Nem Magyarországot szívatják, mindenütt gáz van az EU-kifizetésekkel

  • Politikai magyarellenesség miatt nem fizet az EU a Miniszterelnökség szerint.
  • A cseh, a lengyel és a szlovák EU-államtitkárok szerint minden országot egyformán szívatnak Brüsszelben.
  • Júliusban az egész kontinenst büntetni kezdték, 13-ból 10 magyar programot is akkor tiltottak le.
  • Magyarország a 27 ország közül 21., ha az EU-s keretek lehívási aránya szerint rangsorolunk.

Két hete jelentette be Lázár János, hogy Magyarország részére lényegében nem jön támogatási pénz az EU-tól. Az Európai Bizottság a 15 magyarországi program finanszírozásából 13-t befagyasztott. A nem befagyasztottak közül az egyik program magának a pénzosztási rendszernek a fenntartására van, tehát tulajdonképpen egyetlen olyan program maradt, amely fejlesztésra költhető pénzeket oszt, ez pedig a GOP nevű, vállalkozásokat segítő program.

George Clooney Lázár János augusztus 12-i sajtótájékoztatóján, az NFÜ épületében. Ekkor jelentette be, hogy sürgős akciótervet dolgoz ki a kormány az uniós forrásvesztés elkerülésére. MTI Fotó: Beliczay László

Lázár arról is beszélt, hogy a brüsszeli kifogások időzítése és minősége arra utal, hogy itt politikai okok vannak a háttérben. Vagyis direkt szívat minket a rezsicsökkentés és a bankadó miatt bosszút forraló Európa.

Ezért Balatonfüredre utaztam hétfő délelőtt, hátha kiderül, hogy állnak ezzel mások. Éppen ott tanácskozott a cseh, a lengyel és a szlovák EU-államtitkár, és persze a magyar is. Mielőtt kiderülne, hogy a környéken is vannak-e ilyen felfüggesztések, lássuk, hogy miért volt gyanús, hogy Magyarország politikai büntetésbe került.

Rosszkor és rosszul kötekednek

Az időzítéssel az a baj, hogy a mostani EU-költségvetési ciklus az év végén lejár. A pénzeket jó gyorsan ki kellene pörgetni, mert ami beragad, az örökre elveszik. Valójában 2015 végéig csúszhatnak ki a mostani ciklus pályázatai, azonban ez se elég, ha erősen vitatja Magyarország a bizottság kifogásait.

Ugyanis ilyen viták esetében – amikor a magyar szervezetek által befogadott, az állam által megfinanszírozott, elindított projekteket valamilyen ok miatt nem fogad el az EU, vagy a pályáztatás módját nem találja szabályosnak  vagy más kifogással él – mondhatjuk, hogy ezek a kifogások bénák, és döntsön az Európai Unió Bírósága. Ha a bíróság mellettünk dönt, akkor mindent visszakapunk. De a per alatt persze marad a befagyasztás. Egy ilyen per 2-3 évig is eltarthat, pont vége lesz a ciklusnak, sokat nem érünk majd a megnyíló pénzcsapokkal. A másik lehetőség, hogy elismerjük, hibáztunk, kijavítjuk a rendszert, és vállalunk egy átalánybüntetést, a vitatott projektek értékének valahány százalékára. Utóbbi mellett döntött a magyar kormány. Mert az időzítés miatt valójában nem volt más választás.

A kifogások mondvacsináltságát Lázár a mérnökkamarai mizériával demonstrálta. Erre hivatkozva már tavaly ősszel felfüggesztettek három gigaprogramot: a közlekedésit (út, vasút van itt pl.), a környezetvédelmit (árvízvédelem, fűtésfelújítás pl.) és a társadalmi infrastruktúrát (kórházak, iskolák felújítása pl.). A brüsszeli kifogás az volt, hogy az ilyen építkezős projektekre csak érvényes kamarai tagsággal rendelkező mérnökök jelentkezhettek, és ez versenyhátrányt okozott a külföldieknek. Egyébként a tagságot külföldiek is megkaphatják, ha például a győztestől utólag várták volna el a tagság megszerzését, az nem lett volna baj. A magyar közbeszerzési törvényből következett ez az eljárásrend. A magyar pénzosztó rendszer Brüsszel szerint ott hibázott, hogy ezt a közbeszerzések ellenőrzésekor nem szúrta ki.

2007 óta jó sok építkezés ment így le, ezeket Brüsszel ki is fizette, csak utólag 2012-ben észrevették a hibát. Abban az általam megkérdezett magyar szakértők balról és jobbról is egyetértenek, hogy ha ezzel perre mennénk, akkor valószínűleg mi nyernénk. (A nagy egyetértés mögött ott lehet az is, hogy a szocialista és a fideszes kormány alatt is így ment ez, itt nem lehet a másik oldal hülyeségére mutogatni, csak Brüsszelére.) A 13 befagyasztott pályázat közül kilencet érinthet ez a kamarai dolog.

Szóval a ciklus végi időpont, és a visszamenőleges kamarai kötekedés alapján alakult ki a Miniszterelnökségen az a vélemény, hogy itt politikai alapú packázás áldozata lett Magyarország.

