Orbán Viktor Brüsszelben vacsorál

eu
2013 június 27., 16:02
comments 3

Megint csúcs van, és annyi mindenről lesz szó Brüsszelben, hogy ha Orbán Viktor nem készült volna fel, csak kapkodná a fejét.

Az Európai Tanács (vagyis a tagállamok miniszterelnökeinek és elnökeinek találkozója) csütörtök-pénteki szeánsza az alábbi ügyekkel foglalkozik:

Összeborulás az EP elnökével

Martin Schulz és a miniszterelnökök találkozója most kivételesen egész vidámnak ígérkezett. Közben túl vagyunk rajta, és nem is annyira sima ügy ez. (A tanács sok itteni döntését még a parlamentnek is meg kell szavaznia, ezért az elején meg szokták hallgatni a parlament elnökének a véleményét a tárgyalandó ügyekről.)

Éppen csütörtök reggel meglett a politikai megállapodás: az EU 2014-2020-as költségvetése mehet azon számok alapján (960 milliárd euró kötelezettségvállalás, 908 milliárd tényleges kifizetés), amiben a tanács sok forduló után, nagy hisztik és virrasztások végén még az év elején megegyezett. A parlamentnek vétójoga van, és Schulz már decemberben azzal zsarolt, ha csak ilyen kevés pénzt lehet elkölteni (ez kevesebb mint a mostani ciklus kerete), akkor a parlament vétózni fog.

Nagy az elégedetlenség most is a parlamentben, de úgy tűnik, nem lesz vétó. (Erre persze nincs garancia, a frakciófegyelem az EP-ben nem olyan, mint a Kossuth téren.) Cserébe a parlament elérte, hogy a pénzt lazábban lehessen átcsoportosítani, ha valamelyik projekt borulni látszik. Vagy valami fontos közös ügy felmerül.

Ezt a nettó befizetők nagyon nem akarták: ami beragad, az megmarad - reménykedtek egyrészt. Másrészt szeretik abban a tudatban tartani a pénzek kedvezményezettjeit (a kohéziós- és agrártámogatások elnyelő országokat), hogy ha rosszul terveznek, rosszul költenek, akkor nincs vigaszág. Most mégis némi rugalmasságot ígért a tanács, bólintott rá a bizottság és pozitív szavazást ígért a parlament.

Ideje volt, mert már most is késő van a szakértők szerint rendesen összerakni az új költségvetéshez szükséges törvényeket.

Update: Amikor Schulz kijött a megbeszélésről, azt mondta, hogy David Cameron (brit miniszterelnök) nagyon húzta a száját a rugalmasabb szabályokra. Azt sem tartotta kizártnak, hogy Cameron megfúrja a délelőtti alkut és akkor mégsem lesz költségvetés.

Ifjúsági munkanélküliség

Szomorú a mai fiatalok sorsa Európában, különösen a déli államokban. A teljes EU-ban minden negyedik 25 év alatti személy munkanélküli. Görögországban 60%-a a fiataloknak otthon ül egész nap. Portugáliában és Spanyolországban kb. 40% tengeti így hasznosabbra hivatott fiatal életét.

A bizottság kidolgozott egy programot, az egész a magyar biztoshoz, Andor Lászlóhoz tartozik, sosem szerepelt még ennyit amióta 2009-ben biztos lett, ma délután is mélyinterjút vett fel vele az Euronews, és az ment a tanácsülés kávézójában.

Az ötlet, hogy csinálja meg az EU azt, ami Finnországban és Ausztriában már működik: az a fiatal, aki iskolája elvégzése után 4 hónapig nem talál munkát, annak szerez valamit az állam. Kiközvetít rendes állást, vagy legalább gyakornoki helyet, vagy beíratják valami továbbképzésre.

A feladatra 6 milliárd eurót lehet költeni 2015 végéig. Ebből 3 milliárd friss pénz, 3 pedig eddig is rendszerben volt, csak átteszik ide máshonnan.

Végre elindul valami egy égető probléma megoldására, nemcsak mindig a megszorítás megy! – lehet örvendezni. Ez a pénz halottnak a csók! – szomorkodnak mások. Van egy ILO felmérés (ez az ENSZ munkaügyi szervezete) ami szerint 30 milliárd euró kellene egy évre ahhoz, hogy úgy működjön a rendszer, mint a példaként elővett Finnországban és Ausztriában. Erre mondják azt Brüsszelben, hogy senki sem tiltja, hogy otthon minden kormány annyit tegyen hozzá a közösségi pénzhez, amennyit csak jónak lát.

