https://444.hu/assets/fifa-magyar-ranglista-v22.jpg

Amikor a csúcson voltunk, akkor sem jutottunk semmire

sport
2013 november 02., 11:09
  • 1993 augusztusban jelent meg az első hivatalos FIFA-világranglista
  • A magyar válogatottat a 42. helyen találta a premier
  • Aranylábú nemzeti tizenegyünk most a 43. világranglistán
  • Izland például tavaly nyáron a 131. volt, most vb-pótselejtezőt játszanak

A magyar válogatottat a FIFA világranglista 64. helyén vette át, irányításával a valaha volt legjobb helyezését érte el a csapat a rangsorban, a 27-diket.

Ez is szerepel a Magyar Labdarúgó-szövetség értékelésében, amivel reagált Egervári Sándor leköszönő szövetségi kapitány beszámolójára. Az MLSZ szerint a nemzeti csapat ezt követően is folyamatosan a világranglista harmincadik helye környékén tartózkodott, s csak októberben csúszott vissza – "de még mindig előrébb tart, mint 2010 augusztusában, amikor az MLSZ vezetése azzal a feladattal bízta meg a kapitányt, hogy alakítson tartással rendelkező, a korábbi időszakoknál versenyképesebb alakulatot". Mondhatni balszerencse, hogy éppen akkor csúszott vissza a válogatott, amikor pont a csúcson kellett volna lennie, vagyis a selejtezők végén, a tartással rendelkező, a korábbinál versenyképesebb alakulat kialakításával is mintha lennének problémák.

Mit ér a világranglista?

Nézzük csak a hangsúlyosan hivatkozott világranglistát. 1993 augusztusa óta vezeti azt hivatalosan a FIFA, Magyarország a 42. helyen volt az első listán, a legjobb teljesítményünk a 27. hely volt, 2011 szeptemberében. Ez akkor volt, amikor az aktuális Európa-bajnoki selejtezők vége felé jártunk, Moldáviát vertük idegenben, és Svédországot itthon. Aztán októberben a svédek megelőztek minket, mi megint nem jutottunk ki az Eb-re, és az utolsó selejtezőn játszottunk egy szerény 0-0-t Finnországgal itthon. Huszti Szabolcs, a válogatottságot lemondó középpályás nyilatkozta a héten, hogy a magyar válogatott barátságos meccsei kizárólag arra voltak jók, hogy a világranglistán az ötvenedik helyről felkapaszkodjunk a 33.-ra. Aztán jöttek a negyedik kalapból sorsolt románok, és kaptunk tőlük egy hármast.

Az tény, hogy például 2011-ben a következő csapatokkal játszottunk felkészülési meccseket: Azerbajdzsán (99.), Luxemburg (128), Izland (124.), Liechtenstein (130.) és Lengyelország (66.).

Számít-e bármit, ki hányadik?

Valamit azért jelent, például ez alapján emelték ki a csapatokat a világbajnokság pótselejtezőin, és a vb-csoportköreinek kisorsolásánál is. Ezekben viszont mi nem vagyunk érdekeltek. Lehet találni olyan csapatokat is, ilyen például a világbajnokságra már kijutó ázsiai csapatok mindegyike és Ausztrália is, amelyik mögöttünk van a világranglistán most. (Viszont mindegyik volt már az első húszban is, ami nekünk nem sikerült soha.) Japán például éppen minket követ, 44. (13. hely volt náluk a csúcs 2011 júniusban), Irán 49. (legjobb helyezésük 15. volt 2005 nyarán), Dél-Korea 56. (17.-ek voltak 98 decemberben), Ausztrália 57. (2009-ben voltak 14-ek is).

Ázsiában kéne indulnunk?

Persze lehet azt is mondani, hogy onnan mi is kijutnánk. de például az ausztrálok az előző két vébén ott voltak, 2006-ban továbbjutottak a csoportból, az olaszok verték meg őket egy mázlis meccsen, 2010-ben kikaptak a németekből, döntetlen játszottak Ghánával, és verték a szerbeket, de ezzel nem jutottak tovább. A japánok a legutóbb négy vébén kétszer is továbbjutottak a csoportjukból, mondjuk egyszer hazai pályán. Dél-Korea 1986 óta ott van minden vébén, az első négy alkalommal győzniük sem sikerült, aztán a hazai rendezésű vb-n erős bíró segítséggel, de negyedikek lettek, legutóbb továbbmentek a csoportjukból. Irán negyedszer jutott ki a vébére, 98-ban megverték az USA-t, 2006-ban Angolával egy döntetlent. Ok, lehet hogy őket azért vernénk. bár a selejtezőben Dél-Koreát oda-vissza verték.

