• A szerb parlament visszavonta és elítélte a vajdasági magyarok kollektív megbélyegzését.
• A magyar és szerb elnök együtt mennek szerdán Csúrogra, ahol 1942-ben a magyar csendőrök, 1944-ben pedig a szerb partizánok gyilkolták halomra a polgárokat.
• Történelmi pillanatok ezek.

Áder János kedden és szerdán Szerbiában van. A látogatás történelmi jelentőségű. A második világháborús népirtásokat hivatalosan most bocsátja meg egymásnak Magyarország és Szerbia.

A szerb parlament nyilatkozata

A legfontosabb gesztust pénteken tette meg a szerb parlament. "A vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett aktusoknak a Szerb Köztársaság Képviselőháza által történő elítéléséről" felütéssel kezdődő nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozat elítéli a magyarok elleni erőszakot, és a későbbi kollektív büntetéseket, amivel a magyarokat sújtották.

A magyarokat kollektíven megbélyegző törvény (a Benes-dekrétumok) még mindig hatályban vannak Szlovákiában. Az EU-n kívüli, és alig húsz éve brutális háborúkba kezdő Szerbia most példát mutatott megbékélésből és az emberi jogok tiszteletéből. A nyilatkozatot a parlament rendkívüli ülésen fogadta el, más napirendi pont nem is volt.

A szerb parlament pénteki nyilatkozatának teljes szövege magyarul itt olvasható. Rövid idézetek belőle:

• Tudatában annak, hogy a második világháborút követően az állami szervek a kollektív felelősség elvén alapuló egyes döntéseikkel a Szerb Köztársaság bizonyos számú polgára ellen igazságtalanságot követtek el,
• A szerb és a magyar nép közös történelme ezen tragikus fejezete lezárásának céljával,
• Meggyőződve arról, hogy a tolerancia szellemének és egymás megbecsülésének erősítése a Szerb Köztársaság valamennyi polgárának érdeke,
• A Szerb Köztársaság Képviselőháza a legerélyesebben elítéli a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett azon aktusokat, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól vagy más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztottak.

Éppen Nikolic?!?

Nikolictól sokan tartottak a 2012-es választások előtt, amit megnyert. Ellenfele a hivatalban lévő elnök, Borisz Tadic volt, aki a nyugat kedvencének számított. Míg Tadicot mérsékelt és nyugatbarát nacionalistának tartották, addig Nikolicot a sovinizmus és a háborús őrület örökösének.

Nikolic ugyanis Seselj vajda belgrádi bábjaként kezdte a politikát. Amikor 2003-ban Seselj feladta magát a Hágai Nemzetközi Bíróságon (pere azóta is tart), akkor Nikolic vette át a Szerb Radikális Párt (SRS) irányítását. Akkor fordult el Seseljtől, amikor rájött, hogy az EU nélkül nem lehet sikeres politikusnak lenni Szerbiában. Kilépett, megalapította a Szerb Haladó Pártot (SNS), és elkezdett kampányolni.

Boris Tadic az első fordulóban elég biztosan nyert, a második fordulóban viszont a szavazói túl magabiztosak voltak, és sokan otthon maradtak. Tadic így kevesebb szavazatot kapott a második fordulóban, mint az elsőben. Nikolic így tudta behúzni a választást, amin egész Szerbia megdöbbent.

Tadic alatt viszonylag jó ütemben haladt a közeledés az unióhoz, és Koszovó elvesztését is megpróbálták diplomatikusan kezelni. Sokan tartottak attól, hogy ha Nikolic kerül hatalomra, tönkre fogja tenni ezeket az eredményeket. Az SNS szavazóbázisa ugyanis nagyrészt nacionalista, albánellenes, a szegényebb rétegekből kikerülő emberekből áll, akiket a majdnem 20 százalékos munkanélküliség elég erőteljesen Tadicék ellen fordított. Őket kell Nikolicnak képviselnie.

Ehhez képest eddig jobb eredményeket mutat fel az új elnök, mint a régi. Koszovó ügye kezd békésen rendeződni, és az eddigiekkel ellentétben úgy tűnik, a szerbek be tudják áldozni a területet az uniós csatlakozásért. Nikolic nyilvánosan bocsánatot kér a bosnyákoktól is Srebrenicáért, és az ellenük elkövetett bűnökért. Ehhez még pluszban jön most a magyar megbékélés is.

Újvédki és délvidéki vérengzések

A civil lakosság lemészárlását a térségben a magyarok kezdték. 1942 januárjában a magyar csendőrség razziákat tartott több településen, partizánok után kutatva. Az akcióból azonban megtorlás lett, és sok ártatlant, főleg szerbeket és zsidókat megöltek. 3808 áldozat volt, ebből 2578 szerb és 1068 zsidó,

az áldozatok között volt 792 nő, 147 gyermek és 299 idős.

A magyarok háborús veresége után nagyon kemény megtorlás következett. 1944 végétől 1945 tavaszáig

több tízezer, mértékadó konszenzus szerint mintegy 40 ezer embert öltek meg, elsősorban magyarokat és németeket

a szerbek. A magyarokat 123 településen támadták meg, voltak lincselések, nemi erőszak, a férfiakat kényszermunkára hajtották, és sok helyen a magyarokat fehér karszalag viselésére kötelezték.

Véráztatta Csúrog

Tomislav Nikolic szerb elnök és Áder János szerdán Csúrogon egymás után koszorúzzák meg az ártatlanul kivégzett magyarok és szerbek emlékhelyeit. Az 1990-es évekig egyik országban sem lehetett ezekkel az ügyekkel normálisan foglalkozni. A két államfő szerdai helyszínválasztása azért fontos, mert Csúrogon mindkét népirtásnak voltak áldozatai:

Csúrogon a magyarok 887 embert gyilkoltak le 1942-ben. Válaszul két év múlva a legtöbb ottani magyart megkínozták és kivégezték, az áldozatok száma a mai napig ismeretlen.

Csúrogon 1944 októberében a partizánosztagok házról-házra járva szedték össze az embereket, sokakat megkínoztak, majd nyilvánosan kivégeztek. A katolikus templomot ledöntötték, a katolikus temetőt feldúlták, az áldozatok tetemét sintérgödörbe dobálták, vagy a szeméttelepen szórták szét. A kevés túlélőt elüldözték, és örökre kitiltották a településről.

Először 1990-ben emlékeztek meg a magyarok Csúrogon a vérontásról, a tömegsír helyén akkor még szeméttelep volt. 2002-ben márványtáblát emeltek, "Akikért nem szólt a harang" felirattal, amit néhány nap múlva ismeretlenek ledöntöttek.

A mostani államfői látogatásra viszont méltó emlékhely épült 2013-ban. És van múzeuma településen a meggyilkolt szerbeknek is, Áder és Nikloic oda is elmennek szerdán.