A pénzt olyan régiókban lehet felhasználni, ahol nagyon sok a fiatal munkanélküli. Magyarország 7 régiójából 4 érintett: a Dunától keletre minden, és a Dunántúl déli fele. 15 milliárd forint jöhet a célra Magyarországra. A magyar kormány kiszámolta, és szerintük 60 milliárd kellene, hogy minden 25 éven aluli kapjon az államtól egy esélyt.

A sok fiatal munkanélküli egyébként nagy mumus Brüsszelben. Egyrészt rémisztően hangzik, hogy délen milyen rossz a helyzet. Másrészt jönnek az EP-választások jövő tavasszal, és félő, hogy a sok elégedetlen ifjú a radikális EU-ellenes pártokra fog szavazni. Ezen most Brüsszelben nagyon aggódnak. A baloldali pártok pedig azon gúnyolódnak, hogy ha 1600 milliárdot el lehetett költeni Európában a bankok megmentésére, akkor szánalmas, hogy a fiatalok munkához jutására 3 milliárd friss pénzt lehet csak bedobni. Gurmai Zita (MSZP) például teljesen készen van ettől az elképesztő aránytalanságról.

Pénzt nyomni a maszekoknak

A kkv-k (kis- és középvállalkozók) csoportja nagyon fontos, de sajnos alig jutnak mostanában hitelhez, mert Európában még tart a hitelválság. Ezért várhatóan eldöntik ma, hogy az EIB (Európai Fejlesztési Bank) 50 százalékkal növelje hitelkihelyezését 2012-hez képest. Ez főleg a déli tagállamokra vonatkozik. A hitel egy része valójában garanciavállalás lesz: vagyis a vállalkozók kereskedelmi bankoktól vehetnek pénzt, csak jótáll értük az EIB. Az EU nincs abban a helyzetben, hogy New Dealbe kezdjen, ahol lehet készpénz helyett ígéretet nyújt.

Az ajánlások megbeszélése

Voltak ezek az országspecifikus ajánlások, amiket aznap kaptunk, amikor a bizottság javasolta, hogy szedjék ki Magyarországot a túlzott-deficiteljárásból. Nem is nagyon izgatott ezért senkit. Ide gyűjtöttük röviden aznap, hogy mi volt.

Azóta az ajánlásokat átbeszélték a pénzügyminiszterek és a külügyminiszterek is, most kerül legfelsőbb szintre. Ahhoz, hogy egy ajánlást visszavonjanak, a tagállamok kétharmadának tiltakozása kell, ilyen nem szokott lenni. Ezért valószínűleg általában rábólint majd a tanács az ajánlásokra, de vita azért lesz róluk. A francia elnök például amikor meglátta őket, azt üzente, hogy ilyenekben Brüsszel neki nem diktálhat.

És a magyar kormánynak sem tetszenek az ajánlások. Egyetlen országként a pénzügyminiszterek tanácskozása után különvéleményt adott be a magyar. Úgy volt, hogy ma Orbán Viktor verni fogja az asztalt, legalább azért, mert az ajánlásokban a bizottság aggódott a magyar bíróságok függetlenségéért. Elvben ezek az ajánlások gazdasági jellegűek, de mi most kaptunk egy ilyen intelmet is. A magyar kormány konkrét panaszt követelt, és emlékeztetett, hogy az ügyek áthelyezhetőségét mindjárt kiszedi a parlament az alkotmányból (a 4. alkotmánymódosítás ez irányú módosítását az 5. alkotmánymódosítás szedi majd ki, már be van nyújtva a Kossuth téren). Martonyi János a hét elején Luxemburgban egyenesen igazságtalanságról beszélt.

A magyar ellenállás sikeres volt, a bizottság átírja ezt a részt „tovább erősíteni az igazságszolgáltatást”-ra, és így nem lesz ebből ma hiszti.

Az ajánlások közül tavaly és tavalyelőtt is sokat nem tartott be a kormány, és adóügyben, a hatósági energiaárak ügyében és a közmunka esetében most hivatalosan is vitatkozunk.

  • Adó – a bizottság több vagyonadót és kevesebb fogyasztásit látna.
  • Energia - a bizottságnak nem tetszik a rezsi állami meghatározása.
  • Közmunka - a bizottság szerint túl sok megy közmunkára, inkább rendes munkahelyteremtésben kellene segíteni.

A magyar kormány szerint az adó nemzeti ügy, nem is lehetne beleszólni. Az energia árakba minek szólnak bele, amíg nincs egységes energiapiac Európában. Aki közmunkát kap, az nem kapna rendes munkát, mert az érintettek alulképzettek, és ott laknak, ahol semmilyen vállalkozás sincs.