Mindenhol máshol bajban lennénk

Az afrikai rájátszásoknál a Tunézia-Kamerun párosításból is mindkettő hátrébb van Magyarországnál, a többi esélyes csapat viszont mind előrébb van. Dél-Amerikából Argentína 3., Kolumbia 4. (érdekes, hogy ők voltak voltak 54.-ek is, nem is olyan régen, 2011 nyarán, majdnem akkor, amikor mi voltunk a csúcson, a 27. helyen). Brazília 11. (de náluk sokat számít, hogy házigazdaként nem játszanak tétmeccseket), Chile 12., (2002 decemberben voltak 84.-ek), Equador 22. (2001 szepetmberében 69. hely). Közép- és Észak-Amerikáról gyorsan: az USA 13., Costa-Rica a 31. (egy éve még 72. volt), Honduras 34. (ők egy éve és egy hónapja voltak 72.-ek). Mexikó (24.) pótselejtezőt játszik Új-Zélanddal (79.)

Európából nem meglepő módon minden kijutó legalább az első húszban van. a pótselejtezőt játszók - ahová legalább el akartunk jutni - pedig az első harmincban. Egy kivételével: Izland a 46. Ők hatalmasat mentek, két egészen pocsék selejtezősorozat után szerződtették a volt svéd szövetségi kapitányt, Lagerbacket, aki négy vereséggel kezdett négy barátságos meccsen. Így Izland tavaly nyáron 131. volt a világranglistán. Most Horvátországgal játszanak a vébéért. Az izlandi minicsodáról, ami meglepően tudatos munka és a gazdasági válság eredménye, itt olvashat.

A statisztika olyan, mint a bikini: sok mindent megmutat, de a lényeget eltakarja. Úgyhogy ez nem jelent automatikusan továbblépést valamelyik világversenyre.

- ezt Egervári mondta egy éve. Igaz, akkor éppen harmincadikok lettünk, és volt még esélyünk a kijutásra.

Egervári jó statisztikája

Az MLSZ és maga Egervári is arra hivatkozott, hogy 25 éve nem volt ilyen jó magyar szövetségi kapitány statisztikája. Ez igaz, két harmadik helyre volt elég, ami egyébként megint csak jó eredmény két egymást követő selejtezőn, legalábbis ha az előző szövetségi kapitány teljesítményének a meghaladása a cél, és nem a kijutás.

Amúgy már Egervári elődjének, Erwin Koemannak sem volt rossz a mérlege elődjeihez képest, de az csak negyedik helyre volt elég. Az érdekes, hogy az egyetlen pótselejtezőnket 1997-ben egy igen visszafogott statisztikával, a megszerezhető pont 45,8 százalékával értük el.

SELEJTEZŐK ÉS KAPITÁNYOK
Selejtező (vb, Eb) Szövetségi kapitány Helyezés a csoportban Megszerzett/megszerezhető pontok aránya.
1996 előtt két- (és három-) pontos számítással
2014 Egervári Sándor (utolsón: Csábi József) 3. 56,6%
2012 Egervári Sándor 3. 63,3%
2010 Erwin Koeman 4. 53,3%
2008 Bozsik Péter, Várhidi Péter 6. 33,3%
2006 Lothar Matthaus 4. 46,6%
2004 Gellei Imre 4. 45,8%
2002 Bicskei Bertalan, Gellei Imre 4. 33,3%
2000 Bicskei Bertalan 4. 40%
1998 Csank János 2. 45,8%
1996 Mészöly Kálmán 4. 33,3%
1994 Jenei Imre, Puskás Ferenc, Verebes József 4. 31,3% (29,2%)
1992 Mészöly Kálmán 4. 50% (41,6%)
1990 Mezey György, Bicskei Bertalan 3. 50% (41,6%)
1988 Komora Imre, Verebes József, Garami József 3. 50% (50%)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.