Amikor reggelente elolvasom a horvát sajtóbeszámolókat, néha még előfordul, hogy belerúgok egyet-egyet a szekrénybe, de próbálom túltenni magam az egészen - nyilatkozta a horvát korrupciós vádról Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója egy októberben megjelenő könyvben. A többek között Hernádit is megszólaltató interjúkötetből a kiadó Heti Válasz idézett legújabb számában. A helyzet korábban rosszabb volt, Hernádi szerint amikor 2011-ben jött a horvát ügyészségi gyanúsítás, olyan indulat volt benne, hogy a kollégái nem engedték kamerák elé.

Hernádi kegyetlen időszaknak írja el ezt, hiszen egészen addig inkább hálát várt a horvátoktól azért, mert a Mol 2009-ben - amikor egész Európában nem lehetett pénzhez jutni - a saját büdzséjéből mentette meg az INA-t. "Még viccelődtek is velem a barátaim, hogy előbb fognak kitüntetni Zágrábban, mint Budapesten".

A beszélgetésben szóba került a gigantikus pénzeket mozgató energetika körüli általános korrupciós gyanú. Hernádi erre azt mondta: "értem, hogy az olajbiznisz már ránézésre is szutykos, de nem gondolom, hogy fertőzöttebb lenne, mint a patyolattiszta laboratóriumokkal azonosított gyógyszeripar". Hernádi szerint neki Mol-vezetőként három alapszabálya van. 1. Idehaza az energetikában már nem lehet növekedni. 2. A bővülés érdekében olyan helyekre kell menni, ahol más a kulturális környezet. "Az olajországokban alapvetően demokrácia van, és túl sokan érdekeltek abban, hogy ez fennmaradjon. Egy "jó diktátor ugyanis kifejezetten kiszámítható üzleti partner". 3. Ha odamész ezekbe az országokba, el kell fogadnod a játékszabályaikat. A reális célod csak az lehet, hogy megpróbálod felfelé húzni a kulturális sztenderdeket. Például iskolaépítéssel vásárolod meg a helyiek bizalmát - a Molnak vannak ilyen projektjei -, nem egyebekkel.

A Heti Válasz elővett két Hernádi-vallomást is. Az első 2011. feburár 9-i, egy másik ügyben őt kérdező két zágrábi ügyésznek adta. Ebben állítólag csak arról érdeklődtek még a horvátok, hogyan szerezte meg a Mol az INA irányítási jogát. A másik vallomás 2011. november 29-i, ezt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt tette Hernádi. (Ezt megküldték a horvátoknak, akik nem foglalkoztak igazán a vallomással.). A Mol-vezér azt mondta, hogy amíg Sanader miniszterelnök volt, öt-hatszor találkoztak, soha nem négyszemközt. Az első megbeszélésük még kifejezetten rideg volt, mert ellenzéki politikusként Sanader ellenezte a Mol megjelenését az INA-ban. A beszélgetéseik fő témája az INA különösen rossz pénzügyi helyzete volt.

A horvát lapok szerint volt egy furcsa epizódja a találkozóiknak. Egyszer ugyanis előfordult, hogy egy hivatalos találkozó után váratlanul visszatértek a miniszterelnök hivatalába. Hernádi szerint ez valóban így volt, azért hívta őket vissza Sanader, hogy találkozzanak a Hernádi-ügy későbbi kulcsfigurájával, Robert Ježićcsel. Az üzletember folyamatosan lobbizni próbált Hernádinál, hogy jobb feltételeket harcoljon ki az INA-val szoros kapcsolatban álló cégének, a Diokinak. Ezeket Hernádi rendre meghallgatta, továbbította az INA felé, a válasz pedig mindig elutasító volt. Ježićet aztán egy másik ügyben meggyanúsították, majd ő lett az, aki Hernádira vallott a korrupciós ügyben. Róla ebben a cikkünkben nagyon sok mindent megtudhat, ahogyan arról is, milyen gazdasági és politikai szálai vannak Horvátországban a Hernádi-ügynek.