Vasárnap a francia alkotmánybíróság átengedte a nagyon sok pénzt keresők luxusadóját. Francois Hollande francia elnök még a 2012 februári választási kampányban ígérte meg: aki 1 millió eurónál többet keres, azt 75 százalékos adóval sújtják. Nem ment át könnyen a terv.
Első körben ugyanis az alkotmánybíróság megsemmisítette a törvényt. Azt mondták, hogy 66 százalék feletti adó már a polgárok kirablásának számít. A jövedelem több mint kétharmadának elvétele nem összeegyeztethető a jogbiztonsággal.
Ezért a kormány módosította a törvényt: a végleges változat szerint nem a jól kereső személyeknek, hanem a munkáltatónak kell befizetnie a különadót. A mértéke ugyan 50 százalékra mérséklődött, de a hozzá tartozó járulékokkal együtt összesen 75 százalék maradt. 1 millió euró kb. 300 millió forint. Nem lehetetlen ennyit keresni Magyarországon sem, például nyolc magyar bankár biztosan ennél többet keres.
A törvény visszamenően is hatályos, a 2013-as jövedelmekre is vonatkozik. És 2014-re. Utána a francia gazdaság állapotától teszik függővé, hogy maradjon-e.
A törvény leginkább a francia labdarúgó klubokat dühítette. Ők már az ősszel sztrájkkal fenyegettek. Úgy vélik a tulajdonosok, hogy a szabály a francia foci végét jelenti: olyan előnyhöz jutnak ezzel a külföldi csapatok, hogy esélytelen lesz drága játékosokat leigazolni.
Zlatan Ibrahimovic például 14 millió eurót keres a PSG-nél. Amikor ez felmerült a különadó vitájában, a francia gazdasági miniszter ízléstelennek nevezte, hogy valaki ennyit keressen gazdasági válság idején. A PSG-nél összesen 10 játékos keres egymillió euró felett, a BL-ben szereplő csapat a törvény egyik legnagyobb kárvallottja. A katari tulajdonosok ennek ellenére azt ígérték, hogy nem szervezik ki a PSG-t egy öböl-menti cégbe.
Végül a focilobbi nyomására tovább enyhítették a törvényt: ha a különadó meghaladja egy cég bevételeinek 5 százalékát, akkor a fennmaradó részt már nem kell befizetni. Ez némileg csendesítette a kisebb klubok ellenállását, de a legnagyobb csapatok továbbra is háborognak. Tavasszal a sztrájk sem kizárt.
Az ellenzék szerint ez egy populista törvény, mert a legjobban keresők majd megtalálják a módját, hogy külföldön bejegyzett cégektől vegyék fel a fizetésüket. Gerard Depardieu például a törvény első változatának beterjesztésekor felvette az orosz állampolgárságot, hogy inkább ott adózzon.
A baloldal a szolidaritás nagy győzelmét ünnepli. A közvélemény-kutatások szerint a franciák többségének tetszik a luxusadó.
Magyarországon is volt hasonló ügy: az állami cégektől felvett, 2 millió forint feletti végkielégítésekre 98 százalékos különadót vetettek ki 2010-ben, visszamenően. Ezt a magyar alkotmánybíróság túlzott mértéke miatt szintén megsemmisíttette. Ekkor azonban a magyar parlament nem új változattal próbálkozott, hanem elvette az alkotmánybíróságtól a jogot, hogy pénzügyekben ítélkezzen.
Végül a strasbourgi emberjogi bíróságnál akadt el a magyar különadó. Ott ugyan csak egyedi ügyeket vizsgálnak, de az ítéletekből látszott, hogy ha egyenként mennek a megadóztatottak Strasbourgig, akkor nem kell visszafizetniük végkielégítéseiket. A 98 százalékot ugyanis ott is a jogbiztonsággal szembemenőnek ítélték.
Ezért idén decemberben a magyar parlament – egy mezőgazdasági törvénycsomagba rejtve – 75 százalékra csökkentette az adónem mértékét. Azért éppen ennyire, mert Strasbourgban egy korábbi perben egy ilyen mértékű francia különadó már átment.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.