Senki sem dicsekszik vele

Nem könnyű utánajárni annak, hogy máshol mi a helyzet. Az ilyen támogatások felfüggesztését szinte soha sehol nem jelentik be. Az Európai Bizottság nem akarja a kormányokat kellemetlen helyzetbe hozni saját választóik előtt, ez túl durva gesztus lenne. És ha nem muszáj, akkor a kormányok se terjesztik magukról, hogy szabálytalanul osztották az uniós pénzt, és ezért most nem jön.

2011-ben volt egy nagy hisztéria Csehországban, amikor Brüsszel felfüggesztette egy korrupciós ügy miatt az ottani környezetvédelmi programot. Azt Prágában kivételesen nyilvánosságra hozták, mert a konkrét korrupció téma volt amúgy is: belebukott a környezetvédelmi miniszter.

2012-ben pedig két romániai program felfüggesztése derült ki, mert az új román kormány őrjöngve mutogatott elődjére, hogy az ő hibáik miatt nem jött pénz. Akkor a románok gyorsan meg akartak egyezni: ennek ára a vitatott pályázatok értékének 25 százaléka volt. (Ez jó sok, az alsó büntetési határ 2 százalék.) Ez a két felfüggesztési példa 27 országból és 7 évből nem túl sok, angol kulcsszavakra keresve viszont többet a füredi sajtótájékoztatóra várva nem találtam.

Így megy ez

Hétfőn tehát Balatonfüreden tanácskoztak a Visegrádi Négyek (V4 csoport) EU-államtitkárai. Azt kérdeztem tőlük, hogy van-e nekik is problémájuk a felfüggesztésekkel, és reális-e, hogy politikai alapon dönt ilyenekről Brüsszel.

  • Piotr Serafin, Lengyelország: Ilyen felfüggesztések mindannyiunkkal megtörténnek.
  • Vojtech Belling, Csehország: Mindannyian hasonló problémákkal küszködünk.
  • Peter Javorcik, Szlovákia: Ez a rendszer része. Az újak és a régiek is járnak így, nincs ebben semmi meglepő, ez megtörténik rendszeresen.

A cseh Belling még kifakadt a kettős mérce ellen, szerinte az újakkal keményebbek Brüsszelben. És mind elmondták, hogy remélik, a következő költségvetési ciklusban egyértelműbbek lesznek a szabályok, és akkor könnyebb lesz betartani azokat, kevesebb ilyen vita lesz.

Kormányukat érintő politikai nyomásról senki sem beszélt. És nem azért, mert dicsérni akarták a bizottságot.

Győri Enikő, a magyar EU-államtitkár azt mondta, hogy a bizottság időzítése általános volt. A költségvetési ciklus vége előtt fél évvel, idén júliusban, összeszedték Brüsszelben az összes aggályt és kifogást, és egyszerre zúdították a tagállamokra, mindegyikre. Így duzzadt fel a 3 letiltott magyar program 13-ra. Mérnökügyben ő is azt gondolja, hogy nem fair Magyarországgal szemben a bizottság, de azt is mondta, hogy „nem kell hibást keresni”.

9-én lehet leghamarabb megalkudni

Lázár János szeptember 9-én megy Brüsszelbe, szeretne aznap megegyezni Johannes Hahnnal, az illetékes biztossal (ő egyébként osztrák). Teljes felhatalmazással utazik, vagyis megegyezhet bármilyen összegben, ha úgy látja, nem érdemes tovább vitázni. Az idő nem nem neki dolgozik: májusban még a nyári szünet előtti egyezséget remélt. Lázár 50-100 milliárd forint közé teszi a várható büntetést, amit még valószínűleg elfogadna.

27-ből 21.

Hasznos lenne, ha Brüsszel újra fizetné a magyar projekteket, mert lehívási arányban a 27 tagállamból a 21. Magyarország. Hiába van döntés a lekérhető pénzek közel 90 százalékáról, a kifizetések akadozása és a beragadt projektek miatt nem olyan jó a helyzetünk. Még akkor se, ha a lehívási lista élén értelemszerűen olyan országok vannak, ahova kevesebb pénz megy, és így sokkal egyszerűbb megpályáztatni őket. A kifizetési listán százalékos arányban Lengyelország jobban áll nálunk, Csehország rosszabbul, Szlovákia egész kicsit rosszabbul.

Úgy tudom, hogy a mérnökügy jó eséllyel lezárulhat 9-én, és a nagy projektek újra elindulhatnak, és fizetünk majd 5 százalék körüli átalányt büntetésként a mérnökös beruházások után. Viszont beragadhat a TÁMOP (társadalmi mobilitás), ami szintén a gigaprogramok közé tartozik. A TÁMOP-os pénzek lassan mentek, ezért amikor felállt a Nemzeti Fejlesztési Kabinet (Orbán Viktor, Matolcsy György, Németh Lászlóné, Lázár János négyesét hívták így) a kifizetések felgyorsítására, akkor sürgetésükre egyszerűsödött a pénzosztási rendszer. Ezek egy része miatt fagyasztotta be Brüsszel a TÁMOP-ot, mert az egyszerűsítések egy részét nem találták EU-szabványosnak. (A társaságnak azért voltak jó ötletei is: hitel az önrészre, szállítói előleg stb. felgyorsítottak sok projektet.)

Magyarországon 2009 óta az állami beruházások 97 százaléka (!!444!!!!) EU-s pénzből megy.

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.