Hát ezért lesznek ma véres összecsapások Ukrajnában

Arról, hogy miért fajultak el a novemberben még békésnek indult tömegtüntetések, itt írtam. Január 16-án az ukrán parlament előkészítés, tárgyalás és tisztességes szavazás nélkül, csupán kézfeltartással elfogadott egy törvényt, amit nehéz nem a diktatúra legalizációjaként értelmezni. A Boing Boing közölte Tarasz Samajda és Vagyim Miszkji a Cseszno (Fokhagyma) Mozgalomtól remek infografikáját, ami kattintva nagyban is megnézhető, alatta pedig magyarul is összefoglalom a leglényegyesebbeket. Artwork: Tarasz Samajda és Vagyim Miszkji

Artwork: Bob / Boing Boing

A gyülekezési szabadság korlátozása

  • Az új törvény alapján tilos öt vagy annál több autóból álló karavánokban közlekedni. Aki megsérti a szabályt, attól elkobozhatják az autóját és két évre bevonhatják a jogosítványát. Így próbálják megakadályozni, hogy vidékről szervezetten utazzanak tüntetők a fővárosba.
  • A békés demonstrációra vonatkozó szabályok megsértőit 24 órán belül azonosítják. A békés demonstráció szabályainak megsértéséhez elég, ha valaki gyakorlóruhában van, vagy sisakot visel. Ezért akár tíz napra el is zárhatják.
  • Az ukrán tüntetések egyik sajátossága a sátrazás. Ehhez ezentúl rendőrségi engedély kell. Ennek hiányában 15 napra elzárhatják a tüntetőt. Azért is elzárás jár, ha engedély nélkül építenek ki színpadokat vagy hangosítást.
  • A hatóság "legitim utasításainak" figyelmen kívül hagyásáért 56 ezer forintos bírság jár.
  • A büntető törvénykönyv módosításával bűncselekménnyé minősítették azt, ha a tüntetők blokád alá vonják valakinek az otthonát. Ezért akár hat év börtön is kiszabható.
  • Rendőr megfélemlítéséért hét év jár.
  • A közrend csoportos megzavarásáért - hogy ez mi, azt a törvény nem részletezi - két éves börtönbüntetés járhat.
  • Nagymértékű rendzavarásért akár 15 év.
  • Ezzel szemben a rohamrendőrök és parancsnokaik, akik a tüntetők ellen követnek el bűncselekményeket, mentesülnek a jogkövetkezmények alól.

A szólásszabadság korlátozása

  • Az új törvény alapján ahhoz, hogy valaki tudósíthasson a tüntetésekről, regisztrálnia kell a hatóságoknál. Aki regisztráció nélkül tudósít, attól elkobozhatják a felszerelését és megbírságolhatják.
  • A kormány letilthatja az internethozzáférést.
  • Az internetszolgáltatók, akik a tiltás ellenére se korlátozzák a hozzáférést, 190 ezer forintos bírságot fizethetnek.
  • A rágalmazást visszavették a büntető törvénykönyvbe, két év börtön jár érte.
  • A "szélsőséges anyagok" terjesztése - hogy mi számít szélsőségesnek, az nincs meghatározva - három év börtönt ér.
  • Az is három évet kaphat, aki rendőrről vagy bíróról gyűjt adatokat.

Az egyesülési jog korlátozása

  • A civil szervezetek és egyházak nem vehetnek részt "szélsőséges tevékenységekben". Hogy ez mi, azt nem határozták meg.
  • A civil szervezetek "politikai tevékenységük" finanszírozásához állami engedélyt kell kérjenek.
  • Azok a civil szervezetek, amelyek külföldről is támogatást kapnak, fel kell tüntessék, hogy "külföldi ügynökök".