Lesz európai bankunió!!444!!!

2013 december 19., csütörtök 23:48
46
  • Az EU-csúcs jóváhagyta a bankunió tervét.
  • Az EU föderációs tervében ez az első elem.
  • Rohadt bonyolult rendszer jön létre.
  • Legkésőbb 2025-re olyan modell épül, hogy soha többé ne kelljen közpénzből bankot menteni Európában.

Csütörtök este Brüsszelben az EU országainak vezetői jóváhagyták a bankunió tervét. Az utolsó nyitott részével pénzügyminisztereik még szerda éjfélig küzdöttek, nem volt egyszerű menet. Akkor állapodtak meg, hogy mi legyen a csődbe ment európai bankokkal.

A megoldás azt jelenti, hogy elkészült az Európai Unió legújabb konstrukciója, a

bankunió.

Ezért sajnos nem könnyű lelkesedni, ahogy erre két hete az olasz miniszterelnök is rámutatott. Mert ez egy jogi csomag, egy alig elmagyarázható és lassan felépülő rendszer, ami a hétköznapokat nem változtatja meg.

De vannak, akik mégis lelkesednek, és azt állítják, hogy az euró bevezetése óta ez a legnagyobb dolog, ami ezen a kontinensen az egységesülés irányába történt.

Persze a föderalizmus hívei is csak fél szívvel örülnek. A bankunióhoz hiányzó, most összetákolt utolsó elem ugyanis rohadt bonyolult, és tíz év kell ahhoz, hogy egyáltalán ki lehessen próbálni, hogy élesben működik-e. Továbbá az Európai Parlament márciusig még megfúrhatja.

De miért olyan nagy szám ez? Két oka is van!

1. Azért, mert ez a Nagy Föderációs Terv első része

Amikor a 2008 őszén kitört a pénzügyi válság, elég hamar kiderült, hogy az eurót nem ilyen zord időkre tervezték. Közös a pénz, de nincs hozzá közös gazdaságpolitika, és ebből baj lett. Az EU intézményeinek vezetői ezért elkezdték erőltetni, hogy alakuljon az EU (de legalább az eurózóna) egy föderációvá, vagy arra jobban hasonlító szövetséggé. Ahol az egyes országok kormányai a hatalmuk egy jelentős részét átadják Brüsszelnek, de cserébe nagyobb biztonságban lesznek, és jobb eséllyel bírják ki a nehezebb éveket.

A tervet még tavaly nyáron négyen vezették fel a tanácsnak: Herman Van Rompuy, a tanács elnöke, Jose Manuel Barroso, a bizottság elnöke, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és Jean-Claude Juncker, az Eurogroup akkori vezetője. Négy lépésben határozták meg, hogyan haladjon Európa az egység felé, és ennek első pontja volt a bankunió megteremtése. A terv elkészítésére még 2011 decemberében kérték fel őket a tagállamok. 2012 június végén pedig elfogadták, hogy az első lépés a bankunió legyen. (Ez volt a négyből a legkonkrétabb, a negyedikről, a „politikai unióról” például senki sem tudja, hogy mi. Illetve mindenki nagyon mást gondol róla.)

És tessék, másfél év alatt összerakták az Európai Egyesült Államok  első elemét, a bankuniót. Igaz, hogy ez az elem csak 2015-től kezd el működni, és csak 2025-re lesz teljesen használható.

De mégis, olyan, mintha haladnának a dolgok. A mostani csúcson közben már a második elemről is beszélgetnek, a költségvetések közös ellenőrzéséről. Annak részleteiről majd 2014-ben döntenek a menetrend szerint. Lassan, de épül a Nagy Konstrukció.

2. Azért, mert róka fogta csuka helyzet van

A bankuniónak nem csupán föderációs jelentősége van. Hanem konkrét válasz egy olyan problémára, amire az utóbbi öt évben sok száz milliárd eurót költöttek Európában, és még így is fenyegető maradt. Arról van szó, hogy a zóna bankjai és kormányai kiszolgáltatottak egymásnak. Ebből pedig nagyon nagy bajok lehetnek.

Két tanulságos történet a válságról:

Első: Írország boldogan fejlődött. Az országot vezető józan politikusok nem hagyták az eladósodást, rendben ment minden. Csakhogy a mohó bankok ostobán osztották a hitelt, és amikor jöttek a nehezebb idők, kiderült, hogy csődbe fognak menni. Ezt az ír kormány nem engedhette meg, ezért adott nekik rengeteg pénzt. Kb. az éves ír GDP 40 százalékának megfelelőt. Ettől az ír állam került a csőd szélére: annyi lett az adóssága, hogy már nem szívesen adtak kölcsön neki, ezért csak drágán jutott hitelhez, amitől még nagyobb lett az adóssága, stb. Az lett a vége, hogy az EU és az IMF vagy 80 milliárd euró segélyt dobott össze Írországnak, és 2010-2013 között nagyon szoros felügyelet alá vonták az ír gazdaságpoltikát. Múlt pénteken jelentették be, hogy visszanyerték végre a szabadságukat.

Második: Görögországban a bankrendszer boldogan fejlődött. Az országot vezető politikusok azonban nem voltak józanak, túl sokat kértek kölcsön, nehézkesen szedték be az adókat. És amikor jöttek a nehezebb idők, már nem szívesen adtak kölcsön az országnak, ezért csak drágán jutott hitelhez, amitől még nagyobb lett az adóssága, stb. Közben a görög bankok ott ültek a sok görög állampapírjukon, amelyek egyre kevesebbet értek. Ettől pedig ők is a csőd szélére kerültek. Nem is beszélve arról, hogy a megszorítások miatt munkájukat vesztő emberek nem fizették vissza a hiteleiket. Az lett a vége, hogy az EU és az IMF azóta is segélyekkel tartja életben az országot, és  közben átvették az ottani gazdaságpolitika irányítását.

