészen biztos, hogy majd nyílik helyette másik. A ma a Váci utca teljes hosszában működő éttermek jelentős része nem vendéglátóhely a szónak abban az értelmében, hogy bárkit vendégül látna, hanem minél több embert próbál minél jobban kirabolni a lehető legrövidebb idő alatt.

Pont a Tripadvisor jellegű oldalaknak köszönhetően egyre nehezebb a turistákat megkopasztani, és talán ezért is egyre agresszívabbak az ilyesmivel próbálkozó “éttermek”. Ezért nehéz is őszintén sajnálni, aki beül egy ilyen helyre. Miért nem tájékozódott? Miért nincs azzal tisztában, hogy a világ sétálóutcáiban a legritkább esetben lehet jó éttermet találni? Barcelonában igazán nehéz rosszat enni, de ha valaki nagyon akar, a központi Ramblán sikerülhet - nem véletlenül nem evett ott katalán ember nagyjából Franco halála óta. És miért nem egyértelmű minden turistának, hogy ahol utcai kikiáltók próbálnak vendégeket összefogdosni, az szükségszerűen csak rossz hely lehet?

Attól függetlenül, hogy a Budapestre látogató turisták lehetnének egy fokkal talpraesettebbek, igenis szégyen, ami velük történik. Máshol is becsapnak fogalmatlan külföldieket, vagy adnak el nekik rossz ételt, de az agresszíven eladott, emberi fogyasztásra alkalmatlan fogások, majd az egészen pofátlan lehúzás jellegzetesen budapesti, vagy legalábbis kelet-európai trükknek tűnik. Hogy a különböző magyar hivatalok, amik bármikor képesek tisztességes vállalkozásokat szarrágó szabályozásokkal tönkrevágni, miért pont ezt az egész országot lejárató problémát nem tudják megoldani évtizedek óta, azt mindenki találja ki magának.

Amivel el is érkeztünk Budapest legrosszabb étterméhez, a Váci utca 79-ben található Galileihez, a Tripadvisor listájának utolsó helyezettjéhez. A világ különböző pontjain találomra kiválasztott városokban nem sikerült éttermet találni, amely ilyen egyöntetűen borzalmas kritikákat kapott volna, A Galileről közel két év alatt 126-an írtak véleményt, és ebből 117-en a Tripadvisor öt pontos rendszerében egyet adtak (és közülül többen is sajnálkoztak, amiért nullát nem lehet), heten kettőt, és mindössze ketten hármat. Ezek közül az egyik megemlíti, hogy ő tud magyarul, és ez talán segített a legcsúnyább trükkök elkerülésében. A másik viszont valamit félrenyomhatott, mivel részeg pincérről, mikrózott ételről és levakarhatatlan zenészekről számolt be, és azzal zár, hogy a helyet senkinek sem ajánlja.

etterem1

A Galileit a magyar vendéglátás állatorvosi lovának nevezni tiszteletlenség szerencsétlen állatorvosi lovakkal szemben. Valamennyi beszámoló végigolvasása után viszont szépen kirajzolódik az étterem, valamint az összes többi Váci utcai intézmény munkamódszere. Amivel nagyjából eddig is tisztában lehetett lenni, de így ömlesztve még sokkolóbb. A Galilei-élmény tökéletes átadásához a 117 egypontos kritikában elöforduló apró finomságokból összeraktuk minden idők leglehúzóbb étteremkritikáját. Aminek írása közben felmerült, hogy a Galilei nemcsak Budapest legrosszabbja, hanem minden bizonnyal világszinten is ott van a legborzalmasabbak közt:

"Négy hetet töltöttünk Európában, de ez volt a legrosszabb - és egyben az egyetlen negatív - éttermi élményünk. Este érkeztünk Budapestre, és mire lepakoltunk a hotelben, már 11 óra volt, úgyhogy gyorsan szerettünk volna valamit enni. Ez volt az egyetlen hely, amit nyitva találtunk a Váci utcában. A kockás abroszos kinti asztalok egész jól néztek ki, és a feliratok egyébként is magyar konyhát hirdettek, így gondoltuk jó lesz.

Még csak a kinti étlapot nézegettük, amikor odajött hozzánk egy pincér, és mondta, hogy minden fogás árából 20 százalék kedvezményt adnak, és kapunk fejenként egy feles pálinkát is. Amikor még mindig nem döntöttünk, azt mondta, legyen 21 százalék az a kedvezmény. Úgyhogy leültünk. Ekkor tűnt fel csak, hogy ez a pincér, az egyetlen, aki jól tudott angolul, mennyire bűzlik az alkoholtól. Később ott is dohányzott az asztalunk mellett.

Kicsit már hideg volt, így nem akartunk a teraszon maradni. Bementünk a pinceszerű helyiségbe, ami egyrészt koszos volt, másrészt nem tudom jobban leírni a hangulatát, mint hogy fenyegető. Főleg a szőnyegek voltak mocskosak, és a retkes mosdóban még vécépapír sem volt.