Biztos nagy vita lesz, hog az ajánlásokban mennyire szólhat bele Brüsszel a kormányok ügyeibe, mennyire lehet szankcionálni azt, aki nem teljesít (bizonyos feltételek esetén az eurózóna tagállamait lehetne büntetni, minket lényegében nem).

Bankunió

Ez a legbonyolultabb része a mai csúcsnak. Részletesen csak akkor írom meg (egy külön cikkbe) ha ez a cikk legalább 500 lájkig jut.

A lényeg, hogy még tavaly készült egy nagy terv, hogyan lehetne Európa még sokkal egységesebb, szinte föderáció. Ezt a tanács, a bizottság, az eurogroup és az EKB elnökei írták, azóta csinosítgatják, legközelebb ősszel vagy az év végén lesz döntés a hogyan továbbról.

Az első lépése ennek a nagy és hosszú tervnek a bankunió megteremtése, amit idén az év első felére is ígértek már, de most 2014 közepe – vége inkább a cél. A bankuniónak nemcsak az EU egységesülése miatt van szerepe.

Arra hivatott, hogy megszűnjön az a róka fogta csuka helyzet, ami a mostani válságnak is egyik rákfenéje avagy méregfoga: ahol a bankok szenvednek a rossz hitelektől, ott a kimentésükbe belehal az állam (Írország például, de a spanyol válság is a bankszektor bajaival kezdődött). Ahol pedig az állami költségvetések vannak bajban, ott a bankok borulnak meg (Görögország, Ciprus például). Ahol a bankokkal baj van, ott leáll a hitelezés, a gazdaság, egyik bank fertőzi a másikat, és Európa szenved, ott is, ahol akár jól is mehetnének a dolgok. Ezért a bankok és költségvetések ilyen erős egymásrautaltságát fel kell számolni.

A bankunió a több országban is működő nagybankokat érintené, ha csatlakoznánk egyszer, akkor a magyar bankok közül csak az OTP-t. Ahhoz, hogy legyen bankunió, kell egy közös bankfelügyeleti szerv, ennek működésében már nagyjából korábban megegyeztek. (Ez egy EKB-hez rendelt testület lenne Frankfurtban.) Kell egy egységes szanálási terv (erről lesz ma szó főleg), és kell valamilyen egységes betétgarancia rendszer is. Elképesztő viták mennek erről, csütörtökre virradó éjszaka is erről volt szó a rendkívüli pénzügyminiszteri tanácson. Reggelre lett is egy kompromisszum, ami sok szakértő szerint elég homályos ahhoz, hogy még lehessen majd rajta vitatkozni.

Bail out helyett bail in, de hogyan? A nemzeti szanálási alap adhasson kölcsön más országnak? 100 ezer euró felett kinek a betétje veszhessen el? Bekezdéseken keresztül lehetne sorolni csak a kérdéseket.

Kis molyolás a nagy föderációs terven

Az előbb jeleztem, hogy van ez a föderációs terv. Ennek egyes elemein konkrétan négyen

  • A nemzeti reformprogramok előzetes kötelező megvitatásán (ex-ante coordination!),
  • közös szociális kiadásokon,
  • szerződéseken a bizottság és a tagállamok között (közös pénzt kap, aki vállalja hogy a bizottság javaslata szerint átalakít valami nagy ellátórendszert),
  • a fenti finanszírozásáról

lamentálnak majd. De döntés azért most nem.

Helló Horvátország!

Hétfőtől Horvátország az EU tagja lesz, ezt most nyugtázni fogják.

Helló Szerbia!

Elindulhatnak idén a csatlakozási tárgyalások, ha most bólintanak, és minden bizonnyal bólintani fognak.

Helló Lettország!

A 2,1 milliós balti állam januárban átáll az euróra. Az egykori kommunista blokkból eddig Szlovákia, Szlovénia és Észtország tette ezt meg, a lettek lesznek a negyedikek. Lefutott ügy, most csak tanácsi bólintás lesz.

Az eredményekről még beszámolunk! A csúcstalálkozó már elkezdődött, a vacsorát fél 9-kor szolgálják fel Orbánéknak, és csak péntek ebédre lesz hivatalosan vége a tanácsnak.

 

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére a közelmúltban a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg felületeinken. Ebben közösségként együttes a felelősségünk, a mienk kiemelt. Amíg újragondoljuk a teendőinket, nem minden cikkünk alatt lehet kommentelni. Egyszersmind kérjük és köszönjük, ha nem csak szabályzatunk betűjének, de a szellemének betartása felett is segítetek őrködni.

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt