• Szlovákia a románokkal együtt májusban exhumált egy holttestet az újaradi temetőben.
• Majd katonai géppel a szülőfalujába, a szlovákiai Hegyesmajtényba vitték, ahol csak szlovák felirattal temették el.
• A holttest a 81 évig huszárként szolgáló Skultéty Lászlóé.
• Semjén Zsolt felszólította a szlovákokat, hogy fejezzék be a „történelemhamisító, kegyelet- és jogsértő” magatartást.
• Skultéty sírján, akiről Háry János alakját mintázták, a diplomáciai botrány miatt most négy nyelven lesz felirat.

Ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás mellett temetik újra szülőfalujában a szlovákiai Hegyesmajtényban június 27-én Skultéty László huszár földi maradványait, a síron négy, köztük magyar nyelvű emléktáblát is elhelyeznek – mondta Eva Gábrisová, a helyi polgármester. „Az újratemetésre a magyar félnek is hivatalos meghívókat küldtünk, a magyarországi vendégek részvételével kapcsolatos részleteket a budapesti nagykövetség intézi, úgy tudom, egyelőre még nem érkezett visszajelzés” – mondta Gábrisová, aki a Külügyminisztérium kérése után azt mondta, hogy a sírra Skultéty László rövid életrajza is kikerül négy nyelven, szlovákul, németül, angolul és magyarul is.

Az igazi Háry János

Sultéty László volt a világ legöregebb huszárja, aki Háry János alakját ihlette, Gábris Lászlóként, 1738. június 27-én Hegyesmajtényban született. 12 éves korában anyja halála után a huszár apja a Ghillányi-huszárezredbe vitte. 18 évesen már harcolt is, 1757-ben részt vett Berlin elfoglalásában. Végigharcolta a Habsburg Birodalom összes háborúját, a franciák, a törökök, az olaszok, a poroszok és az oroszok ellen, összesen 22 hadjáratban vett részt. Katonáskodása alatt Mária Teréziától I. Ferencig négy uralkodót szolgált. Mélyen vallásos ember volt, sosem nősült meg. Beszélt szlovákul és németül, de egy kicsit franciául is tudott.

Többször megsebesült, 1790-ben strázsamesterré léptették elő, és kinevezték az ezred zászlótartójává, akinek a zászlót kellett őriznie. Amikor I. Ferenc császár 1812-ben megnézte Skultétyék ezredét, feltűnt neki az akkor már 74 éves zászlótartó, akivel el is beszélgetett. A császár tisztté akarta előléptetni az öreg katonát, és fel akarta menteni minden munka alól, de Skultéty azt válaszolta neki, hogy ő már csak megmarad zászlótartónak, mert a zászlót nem lehet elhagyni.

Skultéty Lászlót 81 éves szolgálat után, 94 éves korában szerelték le, amikor már nem tudta megülni a lovát. Ekkor az Aradon állomásozó ezrede a város gondjaira bízta. Még leszerelése évében, 1831. augusztus 19-én halt meg. Az újaradi temetőben temették el. Első síremlékét, a volt parancsnoka állíttatta az ezred költségén. A város 1898-ban egy díszesebb márvány emlékoszlopot állított. Az ő alakja ihlette Garay János 1843-as költeményét, Az obsitost, amit 1926-ban Kodály Zoltán csinálta a Háry Jánost.

Az újaradi temetőgondnok szerint egyébként a sírt már korábban is felbontották, mert most csak néhány csont került elő. Megvolt a koponya fele, egy lábszárcsont és néhány gomb. „Szerintem azt hitték megtalálják a kardját is, de úgy tudom, évekkel ezelőtt már feltúrták a sírt, hogy keressék a kardot, akkor vihették el a csontok többi részét is, hisz például a combcsontok, medencecsont is hiányzott most” – mondta.

De miért temették újra szlovákként?

Az ügy egy hónapja kezdődött. Skultéty László huszár zászlótartó sírját május 21-én a román hatóságok megnyitották, a holttest maradványait exhumálták, és még aznap elvitte a szlovák légierő katonai gépe. A hamvakat a szlovák haderő vezérkarának főnöke és egy díszegység fogadta, mielőtt szlovákként újratemették a Trencsén melletti Hegyesmajtényban. Erről a magyar félnek egy szót sem szóltak, emiatt a múlt héten a Külügyminisztérium is felszólalt.

2013-ig senkiben nem merült fel, hogy Skultéty László ne magyar lett volna. Nem merült ez fel magában az érintettben, sem kortársaiban, sőt az őt német nyelven megéneklő költőben sem... Ha a történelmi tényekkel nem is voltak tisztában, figyelmeztethette volna őket a síremlék kizárólag magyar nyelvű felirata.

– írták.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár június 13-án felszólította a szlovák felet, hogy azonnal fejezze be „a történelemhamisító, kegyelet- és jogsértő” magatartást, és Skultéty László huszár zászlótartó hamvait szállíttassa vissza eredeti helyére, Újaradra.

A Szlovák Hadtörténeti Intézet arra hivatkozott, hogy a sír után senki sem fizetett illetéket, így az megszűnt volna. Az intézet igazgatója szerint „Szlovákia hadtörténetének jelentős személyiségéről van szó”, Skultéty nemzetiségét pedig a „területi elv alapján” lehet megállapítani.

Az új sírkőre már csak szlovákul írták ki a Skultéty nevét.

Gábrisová arra hivatkozott, hogy „az idén lesz 150 éve, hogy elkészült Hegyesmajtény temploma, aminek megépítéséhez életfogytig tartó járulékának felajánlásával a falu híres szülötte, Skultéty László is hozzájárult, újratemetésével az ő emléke előtt akartunk tisztelegni”. A polgármester szerint a falu büszke Skultétyre, és az idén ünneplik annak az 1150. évfordulóját is, hogy a templom védőszentjei, Szent Ciril és Metód megérkeztek a Nagy-Morva Birodalomba, a mostani Szlovákia területére.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint az eset nem biztos, hogy a román és a szlovák fél jogszerűen járt el, mert nem konzultáltak a magyar állammal. Lattmann szerint ez a két alapszerződés szellemét és a szövegét is sértheti, függetlenül attól, hogy ha Skultéty szlovák származását Szlovákia be tudná bizonyítani.

Szlovák lesz a föld alatt

Az ünnepi szentmisével megrendezett újratemetés június 27-én lesz. Gábrisová szerint az újratemetésen a szlovák hadsereg díszőrsége és Skultétyről elnevezett pozsonyi hadtörténeti klubnak tagjai a 8. huszárezred korabeli egyenruháiba öltözve állnak majd díszőrséget.

A Szlovák Hadtörténeti Intézet honlapján Szlovákia hadtörténetének jelentős személyiségei között Skultéty mellett ott van Hunyadi Mátyás kapitánya, Magyar Balázs és gróf Hadik András is.