Rohadjál meg a fűnyíróddal együtt, Nyuszika!

  • A parlament előtt van egy fideszes nyilatkozattervezet, amiben azzal vádolja a magyar országgyűlés az Európai Bizottságot, hogy megsérti a közösségi jogot.
  • Csak az nincs benne, hogy mikor és hogyan.
  • A rezsi letöréséért vívott háborúban a kormány maga faragja az ellenség arcát.
  • Démonokkal harcolunk.

„Politikai nyilatkozattervezet a rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben” – ezzel a címmel nyújtott be Rogán Antal hétfőn egy dokumentumot a parlamentnek. Akár már ezen a héten elfogadhatják. A szöveg EU-t támadó része így hangzik:

"A 2010-ben megkezdett rezsicsökkentés miatt az európai uniós bürokrácia előbb burkoltan, majd immár nyíltan próbál nyomást gyakorolni hazánkra, annak eltörlését, visszavonását sürgetve.

A magyar Országgyűlés ezt a nyomásgyakorlást a profitjukat féltő közműszolgáltató cégek érdekében tett lépésnek tekinti és a leghatározottabban visszautasítja.

A magyar Országgyűlés elvárja az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben Magyarország szuverenitását, valamint a közel két és félmillió magyar állampolgár aláírásával megerősített és kinyilvánított döntését a rezsicsökkentés politikájáról.

A magyar Országgyűlés felszólítja Magyarország Kormányát, hogy ne engedjen az európai uniós bürokrácia nyomásának, védje meg hazánk alapszerződésekben garantált jogait és következetesen folytassa a rezsicsökkentés politikáját!"

A nyilatkozat indoklása csak ezzel a résszel foglalkozik. Eszerint az Európai Bizottságnak nincs joga a rezsicsökkentés elleni törekvést kifejtenie, ez ellenkezik az EU-s alapszerződéssel. A szöveg egyértelműen jogsértéssel vádolja az Európai Bizottságot, és a kormány kiállását kéri e jogsértéssel szemben.

Ugyanakkor sehol sem nevezi meg a nyilatkozat, hogy pontosan mikor és mivel terjeszkedett túl a bizottság a jogkörén.

A rezsicsökkentés első hulláma már idén januárban megtörtént, következő hullámról pedig éppen hétfőn, e nyilatkozat leadásakor döntött a parlament.

Ahogy a nyilatkozat hivatkozik rá, 2,5 millió aláírást gyűjtött idén a Fidesz kifejezetten a rezsicsökkentés védelmében, bár a támadó pontos kiléte, és támadásának eszköze akkor sem volt világos. Az aláírók az elmúlt hetekben fórumok tucatjain ismerkedhettek meg a harc állásával, ám az ellenség pontos mibenléte ezekről sem szivárgott ki.

Próbáltam utánajárni bizottsági és magyar külügyes vonalon is, hogy milyen támadás érte a magyar rezsicsökkentést Brüsszelből. Nyomok legalább vannak.

Elvi kifogás a hatósági árral szemben régóta van

Vannak az úgynevezett országspecifikus ajánlások. Ezeket tavasszal kapják meg a tagállamok a bizottságtól, és megtárgyalja őket a kormányokat tömörítő tanács is. A magyaroknak adott ajánlások között évek óta szerepel, a közüzemi díjak ne legyenek hatósági árasak. Vagyis ne az állam mondja meg, hogy mennyi legyen a rezsi. A bizottság versenyt, nyílt európai energiapiacot akar.

Csakhogy a magyar kormány aligha tart az országspecifikus ajánlástól. Több egyéb ottani javaslattal együtt erről is megmondja minden évben, hogy nem fogadja el. (Ahogy például azt sem, hogy szektoriális különadók helyett legyen inkább ingatlanadó.)

Ennek jogi következménye nincs, az eurózónán kívüli országot büntetni ezért nem lehet.

Orbán Viktor ennek tudatában szavazta meg idén nyáron az Európai Tanácsban az összes ország összes ajánlásának elvi elfogadását. Amikor felmerült a csúcs előtt, hogy Orbán nemmel szavaz, akkor sem ez a kitétel zavarta, hanem egy politikai ízű megjegyzés a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének csorbulásáról. (Azt ki is szedték a szövegből.)

