https://444.hu/assets/eszaki_sark_2.jpg

Kanada elfoglalná az Északi-sarkot

külföld
2013 december 14., 08:14
comments 16
  • Kell az országnak a jeges víz és minden, ami alatta van.
  • Öt másik ország is pályázik, Oroszország a legkomolyabb.
  • Kanadának nincs sok ideje, hogy tudományosan bizonyítsa, övé a terület.

Kanada a héten bejelentette, hogy egy folyamatban lévő tudományos vizsgálatra hivatkozva szeretné az ENSZ-nek benyújtani az igényét az Északi-sarkra. (Egyébként több hasonló vizsgálatot is lefolytattak már, hogy alátámaszthassák a követelésüket.)

photo_camera Fotó: Vladimir Astapkovich / RIA Novosti / AFP

Az ország úgy terjesztené ki a tengeri határait, hogy az Északi-sarkot és annak minden gazdagságát is magába foglalja. Már most is Kanadát illeti minden természeti kincs a szárazföldi határaitól 200 tengeri mérföldön belül. Hogy ennél is messzebb mehessenek az erőforrásokért, be kell bizonyítaniuk, hogy a kontinentális talapzat túlnyúlik ezen a 200 tengeri mérföldön.

Orosz veszély

1999-ig az Északi-sark és az Arktisz nemzetközi területként volt nyilvántartva, de mióta a sarki jég lassan elkezdett visszahúzódni, többen bejelentették az igényüket a vízterületekre és a tengerfenékre: Kanadán kívül még Oroszország, Norvégia, Izland, Dánia és Amerika.

Először 2001-ben az oroszok akarták a Lomonoszov-hátságot, mivel szerintük az földrajzilag Szibériához tartozik. Ezt 2004-ben megvétózta Norvégia, Kanada, az USA és Dánia. Az Északi-sarkponthoz legközelebbi szárazföld Grönland, ami Dániáé, és a dánok a Lomonoszov-hátságot Grönland vízalatti folytatásaként értelmezik. Az USA Alaszkán keresztül szeretne egy darabot az Északi-sarkból, Izland és Norvégia pedig önmagukért beszélnek.

photo_camera Ábra: GIL/JFS Sophie Ramis / Gillian Handyside / AFP

Eddig viszont még senki sem ment oda, hogy megpróbálja birtokba venni az Északi-sarkot. Kivéve persze az oroszok egy gyenge kísérletét (az ő bizonyítékaikat 2002-ben már elvetették). 2007-ben az Északi-sark alatt 4000 méterrel kitűzték a zászlót az óceán fenekére, de ezt senki sem vette komolyan, még Kanada sem, aminek a külügyminisztere azt mondta:

„Ez nem a 15. század. Nem mászkálhatsz össze-vissza zászlókat leszúrva, és kijelentve, hogy »Követeljük ezt a földet!«”

Most 50 ország tart igényt a világ vizein különböző területekért, például a Falkland-szigeteknél, a Kelet-kínai-tengeren és az Indiai-óceánon.

Mit akar Kanada?

Két ok lehet arra, hogy mit keresne Kanada északon.

Az egyik, hogy az uralkodó elmélet szerint a sarkpontnál az óceánfenék alatt olaj és gáz van. Bár a 18 millió négyzetmérföldes régió nagyrészt felderítetlen, úgy gondolják, hogy a világ földgáz- és kőolajtartalékának negyede lehet ott, ami eddig kiaknázatlan maradt. Bár a régió a mozgó jégtáblák, a fagy és a szélsőséges időjárási körülmények miatt csak veszélyesen, és nehezen fúrható, a kormányok úgy kalkulálnak, hogy a profit megérné a kockázatot, és eddig senki sem mondott le az igényéről.

photo_camera Ferenc József-föld (Fotó: Vladimir Astapkovich / RIA Novosti / AFP)

A másik elmélet szerint valójában nem is az olaj az, ami Kanadát hajtja, hanem az, hogy Stephen Harper kanadai miniszterelnök egyszerűen nem hagyhatja, hogy az orosz szerezzék meg a területet. Még az is lehet, hogy tudományosan nem tudják alátámasztani a követelésüket, Harper mégis tartja a pozícióját az oroszokkal szemben.

Az utolsó roham

Az öt ország között akadnak alkalmi összefogások: kanadai és dán tudósok például közösen igyekeznek bebizonyítani, hogy a Lomonoszov-hátság, amire az oroszok hivatkoznak, nem Szibéria, hanem Kanada vagy Grönlandon keresztül Dánia malmára hajtaná a vizet.

Kanadának most lehet utoljára esélye arra, hogy valaha birtokba vegye a területet, mivel 10 éve, 2003-ban ratifikálta az ENSZ-egyezményt. És az aláírás után egy-egy országnak pont egy évtizede van arra, hogy tudományosan bizonyítsa, hogy a határától 200 tengeri mérföldnél is messzebb mehet a nyersanyagokért. (Dánia csak 2004-ben ratifikálta az 1982-ben véglegesített ENSZ-egyezményt, Amerika pedig még meg se tette ezt.)

A bizonyítékok megtalálásához viszont hosszú, veszélyes és költséges mélyvízi kutatásokra van szükség. A kanadai kormánynak eddig kb. 200 millió dollárjába került a kutatás, amibe beleszámít a több tucat tudóscsapat jégtörőkkel és helikopterekkel való utaztatása és a jeges vizek mélyén adatokat gyűjtő pilóta nélküli tengeralattjárók használata is.

photo_camera Jéghegy (Fotó: Vladimir Astapkovich / RIA Novosti / AFP)

Több kutatást közösen végeznek az amerikaiakkal, ami miatt furcsa eset állhat elő: senki sem tudja, hogy ha köztük nézeteltérés támadna az Északi-sark fennhatóságát illetően, akkor melyiküknek lenne igaza, tekintve, hogy az Egyesült Államok nem írta alá az ENSZ-egyezményt.

Addig, amíg befejezik a kutatást, benyújtja Kanada, elbírálja az ENSZ, és esetleg jogosnak tartja a kanadai követelést, évtizedek fognak eltelni, úgyhogy a Mikulás otthona biztonságban van az olajfúróktól.

Nem mintha Stephen Harper és Vlagyimir Putyin egy súlycsoportba tartoznának: a területi igénnyel mindketten az észak erős emberét próbálják megformálni, de mindenki tudja, hogy katonailag és politikailag melyikük az úr.

(The Wire, The Verge, Economist)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.