Bajnai Gordon feladta

  • Alakulni látszik az MSZP-DK-Együtt lista.
  • Ez Mesterházy Attiláéknak a legjobb hír, a másik két párt a túlélésért küzd.
  • A 2009-es magyarországi politikai felállás nem változott.
  • Fölösleges volt a sok erőlködés.
  • A Demokrácia és Dilemma intézet szerint Bajnai Gordon szúrta el.

Mesterházy Attila – Gyurcsány Ferenc – Bajnai Gordon: ABC sorrendben visszafele lesznek-e egy közös választási listán? Vagy Bajnai megelőzheti Gyurcsányt? Hová teszik Karácsony Gergőt? Molnár Csaba elé, vagy Tóbiás József mögé? Hamarosan kiderül!

2012 október 22-én, egy nappal Bajnai Gordon politikai visszatérése előtt ezt írta a DeDi:

"Az összbaloldali választási szövetség rövid távon tehát növelné az ellenzék győzelmi esélyét, ám hosszabb távon leginkább csak az MSZP-nek volna belőle haszna.”

A Demokrácia és Dilemma Intézet akkor azt vizsgálta, hogy mi lesz, ha Bajnai saját párt indítását jelenti be, vagy ha arról beszél majd, hogy MSZP-vel akar összefogni. Az utóbbiról beszélt akkor Bajnai, aztán pártot is alapított, aztán választási szövetséget kötött az MSZP-vel.

Októberben többször is elmondták az MSZP és az Együtt vezetői is, hogy a jelöltállítási rendszerük végleges, azon nem kell változtatni. „A szövetségkötés lezárult, nem történt olyan esemény, amely miatt a résztvevők körét bővíteni kellene” - mondta például Mesterházy Attila.

Esemény annyi történt azóta, hogy a DK feljött a bejutási küszöbig, az Együtt 2014 pedig lement oda.

Most úgy tűnik, hogy az MSZP, a DK és az Együtt 2014 közös jelöltekkel készülnek a választásra. Mesterházy és Bajnai is beszéltek erről.

A mostani helyzetben logikusnak látszik ez a lépés: a Fidesz nagyon vezet a közvélemény-kutatások szerint, az ellenzék töredezettsége így különösen rontja az esélyüket.

Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc januárban azt mondták, hogy készek arra, hogy ne legyenek miniszterelnök-jelöltek, ha ez a közös indulás ára. Mesterházy Attila nem mondott ilyet. Az ő pártját bőven a küszöb felett mérik. Úgy áll a dolog, hogy egy szocialista dominanciájú, de három baloldali pártot összefogó választási szövetség van kialakulóban.

Ha hárompárti közös lista lesz, akkor az utóbbi évek baloldali útkeresései érvényüket vesztik. Kár volt Gyurcsány Ferencnek kilépnie az MSZP-ből, csak azért, hogy aztán egy MSZP-s listáról legyen megint képviselő. Kár volt Bajnai Gordonnak korszakváltást hirdetnie, hogy aztán egy MSZP-s listán, Gyurcsány Ferenccel együtt legyen képviselő.

Az egy lista három ára

A közös lista a mostani szituációban logikus lépés, de az új pártok kudarcát is jelenti. A kiábrándult szavazók behúzására Bajnai alkalmatlanná vált azzal, hogy összekötötte sorsát az MSZP-vel. Ahogy elkezdődtek a rendszeres egyeztetések az Együtt és az MSZP között, 10 százalék alá ment pártja támogatottsága. És ahogy megkötötte a választási szövetséget Mesterházyval, lement 5 százalék körülire. A „korszakváltás” jelszava pedig totálisan kiüresedik, amint megköti a szövetséget Gyurcsány Ferenccel is. Pártja PM nevű része (a volt LMP-sek) szintén elveszti politikai identitását.

Bajnainak őszre annyi maradt, hogy azt tudta mondani, "ha szimpatikusabb vagyok mint Mesterházy, akkor listán szavazzatok rám". Ebből pedig hamarosan annyi marad, hogy „az MSZP-listát színesebbé tettem”.

Gyurcsány Ferenc sosem arra épített, hogy az MSZP-n akar túllépni, sokkal inkább az volt politikai identitása, hogy őt elüldözték az MSZP-ből. A DK kiválását sokáig húzta, leginkább úgy tűnt, azt várja, hogy kirakják, és ne neki kelljen szakításra vinni a dolgot. Így közeledése az MSZP-hez neki nem jelenti politikai identitása feladását, sőt, híveinek elégtételként is magyarázhatja.

