Megpróbáljuk lerántani a tudományos körítést a befektetésekről és érthetően bemutatni, mivel jár az, ha valaki számottevően több hozamot szeretne elérni a bankbetéteknél. Kovács Krisztiánnal, a Concorde lakossági üzletágának vezetőjével beszélgettünk arról, mit lehet elvárni a befektetésektől és mit nem? Mennyit szabad kockáztatnunk pénzünkből? Mikor hangzik el a „nem javaslom”? Hogyan kerüljük el a biztos bukással járó helyzeteket?

Megfeleződtek a banki kamatok alig több mint egy év alatt. A 3,5% körüli átlagos betéti kamatokkal szemben mi az a befektetési lehetőség, ami egy korábbi életében csak bankbetétben gondolkozó ember számára is alkalmas lehet?

A legfontosabb, hogy meg kell értenie mindenkinek: ha nem elégszik meg a bankbetéti kamattal, akkor kockázatot kell vállalnia annak érdekében, hogy többlet hozamot érjen el. Ha valaki ezt nem érti meg, vagy esetlegesen reménykedik abban, hogy van kockázat nélkül bankbetétnél magasabb hozam az egészen biztosan csak áltatja magát.

De mit jelent a kockázat? A veszteség lehetőségét? Azért éri meg kockáztatni, mert talán több lesz a hozamom, mint a bankban? Mit jelent a „talán több”?

Legegyszerűbben fogalmazva: a kockázat azt jelenti, hogy a befektetéseink egyenlege nem kiszámíthatóan növekszik, mint a bankbetétek esetében, hanem ingadozik. Ez magában foglalja a veszteség lehetőségét is.
Minden bizonnyal az időtáv az a tényező, ami segíthet megfogni a kockázat lényegét. Magasabb hozamot célzunk meg a bankbetéteknél, de a hozam ingadozása miatt több időt, kifutást kell adnunk a befektetésünknek.

Az átlag megtakarító kérdése: Van arra bármilyen garancia, hogy a hosszabb időtáv végén, 3 év múlva, 5 év múlva magasabb lesz a hozam, mint bankbetétben lett volna?

Garancia nincs. Pontosabban fogalmazva, vannak olyan befektetési termékek, ahol biztosított az, hogy az ügyfél visszakapja legalább a tőkéjét, vagy valamekkora hozam is előre garantált. Látni kell azonban, hogy ennek ára van: ezeknél a termékeknél a potenciális hozam kisebb, hiszen lehetetlen egyszerre a tőke védelmét biztosítani és a teljes hozampotenciált is átadni a befektetőnek. Ha létezne ilyen termék, akkor kis túlzással a világ összes pénze ebben állna.

Játszunk el a gondolattal: van egy millió forintom. Itt van az 5 év alatt kamatadómentességet biztosító TBSZ számla. Van hozamingadozás, van kockázat. Tételezzük fel, hogy megértettem a kockázatot és elfogadom, hogy akár veszíthetek is. Mi a Ti mondásotok az ügyfélnek? Öt év alatt mit érhetnek el?

A TBSZ egy jó konstrukció. Segít a befektetőknek az időtávot belőni. Az 5 év már ideális a befektetésekhez és motivál az adókedvezmény. Egy közepes kockázatú portfóliót úgy tudunk kialakítani 5 évre, hogy 4-5 alaposan szemügyre vett alapba fektetünk, vagy 2 jó alapok alapja konstrukciót választunk.

Mi az az alapok alapja?

Az alapok alapja egy olyan befektetési forma, ahol ugyan egy befektetési alapot vásárolunk, de maga a befektetési alap több különböző befektetési alapba invesztál. Ezen alapok alapja konstrukción belül a befektetési szakemberek a tőzsdék változása, az aktuális hírek, a jövőkép átalakulása tükrében folyamatosan módosítják a portfóliót. Dinamikusan kezelik a rendelkezésre álló pénzt. Ha pesszimistábbak a jövőt illetően, akkor csökkentik a kockázatot (pl. kevesebb részvényt tartanak és több államkötvényt), ha optimistábbak, akkor növelik a kockázatot. Egy befektetési terméket vesz az ügyfél és egy dinamikusan változó portfólióhoz jut hozzá.

Én azért visszakanyarodnék a hozamhoz. Semmi nem érdekli jobban a megtakarítókat, befektetőket, mint az a kérdés: mennyi hozamom lehet? Ezen alapok alapja konstrukcióval - közepes kockázat mellett - mit lehet elérni?

Az elmúlt időszakban 3-5 éves időtávon bőven 10% feletti hozamot lehetett elérni ilyen befektetéssel. De valamit hangsúlyoznunk kell: ez a múlt! A kamatok csökkenése ezen alapok hozamát is érinti, hiszen a kötvényekben lévő pénz is ma már kevesebbet hoz. Ezek az alapok maguk is tartanak kockázatmentes befektetéseket, kötvényeket, melyek esetében a kamatcsökkenés 100%-ban érvényesül.