Ha az országspecifikus ajánlás miatt támadja a magyar kormány hatáskörének túllépésével a bizottságot, akkor atombombával lőnek muslicára. Ekkora aránytévesztést nem feltételezhetünk.

A kötelezettségszegési eljárás előszobájában

A másik lehetőség, hogy egy augusztusi levél akasztotta ki a Fideszt. Ezt egy úgynevezett "pilot eljárás" részeként kapta a kormány. Az ilyenekből lehet kötelezettségszegési eljárás, aminek a legvégén a pénzbüntetés is felmerülhet, de ettől most még nagyon messze vagyunk. A gyakorlatban az történt, hogy a bizottság kérdéseket tett fel a magyar kormánynak, például ezt:

Miért és hogyan van az, hogy a háztartások és állami intézmények számára a nagy nyomású gázhálózat használatáért felszámított díjak alacsonyabbak, mint más fogyasztói kör számára?

A brüsszeli levél szövege titkos, azt sem a magyar kormány, sem pedig a bizottság nem mutatta meg. A Bruxinfo viszont megszerezhette, mert egészen részletesen ismertetik, és akik látták a levelet, azok azt mondták nekem, hogy a kivonat nagyon pontos.

A fenti kérdés arra utal, hogy a rezsicsökkentést úgy matekozta ki a kormány, hogy bizonyos díjakat kivettek a lakossági gáz árából, és ezeket már csak a céges vevőkkel (vállalkozásokkal) fizettetik meg. Ilyen volt például a stratégiai gáztároló ára, ami köbméterenként 2,06 forint volt januárig a lakossági gázárban. És ilyen a kérdésben szereplő hálózathasználati díj is, ami a lakossági felhasználók esetében csökkent, a céges vevőknél pedig növekedett januárban.

A rezsicsökkentést ilyen kis részekből legózták össze.

A brüsszeli elő-eljárás tehát most arra vonatkozik, hogy az egyik ilyen legókocka, kifejezetten a gáz esetében, összhangban van-e a diszkriminációt tiltó EU-s joggal. Lehet-e ugyanazt a terméket különböző vevőknek különböző áron adni.

Ez nem a rezsicsökkentés megtámadása. Hiszen a kormány ettől mondhatja még azt, hogy másképpen csökkenti a rezsit. Vagy mondhatja azt is, hogy a cégek rendszerhasználati díját is csökkenti.

Október 9-én Fónagy János, energetikáért felelős államtitkár még tudta ezt. Hiszen az M1-n azt mondta, hogy a brüsszeli levél nem a rezsicsökkentést támadja, hanem „a brüsszeli testület szakértői a január elsejétől tartó rezsicsökkentés technikai hátterével szemben fogalmaztak meg kérdés formájában kritikát, miszerint a lakosság és a versenyszféra vállalatai nem ugyanannyit fizetnek a rendszerhasználati díjakért. (..) Az EU-nak nem a rezsicsökkentéssel van problémája, mivel ez a magyar kifejezés nem szerepel a levélben.”

De néznek mást is, csak az meg az adóról szól

A bizottság azt is vizsgálja, hogy miért lehetséges az, hogy néhány adót az energiaszolgáltatók nem szedhetnek be a rezsin keresztül. Ilyen a vezetékek után fizetendő adó, vagy a tranzakciós adó.

Amikor ezek beszedésétől az energiahivatal eltiltotta a szolgáltatókat, akkor azok pereket indítottak a magyar állam ellen. Amikor az első pereket megnyerték, akkor a magyar parlament törvényt hozott arról, hogy márpedig ezeket az adókat nem lehet átterhelni a lakosságra.

Amit itt Brüsszel problémásnak lát, az pontosan az, amit több magyar bíróság is problémásnak látott. Ez szintén nem a rezsicsökkentés kritikája.