Az MSZP számára se Bajnai, se pedig Gyurcsány befogadása nem jelent nagy kockázatot. A párt szavazóbázisa nagyjából megegyezik a 2010-essel, akik Bajnai és Gyurcsány miniszterelnöksége után maradtak a párt mellett. Mesterházynak személyesen pedig még előnyös is lehet az új felállás: nem vesznek el tőle a gyurcsányista és bajnaista szavazatok, de közben nem kell a két volt miniszterelnökkel párton belül harcolnia a hatalomért.

Ha lesz közös lista, akkor Bajnai Gordon jobban járt volna, ha belép az MSZP-be, és Gyurcsány Ferencnek is megérte volna a párton belül maradnia. Mert a választók előtt pártjaik össze fognak mosódni, viszont az összbaloldali vezér szerepére kívülről, társutasokként már nem pályázhatnak.

Az MSZP-n kívüli baloldal megteremtése 2014-re kudarcot vallott. Lehet, hogy újra lehet kezdeni a szervezkedést a választás után, és Bajnai és Gyurcsány most már csak arra megy, hogy bekerüljenek a parlamentbe, és akkor majd megint próbálkoznak.

Viszont a lehetőség elveszni látszik, hogy a 2009-es magyar politikai felálláshoz képest érdemi változás legyen. A nagy tömbök bemerevedtek, nagyjából az akkori szereposztás szerint. Ezt a lehetőséget elsősorban Bajnai Gordon szúrta el. Rosszul mérte fel erejét 2012-ben, és azóta olyan biztonsági játékot játszik, aminek nincs sok értelme.

Megváltóból társutas

2012-ben ugyanis Bajnai azt hitte, hogy a szétesett baloldal megváltóként fogja üdvözölni, és mindenki beáll mögé. Személyében egyesíti a baloldalt, és diktálhatja a feltételeket. Ha visszaemlékszünk 2012 kora őszére, reménye nem volt alaptalan. Az MSZP még a sebeit nyalogatta, az ellenzéki tüntetésekre abban az évben jártak a legtöbben.

Hogy volt realitása annak, hogy komoly tábort tud személyével megmozgatni, azt legegyértelműbben a Fidesz reakciója bizonyította: 2012 novemberétől 2013 nyaráig ő lett a fideszes támadások első számú céltáblája. Sokkal keményebben nekimentek, mint Mesterházynak valaha. Tele volt Bajnait támadó hirdetésekkel az ország. Világos volt, hogy a Fidesz félt Bajnaitól.

Csakhogy az MSZP nem adta magát, nem mentek be Bajnai irányítása alá. Bajnai pedig alkudozni kezdett velük, és közben hónapról-hónapra romlottak a pozíciói. Mert minél több szó volt arról, hogy szövetséget keres az MSZP-vel, annál kevésbé maradt értelme létezésének politikai értelemben.

Nem valószínű, hogy Bajnai Gordon miniszterelnöki ambíciói reálisabbak volnának, ha pártja nem köt semmilyen megállapodást sem az MSZP-vel, és egymás ellen indulnak. Viszont az nagyon valószínű, hogy politikai létezésének maradt volna értelme, és az egymillió eltűnt baloldali szavazó egy részét maga mellé állíthatta volna. A 2009-es magyar politikai rendszer változhatott volna, és az Együtt 2018-ig új, váltópárt méretű erővé nőhetett volna.

Maradt az ismerős hisztéria

"A mindent meg kell tenni az Orbán-kormány leváltásáért" logika csak a kormányt egyébként is aktívan utáló réteget mozgósíthatta. A pártot választani nem tudók, pláne a 2010-ben Fideszre szavazók megszerzéséhez a nemzethalált vízionáló hisztériánál árnyaltabb politizálás kellett volna. Valami olyasmi, amit Bajnai 2012 október 23-ig csinált is. Volt intézkedés, amit óvatosan megdicsért (például a családi pótlék iskolalátogatáshoz kötését), többet inkább kritizált. Ez lehetett volna érdekes alapállás. Mára megkülönböztethetetlenek üzenetei az MSZP-től.

Bajnai színrelépésekor a Fidesz azzal kampányolt („együtt tették tönkre az országot”, stb.), hogy az emberek ne higgyenek Bajnainak: ő nem korszakváltást képvisel, hanem Gyurcsány Ferencet. A Fidesz ezzel igyekezett figyelmeztetni azt a bázist, akit eredetileg kívánt Bajnai megszólítani: azokat, akik 2010-ben kormányváltást akartak, de csalódtak a Fideszben.

A Fidesz tavaly téli kampánya, hogy összemossa Bajnait és Gyurcsányt, kidobott pénz volt.