Az első magyar ember, aki a vagyonnyilatkozatán bukott el

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a köztársasági elnökhöz fordult, hogy kezdeményezze annak a kecskeméti bírónak a felmentését, aki nem tudta igazolni vagyongyarapodását. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ő az első, aki a vagyonnyilatkozata miatt veszíti el az állását.

A Népszabadság információja szerint Varga Tibor bírót, aki 2012-ig felszámolási ügyekkel is foglalkozott, a Kecskeméti Törvényszék elnöke felmentette a munkavégzés alól, mert nem tudta hitelt érdemlően igazolni a vagyongyarapodását. Bicskei Ferenc, a törvényszék elnöke azt mondta: a bírók jogállásról szóló törvény szerint a bírónak 3 évente vagyonnyilatkozatot kell tennie, amiben köteles saját és családtagjai jövedelmét feltüntetni. A bíró vagyonbevallását összevetették a három évvel korábbival, és úgy ítélték meg, hogy a „bevallott jövedelemből nem lehetett volna olyan vagyongyarapodásra szert tenni”.

A törvényszék elnöke az Országos Bírói Tanácsnál eljárást kezdeményezett, ami azzal zárult, hogy a kecskeméti bíró valamit eltitkolt bevallásában, mert az általa igazolt jövedelem nem nyújthatott fedezetet a bevallott vagyongyarapodásra. Ezután a törvényszéki elnök a törvény alapján javasolta Handó Tündének, hogy kezdeményezze a köztársasági elnöknél a bíró felmentését, és egyúttal felfüggesztette a bírót a munkavégzés alól.

A törvényszék elnöke jelezte, hogy az ügynek lehet más következménye is, de az már nem a bíróságra, hanem a nyomozó hatóságra tartozik.

Az OBH elnöke az ügyben november 20-án kezdeményezte az érintett bíró felmentését a köztársasági elnöknél. A bíró felmentési ideje egy hónap. A törvény szerint, ha egy bíró vagyongyarapodására a szolgálati viszonyából vagy a munkáltató által ismert más törvényes forrásból származó jövedelme nem ad magyarázatot, a munkáltatói jogkör gyakorlója (itt a Kecskeméti Törvényszék elnöke) ellenőrzési eljárást kezdeményez az OBT-nél.

A törvény kimondja azt is, hogy a bírót fel kell menteni, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában (a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve) lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, illetve elhallgat, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja. (MTI)