A nagy áfacsalás a parlamentben

politika
2013 december 02., 13:33
  • Horváth András, a NAV volt munkatársa egy hónapja írt először a nagy áfacsalásról, amit később részletesen is elmagyarázott.
  • Az üggyel egy parlamenti bizottság is foglalkozott, de a Fidesz megfúrta, így érdemi munka nem történt.
  • Arról itt írtunk, hogy az áfacsalás két éve egy vizsgálóbizottság előtt is felmerült, de egy fideszes képviselő azonnal leállította a lelkes MSZP-st.
  • Maga az áfacsalás szó ebben a ciklusban kilencszer hangzott el az ülésteremben.

1. Először 2010. december 20-án a fideszes Szabó Zsolt ejtette ki a szót

„A jobbikos képviselőtársamnak pedig annyit szeretnék mondani, hogy amit az áfatörvénnyel kapcsolatban beadott módosítást és amit javasolt, az nagyon helyénvaló, csak ezt nem ennek a törvénynek a keretei között kell megoldanunk,

mert átlagosan Magyarországon jellemző ez a dolog, hogy kiviszem az árut külföldre, és onnan visszahozom áfamentesen. Ezt úgy hívják, hogy áfacsalás.

Én úgy gondolom, az adóhatóságnak kell a figyelmét erre fölhívni, hogy ebben a témában föllépjen.”

2. 2011 márciusán a szintén fideszes Szatmáry Kristóf beszélt áfacsalásról a makói gazdálkodással kapcsolatban

„Ennek kapcsán arról tudom tájékoztatni képviselő asszonyt, hogy mind az áfaelkerülés, mind a feketekereskedelem, mind a számlagyárak tekintetében kiemelt ellenőrzés volt már az elmúlt év második félévében, és ebben az évben is ez várható.

A zöldség- és gyümölcs-nagykereskedelmet kiemelten át kell vizsgálni, hiszen az elmúlt időszakban napvilágot is látott egy-két nagy értékre elkövetett áfacsalás.”

3. 2011. október 18-án megint egy fideszes, Győrffy Balázs beszélt az agrárium áfacsalásairól

„Azonban látnunk kell, hogy az import-export szerkezete torz, egyfajta gyarmati státust mutat számunkra, és azt se felejtsük el, hogy a jövedelemnek mindössze a 10 százaléka realizálódik a gazdálkodóknál, ami döbbenetes és nagyon sajnálatos tény. De az államot is becsapják, ezt kell hogy mondjam, bizonyos körök,

hiszen olyan mértékű áfacsalás figyelhető meg az agráriumban, ami talán, azt gondolnám, hogy semmilyen más nemzetgazdasági ágban nem megfigyelhető.

Itt üdvözölném a fordított áfa bevezetésének a szándékát, ami nagyon reméljük, hogy megoldást nyújt majd erre a problémára.”

4. Ugyanaznap a jobbikos Magyar Zoltán tapintott rá a lényegre

„Itt rengeteg olyan dolog elhangzott, mint a vízgazdálkodás, földmoratórium, áfacsalás kérdése, vagy az állattenyésztés kérdése most már sokszor elhangzott, a szövetkezések fontossága vagy akár a vidéken a munkahelyteremtés.

Ezekről a problémákról mind-mind folyamatosan beszélünk, és az agrárjelentés is nagyon korrekt módon egyébként ezeket megemlíti és leírja, de ugyanúgy beszéltünk egy évvel ezelőtt szintén ebben a vitában ezekről a problémákról, és ugyan nekem csak tavaly volt szerencsém először részt venni ebben a vitában, de gondolom, az elmúlt húsz év is ugyanezekkel a szavakkal és ugyanezekkel a problémafelvetésekkel telt el, és mégsem látjuk az előrelépéseket.”

5. 2011. november 21-én a fideszes Font Sándor az importborral való áfatrükközésről beszélt

„Az olasz hatóságok jelezték 3 évvel ezelőtt, hogy a Magyarországra Olaszországból elindított lédig borszállítmány gyakorlatilag kétszer akkora, mint amennyit a magyar hatóságok jegyeztek fogadottként. Tehát ez azt jelentette, hogy az úton-útközben eltűnt, úgy mondom: papír nélküli termékké alakult át ez a bor.

Aztán meglepő módon ezt az importbort még tovább is adták Szlovákiába és Romániába, természetesen csak papíron, mert itt is egy áfacsalás történt.

Az áfát visszaigényelték, a termék bent maradt, a termék számlázatlan termék lett, és így került a piacra.”

6. 2012. május 28-án már egy MSZP-s, Kovács Tibor is beszállt

„Hát íme, eltelt két év, és a probléma nemhogy csökkent volna, hanem éppen ellenkezőleg, növekedett.

És hogy ebben az ágazatban az áfacsalás és az adócsalás milyen méreteket ölt, azt az itt elhangzott számok is illusztrálják: több tíz milliárd forintos problémakörről van szó, tisztelt képviselőtársaim.

És ha csak arról beszélünk, hogyha sikerülne visszaszorítani, jelentősen visszaszorítani ebben az ágazatban az adócsalást és az áfacsalást, a visszaéléseket, akkor például nem kellene bevezetni most a sárgacsekkadót, vagy nem kellene a távközlési ágazatban különadókat bevezetni, sokkal szerencsésebb lenne például koncentrálni erre a területre, és megpróbálni valóban beszedni azt az adót, ami jár ilyen tekintetben az államnak.”

7. 2012. július 2-án pedig a jobbikos Korondi Miklós szállt be

„Hogy érzékeltessem egy nagyon profán szlogennel: Sztálin azt mondta, hogy egy ember halála borzalmas tragédia, de egymillióé csak egy adat. Lehet, hogy így van ez napjainkban is, amikor két kiló uborka ellopása az udvar közepéről a tulajdonos sérelmére, aki munkáját ebbe fektette bele, egy nagy veszteség, de

több ezer tonna búzát utaztatni papíron áfacsalás érdekében, az csak egy adat.”

8. Idén februárban Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár említette a kapuvári húsüzem áfacsalását

9. Utoljára Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági miniszter beszélt a nagy áfacsalás nagyságáról

„Ami pedig a NAV fiktív számlázás elleni fellépésére vonatkozik, szeretném tájékoztatni arról, hogy 2011-ben 2208 ellenőrzésben 54,3 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg a fiktív számlákkal kapcsolatban. Tavaly pedig közel 500-zal több, azaz 2700 adóellenőrzési eljárást zárt le az adóhatóság.

Az áfacsalás miatt feltárt hiányzó összeg nagysága pedig elérte a 65 milliárd forintot.

Ez egyetlen év alatt jelentős, több mint 20 százalékos hatékonyságnövekedést jelent, ami azt is mutatja, hogy a NAV eljárásai nem akadoznak. Szeretném hangsúlyozni, hogy a fiktív számlázás, az áfacsalás és a számlagyárak felderítése idén is kiemelt terület marad a NAV ellenőrzési tevékenységében. Úgy gondolom, hogy a Nemzeti Adóhivatal mindent elkövet a hatékony fellépés érdekében, és az ellenőrzések, valamint a lezárt eljárások növekedése is azt mutatja, hogy eredményes munkát végez.”

(Egyszer Rétvári Bence is beszélt áfacsalásról, de ő akkor teljesen másról beszélt.)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.