A taiwani vécéétterem és az indonéz nácikávézó képeibe nyilván mindenki belefutott már, aki az utóbbi tíz évben látott internetet. Vannak azonban Magyarországon is olyan vendéglátóhelyek, amelyek már ötletként is borzalmasak voltak, megvalósításukat látva pedig az ember nem tudja, hogy sírjon, vagy inkább Molotov-koktélr ragadjon. Itt az öt lefgájdalmasabb.

Az örök klasszikus, aminek működésében talán az a legmegdöbbentőbb, hogy már több mint húsz éve létezik. Valaki már közvetlenül a rendszerváltás után azt gondolta, hogy jó ötlet lesz munkatábort idéző boxokban embereket söröztetni és pizzáztatni, aztán még bíróságra is hajlandó volt járni a vörös csillagja miatt.

Teczár Szilárd rémálma a Liszt Ferenc téren ugyan nem magyar találmány, de ettől még nem kevésbé elképesztő. Csöcsös csajok a felszolgálók! És a csöcsös csajoknak ki is kell pakolniuk a csöcsüket, és úgy viselkedniük a vendégekkel, mintha lenne bármire is esély. Micsoda bizniszmodell! Érdekes adat, hogy a Hootersben van gyerekszék is, hátha valaki esetleg családostul szeret kuplerájba járni.

Azt meg kell adni, hogy nem volt ám teljesen hülye, aki először arra gondolt, hogy a magyar emberek imádni fognak hatalmas tálakről cupákokat zabálni, miközben előttük jelmezes artisták adnak elő mutatványokat. Nem véletlenül másolták le annyian az ötletét, és van ma már Excaliburtól Lancelotig minden. A kereskedelmi siker azonban nem mentség: az ilyen korhű éttermek mindig rendkívül kínosak. Szerencsére a Mozsár utcai Barokk már bezárt.

Milyen lenne, ha Magyarország legízléstelenebb embere kávézót nyitna? Sajnos amíg Lázár Vilmos nem vág bele a vendéglátóiparba, ezt nem tudhatjuk. Cserébe itt van a Kozsó, Magyarország második legízléstelenebb embere álal megálmodott teázó, ami tényleg létezik a Jókai utcában. Állítólag a világ összes olcsó szuvenírjét ugyanabban a kínai gyárban gyártják, akár fröccsöntött Tádzs Mahalról, akár fa Halászbástyáról van szó. Nos, ez az a gyár.

Leírva különösen kegyetlen viccnek hangzik, pedig Felsőtárkányban tényleg létezik egy szálloda, ahol a reggeli és a wellness-szolgáltatások mellé néger is jár. A Bambara egy csepp Afrikát próbál Eger mellé varázsolni, ami eleve rossz ötletnek tűnik, de talán védhető lenne, ha megálltak volna a szurikátáknál, az ízléstelen belsőépítészeti megoldásoknál és a vigyorgó celebeknél (Kozsó itt is feltűnik). De nem, nekik az kellett, hogy mosolygó négerek mosolygó fehér embereket szórakoztassanak. Az indonéz nácikávézó legalább csak giccses.