Vagyis ha egy állam rosszul teljesít, akkor buknak a bankok is. Ha egy ország nagyobb bankja rosszul teljesít, akkor buknak a kormányok is. És ez nemcsak egy országon belül hatalmas kockázat, hiszen az EU-ban a válságok nem állnak meg az országhatároknál, akár a kormányok, akár a bankok gondjáról is van szó. És mindig az a vége az ilyeneknek, hogy rengeteg közpénzt kell  bankmentésbe tenni.

Ezt az ördögi kört hivatott megszakítani a bankunió. Azzal, hogy a bankok kikerülnek a nemzeti felügyelet alól, és egységes mentési mechanizmust határoznak meg nekik. Az elv szerint ha messzebbről ellenőrzik őket, akkor kisebb eséllyel buknak, és ha buknak is, akkor lesz szervezet, amelyik eljárjon. (A kormányok hülyeségeit a közös gazdasági kormányzás egyre szigorúbb szabályai hivatottak kivédeni, lásd hatos csomag, kettes csomag, fiskális unió, stb.)

Hogy mi lett ebből? Egy jó bonyolult rendszer

2014 novemberétől működik az európai bankfelügyeleti rendszer, az Európai Központi Bank kebelében. Akkortól ők engedélyezik a több országban is jelen lévő bankok működését. (Nem egyedül felügyelnek majd, sok kérdés nemzeti hatáskörben maradhat.)

És most jutunk el odáig, amiről ezen a csütörtök este tárgyaltak Brüsszelben. A szanálási mechanizmusról. Mert nem elég együtt felügyelni, ha baj van, akkor együtt kell lépni is.

A most meghozott szabály szerint a bankoknak be kell fizetniük pénzt egy szanálási alapba. Ez olyan lesz, mint az autósoknál a kötelező felelősségbiztosítás. Minden országban külön kell gyűjteni a helyi bankoktól az alapot. Az egyes nemzeti alapokból pedig félre kell tenni egy közös, összeurópai alapba. Ha nagyon nagy a baj, akkor ebből lehet a jövőben kimenteni a bankokat.

Azért csak a jövőben, mert az 55 milliárd eurósra tervezett nemzetközi alapot tíz év alatt, 2015-től kezdődően kell feltölteni. 2025-től se lesz egyszerű hozzányúlni, mert a rendszer úgy néz ki, hogy előbb a bank részvényeseit, és a százezer euró feletti betéteseket kell lehúzni. Aztán a nemzeti alapból kell bankot menteni. Aztán a nemzeti kormánynak kell próbálkoznia. És végül, ha már minden lehetőség kimerült, egy sok szűrős (EKB, szakértők, nemzeti hatóságok, bizottság, tanács) engedélyezés után lehet majd az összeurópai szanálási alaphoz nyúlni.

Ez nem túl életszerű, mert a bankcsőd olyan, hogy nem lehet húzni az időt, rendszerint péntek délutántól vasárnap estig kell levezényelni a szanálást. Elég sok idő van azonban 2025-ig ahhoz, hogy ezt majd finomítsák, most mindenki annak örül, hogy legalább összeraktak egy elvi tervet arra, amit minden zónatag elfogadott.

A fő gond ezzel az, hogy mi lesz, ha 2025-ig talál csődbe menni egy bank, és a közös alapban még nincs elég pénz a megmentésére? Sok ország (azok, amelyeknek a bankjai nagy gondokkal küzdenek) azt akarták, hogy addig is kaphassanak a bankok pénzt egy közös alapból, mondjuk az ESM-ből. (Európai Stabilizációs Mechanizmus.)

(Ez az az alap, ahonnan a bajba került országokat mentegetik. Úgy, hogy az ESM hitelt vesz fel, amiért az eurót használó országok garanciát vállalnak közösen, és így ez a pénz olcsóbb, mint amit a bajban lévők  a piacról szerezhetnének. A pénzt megszorításokért cserébe kölcsön adják például Portugáliának. Ha Portugália nem tudja ezt se visszaadni, akkor a garanciát vállalók megszívják. Ezért kényszerítik megszorításokra a portugál kormányt, hogy minél biztosabb legyen, hogy képes lesz törleszteni.)

Csakhogy a németek (akik a legnagyobb garanciát kell hogy vállalják az ESM pénzére) nem akarták, hogy bankokat lehessen menteni az ESM-ből. Ezért most az lett, hogy a kormányok kérhetnek az ESM-ből pénzt, amit a bankjaikra fordíthatnak. Csakhogy ezzel az ördögi kör megmarad. Hiszen a bankmentés így államadósságként a nemzeti költségvetést terheli.

És mi a magyar álláspont?

Semmi. Kivárja a kormány a márciust, hogy mi lesz az egyezség vége, az Európai Parlament mennyit piszkál a most kidolgozott rendszerbe. Ez a hivatalos álláspont.

Nem egyszerű kérdés, hogy csatlakozik-e Magyarország a bankunióhoz. Mert szuverenitást kell feladni hozzá, amit általában a magyar kormány ellenez. Az egyetlen Magyarországon bejegyzett bank, amit a bankunió érinthet (mérete és nemzetközisége miatt) az

OTP.

Ha az OTP kimarad egy védelmi és felügyeleti rendszerből, amit viszont közvetlen versenytársai megkapnak, az hátrányt jelenthet neki. Könnyen lehet, hogy részvényei kevésbé lesznek vonzóak, illetve drágábban juthat csak hitelhez, ha kimarad.

Ezért lesz izgalmas, hogy a magyar kormány hogyan dönt majd.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt