Hála istennek, nincsenek tengereink

  • Világszerte egyre több gondot okoznak a burjánzó medúzarajok.
  • Áramszünetek, halálesetek, bezárt strandok, tönkrement halászok.
  • Ráadásul egyre több helyen bukkannak fel.
  • A megoldásra egyelőre ötlet sincs, a medúzákat nem lehet érdemben irtani.
  • Sőt, van amelyik konkrétan HALHATATLAN.

A múlt héten a világ egyik legnagyobb atomerőművének, a svéd Oskarshamnnak kellett leállítani az egyik reaktorát, mert egy medúzaraj eltömítette a hűtési rendszer csöveit. Az atrocitásért fülesmedúzák feleltek. Azaz olyan élőlények, melyek testének 95 százaléka víz, és nincs agyuk. És a jövőben egyre több gondot fognak okozni.

tumblr_msihaboCtl1rf03g0o1_500

A tengeri világ szakértői mind egyetértenek abban, hogy a közeljövőben egyre többször lehet majd hasonló üzemzavarokra számítani, mert a medúzák soha nem tapasztalt intenzitással terjeszkednek.

Felforgatnak

A jelenség évtizedek óta zajlik. Lucas Brotz, a Brit Kolumbiai Egyetem medúzaszakértője 45 fontosabb tengeri ökoszisztémát vizsgált, és ezek 62 százalékában nőtt meg jelentősen a medúzák száma az elmúlt 50 évben. És ahol ez történt, komoly zavarokat okoztak: üzemzavarok, tönkremenő halászat, használhatatlan strandok. 1999-ben 40 millió embert érintett egy Fülöp-szigeteki áramszünet. Sokan azt gondolták, éppen megpuccsolják a népszerűtlen elnököt, pedig csak rengeteg medúza került a helyi szénerőmű hűtőrendszerébe.

A halászatot különösen érzékenyen érinti a trend, az elmúlt évtizedekben több milliárd dollár értékben tettek tönkre eszközöket a kocsonyás lények. Japánban nemrég a Nomura-medúzák egy tíztonnás halászhajót borítottak fel és süllyesztettek el, amikor a halászok megpróbálták kiemelni a hűtőszekrény-méretű lényekkel megtelt hálójukat.

De a medúzák komoly pofont vittek be a turizmusnak is. Ezen a nyáron a Földközi-tenger 300 kilométeres partvidékét szállta meg több millió medúza, több százezer ember nyaralási terveit keresztül úszva ezzel. Évente ebben a térségben amúgy 150 ezer embert kezelnek medúzacsípés miatt.

Gyilkolnak

Az itt megsérült emberek még jól jártak, mert nem különösebben veszélyes medúzák támadták meg őket. Vannak például a kockamedúzák, akik az állatvilág legerősebb mérgével rendelkeznek. Ráadásul a többi medúzához képest jobban is látnak (24 szemük van!), és meglehetősen gyorsak is. Csípésük után szinte semmi esély a túlélésre, az áldozat a fájdalomtól sokkot kap, és perceken belül meg is halhat. A Fülöp-szigetek környékén évente több tucat embert gyilkolnak meg, ezen kívül még az ausztrál partoknál bukkantak fel sokat. Eddig.

Ilyen medúzák fenyegették a 2000-es sydneyi olimpia triatlonmedencéit is. A szervezők mindent megpróbáltak, hogy eltüntessék őket, teljesen sikertelenül. Aztán egy héttel a nyitóceremónia előtt egyszerűen csak eltűntek onnan, pont olyan váratlanul, mint ahogy érkeztek.

via flickr

Meg ott vannak az irukandzsi medúzák, akik az egyik legtökéletesebb gyilkológépnek számítanak. Méretűk akkora, mint egy kockacukor, csípésük nem hagy nyomot, tíz perccel a támadás után viszont szörnyű fájdalom és hányás kezdődik, és előfordulhat agyvérzés és szívleállás is. Azt még csak sejteni sem lehet, hány embert öltek meg irukandzsi medúzák, mert sok esetben a nyomok hiánya miatt jó eséllyel szívrohamot, agyvérzést vagy fulladást teszik meg a halál okának.

Ezek a szuperveszélyes fajok korábban csak Ausztráliából voltak ismertek. De az utóbbi időben mindkét medúzatípus megjelent a világ számos pontján. Jelentették felbukkanásukat Floridából, Indiából és Walesből is.

Jönnek

Arról még mindig több párhuzamos elmélet létezik, hogy pontosan hogyan terjednek. Az viszont biztos, hogy évente újabb és újabb helyszíneken bukkannak fel. És az is biztos, hogy evolúciós szempontból minden körülmény adott, hogy ellepjék a tengereket.

  • Nincsenek igazán természetes ellenségeik -Tengeri teknősök, lazacok, makrélák és albatroszok ugyan vadásznak rájuk, de ezekből az állatokból egyre kevesebb van. Ráadásul ha medúzák egy új ökoszisztémába kerülnek át, ott sokszor nem is élnek természetes ellenségeik.
  • Zabálógépek - Elképesztő mennyit esznek. A bordásmedúzák például, akik a Fekete-tenger 350 millió dolláros halászati iparát tették teljesen tönkre, egy nap a saját tömegük tízszeresét képesek elfogyasztani. Pedig tömegük 16 százalékának elfogyasztása is elég lenne ahhoz, hogy növekedjenek. A többi csak a ráadás.
  • Mindenkit kiirtanak maguk körül - Nem csak felfalják a táplálékot a kisebb halak elől, de még a halak ikráit is felzabálják. Ahol megjelennek, drasztikusan vágják vissza a halpopulációt.
  • Szuper hatékonyan szaporodnak - Hermafroditák, klónozódnak, önmagukat termékenyítik meg. Mindent tudnak, ami a hatékonysághoz kell. A legszaporább faj, a mnemiopsis-medúzák tagjainak partner sem kell, de még csak nemet sem változtatnak, egyszerre tölthetik be mindkét nemet. 13 naposan tojásokat kezdenek el rakni, kis idő után már napi 10 ezer darabot.
  • Szinte legyőzhetetlenek - Éppen azért jelent ekkora fenyegető veszélyt a felbukkanásuk, mert nem igazán lehet kiirtani őket. Vannak fajok, amiket ha kettészelünk, egyszerűen csak többen lesznek. Bár mindenféle eszközökkel próbálkoznak a kiirtásukkal, nem kedvezőek a kilátások.
  • Van olyan medúza, ami halhatatlan - A Turritopsis dohrniit zombimedúzának vagy Benjamin Button-medúzának is nevezik. Amikor meghal, teste bomlani kezd. De aztán a bomló holttestből a sejtek megtalálják egymást, és újra összeállnak egy polippá, azaz a fiatalkori állapotukban születnek újra. Mindezt öt nap leforgása alatt.

Miért most?

Persze hogy miattunk. Amióta feljegyzések készülnek a tengerek életéről, nem regisztráltak ekkora medúza-burjánzást. Az biztos, hogy a terjedést az evolúciós tényezők mellett az emberi beavatkozás is nagyban segíti.

tumblr_muqqkbLa7W1s7fzkvo1_500

A túlhalászással például felborítottuk a tengerek táplálékláncát, és egyben teret nyitottunk a medúzáknak a táplálkozáshoz. A teherhajókon fenéksúlyként használt vízben pedig sokszor olyan helyekre jutottak el medúzafajok, ahol nem fordultak elő korábban.

Sokat segít még a medúza-terjedésben az a jelenség is, amit a tudósok csak eutrofizálódásnak neveznek. Ez gyakorlatilag az algásodást takarja, halott zónák létrejöttét az élővizekben. Ez a folyamat ott megy végbe, ahol a vegyszereket és szennyvizet hordozó folyók találkoznak az óceánokkal. Az oxigénhiányos területen nagyon gyorsan beindul a halpusztulás, és terjedni kezdenek olyan fitoplankton szervezetek, amik méreganyagokat termelnek. Mérgeik pedig bekerülhetnek a táplálékláncba, tovább mérgezve más állatokat.

Az oxigénhiány azonban nem zavarja a medúzákat, ők akkor is tudnak terjeszkedni, amikor a legtöbb faj éppen kihal mellőlük. Ilyesmire a legerősebb példát Kínában láthattuk, ahol a Jangce szennyezése hatalmas halott zónákat hozott létre a Sárga-tengerben és Kína keleti partjainál. Tudósok szerint ezek a zónák felelősek a Nomura-medúzák inváziójáért Japánban.

Nagy segítséget nyújtunk a szaporodásukhoz is. A tojásokat kilökő polipoknak ugyanis szilárd felület kell, hogy ott megtapadva esélyük legyen megtermékenyülni. Évszázadokkal ezelőtt pedig sokkal nehezebb volt ilyesmit találniuk. Sziklák jöhettek szóba, meg kagylók. Hála nekünk, most már számtalan lehetőséget találhatnak a szaporodáshoz: kikötők, olajfúrókutak, eldobott szemét, szélturbinák, hajók törzse, és így tovább.

Ez van most, a medúzák harapásról harapásra veszik át a hatalmat az óceánok felett. És szakértők szerint lehet, hogy nincs is visszaút. Egy új egyensúlyi állapothoz kell gondolatban hozzászoknunk, amiben a medúzák uralják a vizeket.

tumblr_mqw67oaBxX1rgj5svo1_400

A medúzák terjedésének veszélyéről idén könyvet író kutató, Lisa-Ann Gershwin szerint fokozatosan egy olyan világot teremtettünk, ami jobban hasonlít a kései prekambrium korára, mint mondjuk a kései XIX. századéra. Akkor volt az a helyzet, hogy medúzák voltak a tengerek meghatározó élőlényei, szilárd vázú élőlények pedig nem fordultak ott elő.

Olyan világot teremtünk, amiben az emberek hamarosan képtelenek lesznek túlélni. Vagy nem akarnak majd.

Gershwin, amikor elkezdte írni a könyvét, még naivan hitt abban, hogy a helyzet menthető. De kutatása közben ráébredt arra, mennyire alábecsültük azt a kárt, amit az óceánok világának okoztunk.

Őszintén azt hiszem, hogy már csak idő kérdése, mielőtt az óceánok egy teljesen másmilyen hellyé változzanak, mint ahogy mi megismertük őket.

Gershwin utolsó szava az volt olvasóihoz:

Alkalmazkodj.

Forrásnak főleg a Quartz cikkét használtam, de érdemes elolvasni a New York Review of Books összefoglalóját Gershwin könyvéről, meg persze a komolyabban érdeklődőknek magát a könyvet is.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;