• Járai Zsigmond szerint a Magyar Nemzeti Bank vezetésének 2009 óta a növekedés támogatására kellett volna fókuszálnia, és nem kizárólag az infláció elleni küzdelemre.
• A jegybank felügyelőbizottságának elnöke a Heti Válasznak adott interjút, amiben helyesnek nevezte a mostani kamatcsökkentési periódust.

Járai szerint a magyar jegybank mostani vezetése olyan dolgokat is meglépett, amiket már az előzőnek is meg kellett volna tennie. Szinte minden olyan országban indítottak növekedési hitelprogramot, ahol nehéz helyzetbe került a gazdaság.

„Tulajdonképpen 2009 óta erre kellett volna fókuszálnia az MNB-nek, és nem kizárólag az infláció elleni küzdelemre. Mivel recesszióban általában nincs túlkereslet, így nem az infláció elszabadulása a fő veszély.”

Már az MNB előző vezetőinek is sokkal nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetniük a növekedés támogatására és a pénzügyi korlátok oldására.

„Úgy vélem, Matolcsy György és a monetáris tanács helyesen döntött az irányváltás mellett. Ugyanez mondható el a kamatcsökkentési periódusról is. Persze ennek is van kockázata. Simor András és a 2013 előtti jegybanki vezetés mentségére legyen mondva, hogy 2009–2010-ben még lényegesen szűkebb volt a mozgástér. De talán sokkal hamarabb lehetett és kellett volna váltani.”

Mára Magyarország az előző kormányok gazdaságpolitikája miatt kb. 25 százalékkal lemaradt a kelet-közép-európai országok 2004 óta nyújtott átlagos gazdasági teljesítménye mögött. „Immár 10 éve még a környező államokhoz képest is lassú lecsúszásban vagyunk, és a különbség 2017-re még nagyobb lehet. Ez az igazi probléma. Ezen javíthatott volna valamelyest, ha a növekedésorientált program hamarabb kezdődik el.”

Az Orbán-kormány már az első évben helyesen ismerte fel, hogy a gazdasági válságból csak a költségvetés konszolidációjával és az adósságállomány csökkentésével lehet kilábalni.

„Sikerült bravúrosan lavíroznia: az egymásra épülő lépésekből mindig csak annyit tett meg, amennyire éppen szükség volt, és amennyit még éppen megtehetett. Ezt a programot az IMF-fel együttműködve tényleg nem lehetett volna végrehajtani.”

Magyarország pénzügyileg most már lényegesen stabilabb, de még mindig sérülékeny. A potenciális növekedés alacsony, mint ahogy a foglalkoztatás szintje is, a beruházási ráta továbbra is mélyponton van. A bankokkal és a vállalkozói szférával való konfliktusok pedig nem növelik a kiszámíthatóságot. (MTI)