Az egyik pincér végig ott állt az asztalunk mellett, és folyamatosan próbált rábeszélni mindenféle drága fogásokra. Itallapot nem is mutatott, csak mondta, hogy milyen bort meg milyen sört ajánl. Amikor végre elment, egyből ott termett az asztalunknál két zenész, akik egyszerűen lerázhatatlanok voltak. Az egyik folyamatosan a hegedűje húrjai alá bedugott bankjegyre mutogatott. Már azt hittük, sikerült őket levakarni, de amikor a főnök észrevette, hogy már nem zargatnak minket, rájuk kiabált, elkezdtek megint zenélni, és akkor már tényleg csak úgy lehetett lerázni őket, hogy fizettünk nekik pár ezer forintot.

Egy órán át vártunk, közben nézhettük, ahogy a pincérek egymással meg a többi vendéggel veszekednek. Akkor reklamáltunk, erre elkezdtek rohangálni, és a konyha felől folyamatosan csengetett egy mikró. Biztos, hogy sokat mikróztak, mert az áram kétszer is elment közben.

A sörök kérés nélkül egyliteres korsókban érkeztek, amiket csak olyan 80 százalékig töltöttek tele. És az is fel volt vizezve. A borospohárnak erősen ecetes illata volt. Soha az életemben nem láttam ilyen undorító előételt, a hagymalevest mintha tejből készítették volna. A halászlének olyan íze volt, mint a Dunának, a “gulyás” langyos húsleves volt, a gombaleves meg jéghideg mosogatólé. Minden fogás nagyon kicsi volt, főleg az árához képest. A csirkepaprikás néhány galuskából és egy kis szárnyból állt, amin alig volt hús. A férjem húsétele tiszta mócsing volt, mellette a sült krumpli meg hideg és szottyadt. A “speciális” 10 eurós palacsinta pont olyan volt, mint amit otthon, Manilában az utcán árulnak egy centért. Ott is hagytuk az ételek nagy részét.

Kértük a számlát, mire a pincér felírt egy rakás számot egy cetlire, és azt rakta elénk. A beígért kedvezményből és az ingyen pálinkából nem lett semmi. A pohár “házi” bor, amire rá lettünk beszélve, 20 euróba került. Amikor mondtuk, hogy az étlapon nem annyi volt, azt válaszolták, hogy az a centiliterenkénti ár. Minden egyes köretet a főételek árán felül számoltak fel. Persze rendelésnél a pincér azt kérdezte, hogy “rizst vagy krumplit kérünk hozzá”, mintha az benne lenne az árban. És felszámolták a kenyeret, amit nem is kértünk, csak odaraktak az asztalunkra. Amikor mondtuk, hogy ahhoz hozzá sem nyúltunk, elkezdtek az asztalunkon lévő morzsákra mutogatni, amik már akkor is ott voltak, amikor leültünk. Ezen már hangosan kellett röhögnünk.

A végösszeghez hozzáadtak valami adót, és majdnem 20 százalékot a nevetséges felszolgálásért, pedig az étlapon is csak 10 volt. Elkezdtünk reklamálni, amire egyből iszonyú agresszív lett a hangulat. Az egyik pincér az asztalon áthajolva ordibált velünk, és azzal fenyegetőzött, hogy kihívja a rendőrséget. Egyszerre hárman álltak minket körül, amitől borzasztóan éreztük magunkat. Aztán odajött a tulajdonos, és kiselőadást tartott arról, hogy egyszer milyen sok pénzt kellett fizetnie egy New York-i étteremben. Az egyik pincér meg arról magyarázott, hogy ha nem fizetünk ki mindent, azt majd az ő fizetésükből vonják le.

41 000 forint volt a számla, de végül egy 9900-as tételt elengedtek, mert hogy az állítólag csak “hiba” volt. Erre 33 000 módosították a számált, mintha 41000 mínusz 9900 az annyi lenne. Odaadtam 35 ezret, amiből nem akartak visszaadni. Miközben ott ettünk, még legalább öt asztalnál ment ugyanilyen balhé.

Elindultunk kifelé, de a főnök egyszerűen lefogta a barátomat, és nem akarta kiengedni az étteremből. A mellénél fogva lökdöste visszafelé. Követeltem, hogy azonnal hívják ki a rendőrséget, mire a főnök mondta, hogy OK, de addig várjunk valami hátsó, sötét szobában. Ennyire azért nem voltunk hülyék. Úgyhogy én lefejtettem a kezeit a barátomról - gondolom egy nőt nem akart megütni - és végre kijutottunk. Mire még utánunk kiabált angolul, hogy “menjünk, és basszuk meg az anyánkat”.

Soha az életben nem voltam ilyen rossz étteremben. Szerintem aki biztos akar lenni a dolgában, ne csak a Galileit kerülje el messziről, de a Váci utcát is, mert a többi hely is ilyennek tűnt. Csodálatosan éreztük magunkat Budapesten, de igazán kár, hogy ilyen fosztogatókat hagynak itt működni."

A Galilei nemcsak éttermet, hanem szállodát is működtet ugyanabban az épületben. A Tripadvisoros hozzászólások szerint az egyben Budapest legrosszabb hotele is.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.