Az osztrák bankcsoport a közeljövőben Szlovéniában, Ukrajnában és nálunk fogja visszametszeni vállalkozásait. A racionalizálás célja, hogy utána tökeemelést hajthassanak végre a cégnél. Hogy ez pontosan mit jelent a magyar jelenléttel kapcsolatban, az nem derült ki Karl Sevelda vezérigazgató bejelentéséből.

Ukrajnában most vizsgálják az ottani részlegükre kapott vételi ajánlatokat, Szlovéniában és Magyarországon viszont csak a jelenlét csökkentéséről van szó, teljes kivonulásról nem. Sevelda beszélt arról is, hogy már 1987 óta jelen vannak nálunk, ráadásul szomszéd ország is vagyunk, ezért előkelő helyen szerepelünk a fontossági listákon.

A Raiffeisen Bank International  az olasz UniCredit után a második számú pénzügyi csoport Kelet-Európában. Az első fél évben 277 millió eurós adózott eredményt ért el, 60 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál
Az eredményt főleg a nagyobb adóterhek csökkentették.

Karl Sevelda akkor azt mondta, hogy az egyszeri hatások között volt a 19 millió eurót kitevő tranzakciós adót Magyarországon, valamint két negyedévnyi banki különadó, 20 millió euró előrehozott befizetése. A vezérigazgató már akkor megemlítette, hogy folytatják a 2008-ban megkezdett költségcsökkentést. Részletekről még nem szólt, csak annyit mondott, hogy fájdalmas lépések is lesznek majd több országban. Most szeptember végén a bank vezetősége 450 millió euróra tette a megtakarítási program méretét.

A Raiffeisen Bank Internationalnek Magyarországon 83 millió euró adózás utáni vesztesége volt az első fél évben az egy évvel korábbi, 82 millió eurós veszteség után.

Veszteséges lett a Raiffeisen Szlovéniában is, Csehországban és Szlovákiában csak csökkent a nyereség. A vezérigazgató az augusztusi eredményhirdetéskor azt mondta, hogy terjeszkedési erőfeszítéseiket hat piacra, Oroszországra, Lengyelországra, Csehországra, Szlovákiára, Romániára és Ausztriára összpontosítják,

Magyarországról való kivonulás a dolgok mai megítélése szerint nem téma. Ugyanakkor senki nem csodálkozhat, ha Magyarország azok közé az országok közé tartozik, ahol nem akarunk különösebben növekedni.

- mondta Sevelda augusztusban.

Októberben a csoport pénzügyi vezetője, Martin Grüll azt mondta egy bécsi rendezvényen, hogy nagyon problematikus a magyarországi bankadó, és a devizahitelesek ügyének kormányzati kommunikációja.

Nincs bensőséges szerelmi viszony a Raiffeisen és a magyar kormány között

- tette hozzá, és emlékeztetett, hogy a bank magyarországi dolgozóinak létszáma a korábbinak a felére, nagyjából kétezerre fogyott. (MTI)