A dánok jövő májusban népszavazáson dönthetnek az Európai Unióhoz fűződő viszonyuk szorosabbá tételéről. A kormányzó baloldali pártok és a jelenleg ellenzékben lévő liberálisok között megállapodás született arról, hogy ha a dán nép is úgy akarja, akkor megszűnik az ország belügyi és védelempolitikai derogációja.

Helle Thorning-Schmidt, dán miniszterelnöknő, az EU MILF-je, Barrosoval cseveg

Ez különösen nagy szó annak tükrében, hogy a kivételezést még 1992-ben, a Maastrichti szerződés elfogadása előtt harcoltak ki maguknak az EU-tól hagyományosan két lépés távolságot tartó dánok.

Az EU belügyi együttműködése alá tartozik többek között:

- a határellenőrzés nélküli utazást lehetővé tevő schengeni övezet (aminek Dánia már tagja, a dán koronához tartozó két különleges jogállású terület, a Feröer-szigetek és Grönland kivételével)

- a rendőri és más bűnüldöző szervek közötti együttműködés (pl. a külföldi gyorshajtások kölcsönös beszedetése)

- a közös bevándorláspolitika (úgy mint a diszkrimináció-ellenes és társadalmi beilleszkedést szolgáló szabályok, illetve az ezek támogatására létrehozott pénzalapok)

- az EU menekültpolitikája (azaz, mely országok hány menekültet fogadnak, ehhez milyen támogatást adnak az uniós tagok egymásnak)

- a közös vízumpolitika (mely országok állampolgárai vízumkötelesek és milyen feltételek mellett szerezhetik meg a beutazási engedélyt)

A közös védelempolitika keretében a tagállamok védelmi stratégiájukat és kiadásaikat igyekeznek összehangolni. Eddig kevés sikerrel, de ezen idén decemberben igyekeznek ismét javítani az állam- és kormányfők az Európai Tanács ülésén.

Dánia egyébként továbbra is opt-outtal (kívülmaradási záradék) él az Európai Monetáris Unióban való részvétel, és az euró bevezetése alól. Ezen a dánok nem is kívánnak változtatni, az euróból egyelőre nem kérnek.

A dán uniós közeledés ugyanakkor figyelemre méltó, hiszen egy hagyományosan távolságtartó ország olyan időszakban fűzné szorosabbá a politikai együttműködést a közösséggel, amikor a belső problémák miatt inkább a széthúzó erők hallatják hangjukat (ez utóbbi a vonalba illeszkedik a magyar kormány is).

A népszavazás időzítése még kétséges, a kormányzó baloldali pártok ugyanis attól tartanak, hogy ha azt az európai parlamenti választásokkal egy időpontra teszik, azzal mobilizálják az euroszkeptikus pártok szavazóit. A liberálisok szerint viszont ez nem lehet visszatartó erő: a közvéleménykutatások szerint mind a belügyi, mind a védelempolitikai együttműködés szorosabbá tételét támogatja a lakosság többsége.