Az LMP, az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért politikusai, illetve a független Szili Katalin, Ángyán József, Ivády Gábor, Molnár Oszkár és Endrésik Zsolt aláírásával meglett az a 78 aláírás, amivel kezdeményezni lehet az áfacsalásokat vizsgáló parlamenti bizottság felállítását.

Az LMP kezdte el gyűjteni a szignókat, és összejött volna hamarabb is a 78 aláírás, de az MSZP nem akart közös akciót a Jobbikkal. A megoldás végül az lett, hogy a szocialisták a volt jobbikos Endrésik Zsolt aláírása mellé nem tartották kínosnak odaírni a sajátjaikat.

Schiffer András LMP-s társelnök azt mondta: indítványukat országgyűlési határozati javaslatként nyújtják be, de ez még nem jelenti azt, hogy automatikusan létre is jön a szervezet. A Fidesznek számos lehetősége van arra, hogy késleltesse az ügyet vagy valamelyik fázisban leszavazza azt. A bizottság 2002-től vizsgálná az eseményeket.

Az ezermilliárdos áfacsalás ügyével Horváth András, volt NAV-os munkatárs állt a nyilvánosság elé. Őt ma hallgatta volna meg az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága, Varga Árpáddal, a NAV elnökhelyettesével, Papp Károly országos rendőrfőkapitánnyal és Göbölös Lászlóval, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójával együtt.

De nemcsak Horváthot nem hallgatta meg a bizottság, hanem - negyven perces vita után - az egész áfacsalás-ügy lekerült a bizottság napirendjéről. Erre Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja tett javaslatot, mégpedig azért, mert az folyamatban lévő büntetőeljárást érint. Ellenzéki képviselők szerint sem jogi, sem más akadálya nincs annak, hogy tájékozódás céljából zárt ülés keretében meghívottakat hallgassanak meg, és úgy tűnik, mintha a Fidesz takargatni akarna valamit. Ráadásul a bizottság már korábban is tájékozódott olyan ügyekben (Vizoviczki-ügy, bajai videó), amiben büntetőeljárás folyt.

A kormánypártiak végül leszavazták a meghallgatást.

A testület szocialista elnöke, a meghallgatásokat kezdeményező Molnár Zsolt szerint a testület sem a büntetőeljárásról, hanem annak esetleges nemzetbiztonsági kockázatairól szeretne tájékozódni; ha ilyenek nincsenek, azzal meg lehet nyugtatni a közvéleményt. Azt is mondta, hogy a Portik-Laborc-találkozókkal foglalkozó ténymegállapító albizottság ülésére keddre meghívott Szilvásy György volt titokminiszter meghallgatása is elméleti alapon akár 4-5 büntetőeljárást érinthet. 

Kocsis Máté kormánypárti képviselőknek és magának Orbán Viktornak a kijelentéseire hivatkozva azt mondta: a Horváth András által megfogalmazott vádak elsősorban az ügyészségre és a rendőrségre tartoznak. Először a hatóságok zárják le a vizsgálatokat, utána lehet levonni a politikai konzekvenciákat.

Horváth András az ülést követően azt mondta: csalódott, hogy elmaradtak a meghallgatások, s hogy nem kapott szót. Ugyanis akkor elmondta volna, hogy két különálló ügyről van szó. Az egyik az, amivel kapcsolatban ő a feljelentést tette, a másik pedig az adócsalási ügyek nemzetbiztonsági kockázata.

Horváth nyilatkozott ma nekünk is azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Nemzet szerint az ügyészségi meghallgatásán nem tudott semmilyen bizonyítékot bemutatni. Szerint ez nem így van, és azt próbálják megalapozni, hogy az ügyészség ne indítson nyomozást a feljelentése alapján.