Tulipános példa

Egy érzékletes példával: ön tulipánt árul, 100 forintért darabját. Bevezeti a kormány, hogy a tulipánok minden szirma után 1 forint adót kell fizetnie minden virágárusnak. Egy tulipánnak 6 szirma van. Ezért 106 forintért szeretné adni a tulipánt, hogy ne járjon rosszabbul. Jobban se akar járni, csak valahonnan ki kell fizetnie az új adót. Ekkor a kormány megtiltja, hogy az adót beépítse a tulipán árába, továbbra is csak 100 forintért engedi árulni. Ön beperli az államot, és a bíróság megállapítja, hogy önnek joga van az adót áthárítani a vevőkre, mert az „indokolt költség”. Az ítélet másnapján a parlament hoz egy törvényt, hogy ez „nem indokolt költség”. Ekkor Brüsszelben bepanaszolja a magyar államot. Brüsszel pedig ír egy levelet, amiben megkérdezi, pontosan mi történt. Lényegében ez a rezsiháború egyik fő frontvonala most.

Szembe megyünk az irányelvvel, de ez régi és meddő vita

A brüsszeli kérdések kitérnek még néhány szabályozási részletre, és van Brüsszelnek elvi problémája is. Az EU (így Magyarország is) elfogadta az úgynevezett 3. energetikai irányelvet, ami arról szól, hogy az energiapiacot minél inkább liberalizálni kell, és a monopóliumokat felszámolni. A magyar szabályozás ezzel nyilvánvalóan szembe megy. Ugyanakkor van elvi érve itt a magyar kormánynak is: ebben a régióban nem lehet még valódi piac, hiszen gázt szinte csak az oroszoktól tudunk venni, nincs elég forrás ahhoz, hogy értelmes verseny legyen. Éppen erre hivatkozva kértünk és kaptunk támogatást (pont hétfőn) a bizottságtól, a környékbeli országok áram- és gázvezetékeinek összekapcsolására. (Magyarországot három villamosenergia-, három földgáz- és egy kőolajvezeték építésének támogatása érinti.)

Az irányelvről szóló vitában Magyarország egyáltalán nincs egyedül, több tagállam is úgy véli, hogy a mostani helyzetben lehetetlen annak szellemében eljárni. Ezért aligha büntet egyhamar a bizottság. Annak ellenére sem, hogy az irányelvet Magyarország is megszavazta.

Összességében tehát:

Az Európai Bizottság eddig nem lépett túl a hatáskörén, ennek nincs nyoma. Olyan kérdéseket vizsgál, amelyekről az EU-s jog rendelkezik. A rezsicsökkentésről nem rendelkezik EU-s jog. A rezsicsökkentés módjának egyes elemeit vizsgálja (és talán egyszer büntetheti) a bizottság, ez azonban nem magáról a rezsicsökkentésről szól, hanem arról, hogy jó ötlet volt-e a cégekre áthárítani a lakossági rezsi egy részét.

Nem az a baja az EU-nak, hogy K. Istvánnénak kevesebbet kell fizetnie, hanem hogy ezt a Siker2000Export-Import Kft.-vel fizetteti ki az állam. Továbbá az, hogy egy magyar bíróságok által is kifogásolt gyakorlatot törvénybe foglaltak.

És akkor most a nyilatkozatból igazi háború lesz?

A politikai nyilatkozatoknak elsősorban szimbolikus jelentőségük van. Amikor a Tavares-jelentés elfogadása után a magyar parlament hasonló politikai nyilatkozatban ítélte el az Európai Parlamentet, akkor annak sem lett közvetlen folytatása. Tavasszal az igazságügyi uniós biztos (Viviane Reding) ellen is elfogadott egy politikai nyilatkozatot a magyar parlament. Arra semmilyen reakció sem érkezett hivatalosan a bizottságtól. (Akkor az ír gázoló ügye miatt állította pellengérre az országgyűlés a luxemburgi politikust.)

A mostani támadásra sem biztos, hogy jön válasz Brüsszelből, bár ezt hétfő kora délutánig még nem döntötték el. Alapvetően belpolitikai üzenetnek értékelik a nyilatkozatot.

Az látszik, hogy Brüsszelnek sincs sok empátiája ehhez az egészhez. Az augusztusi levelükre október 23-ig kell válaszolnia a magyar kormánynak. Jól feldobták a labdát. Remek alkalom lesz, hogy Orbán Viktor a szabadságharc ünnepén tartott beszédében elmondhassa, hogy a rezsiharc legdurvább részét éppen most kezdte megvívni. Azzal, hogy kőkemény válaszlevelet írt, és pont a Békemenet indulásakor adta postára.