Mit szeretnénk elérni? Mi a cél a hozamot illetően? A kockázatmentes hozam felett 4-5%. Jelenleg 3,2-3,5% a kockázatmentes hozam, így a hozamcél 7,2-8,5% évente. Hangsúlyozva továbbra is azt, hogy 3-5 éves időtávról beszélünk.

Van egy konkrét hozamcélunk: bankbetét +4-5%. Értem. Hogyan lehetne szemléltetni azt, hogy mit jelent az ehhez tartozó közepes kockázat?

Célunk az, hogy soha ne legyen nagyobb a számlakivonaton olvasható veszteség (vagy a korábbi portfólió értékünkhöz viszonyított veszteség), mint 5-6%. Azaz a legrosszabb periódusban se szenvedjen el nagyobb visszaesést a befektető vagyona.
A komplex befektetési kérdések végső tanulsága azonban viszonylag egyszerű: a befektető kockázatát semmi más nem mérsékelheti, hozamát semmi más nem növelheti, mint az adott szolgáltatónál rendelkezésre álló szellemi kapacitás, szakértelem és tapasztalat. A befektetőnek érdemes megismernie a szolgáltatót, megnézni a múltbeli – nem pillanatnyi, hanem hosszú távú - eredményeit és ez alapján választani. A bizalom természetesen elengedhetetlen.

Amennyiben szeretnél saját kérdéseidre is választ kapni a befektetésekkel kapcsolatban, vagy szeretnél kapcsolatba lépni a Concorde szakértőivel, töltsd ki az alábbi adatlapot!

Tapasztalatotok szerint, aki még életében nem látott befektetési alapot, egy beszélgetés alkalmával megérti, átlátja magát a terméket és a kockázatot?

Természetesen a legtöbb ember nem azzal a kérdéssel kel és fekszik, hogy milyen az ő befektetési kockázattűrő képessége… Legjobb ezt egy folyamatként megközelíteni. Mindig azt javasoljuk, hogy először a pénzünknek egy kisebb részét tegyük befektetési alapba, figyeljük, hogyan viselkedik és szerezzünk tapasztalatot. Jobban megértve a kockázat-hozam természetét lehet majd a későbbiekben növelni a befektetési alapok súlyát a megtakarításainkon belül.

Ha valaki tapasztalt és akár magas kockázatot is - megértve annak valós jellemzőit - tudatosan felvállal a még magasabb hozam érdekében, mit lehet ajánlani?

Itt természetesen nem lehet másról szó, mint jó minőségű, önmagukban magasabb kockázatot képviselő alap kiválasztásáról, legyen az részvény alap, árupiaci alap, vagy hedge fund. A hatalmas befektetési alap kínálatból választani (mely ma Magyarországon több mint 1000 alapot jelent), nem könnyű feladat.

Mi az a minimális időtáv, ami alatt nem javasoltok befektetési alapot?

Azt az álláspontot képviseljük, hogy akinek nincs legalább két éve, az inkább maradjon a bankbetétnél. Egyszerűen nem reális ennél rövidebb idő alatt értelmesen befektetni.

Mi lehet javaslatotok szerint az a maximális arány, amit a szabad pénzemből érdemes befektetési alapba fektetni?

Felénél, kétharmadánál nem több. Fontos, hogy ha nem is tervezünk nagyobb kiadást, ingatlan vásárlást, akkor is legyen olyan megtakarításunk, amihez könnyen hozzáférhetünk. A könnyű hozzáférhetőség itt nem azt jelenti, hogy a befektetési alapokat ne lehetne bármelyik munkanap eladni, sokkal inkább arról, hogy ha éppen egy rossz piaci környezetben kell hozzányúlni a befektetésekhez, akkor ne legyen szükséges veszteséggel kiszállni befektetési alapjaimból.

Szerepel-e az a szóösszetétel a munkátokban, hogy „nem javasolom”? Lehet ennyire őszintén beszélni az ügyféllel?

Szinte mindennap elhangzik, hogy „nem javaslom”. Ha ezt nem tennénk meg, akkor nem védjük meg ügyfeleinket a rossz döntéstől, aminek csalódás lesz a vége… Elsősorban az új ügyfeleket, a befektetési alapokkal most ismerkedőket kell megvédeni.

Hogyan jelentkezik az irreális befektetői elképzelés?

A legjellemzőbb az, hogy kiszúr magának valaki egy részvényt, vagy befektetési alapot: olvasta, hogy milyen hatalmas emelkedést produkált az elmúlt két évben és ő pont ezt a hozamot szeretné. Szinte biztos bukás: ebben az esetben a befektető nem érti sem a hozam, sem a kockázat természetét, a csalódás nagyon kis valószínűséggel kerülhető el. Ekkor a mi feladatunk megvédeni a tapasztalan befektetők a kezdeti ballépéstől.