A tudományos közmegegyezés eddig hat alapvető emberi érzésről tudott:

1. boldogság;
2. meglepettség;
3. félelem;
4. undor;
5. düh;
6. szomorúság.

Erről a listáról most kettőt lehúzhatunk. A glasgow-i egyetem idegtudományi és pszichológiai intézetének kutatói megállapították, hogy a meglepettség és a félelem, illetve a düh és az undor egy és ugyanaz.

Mindezt az arckifejezések vizsgálatára alapozzák. A vizsgálatban résztvevőknek számítógéppel generált arckifejezéseket mutattak, amiket a résztvevőknek aztán az eddig ismert hat érzelem egyikeként kellett azonosítaniuk. A kutatás alanyai hiba nélkül azonosították a boldogságot és a szomorúságot, de a düh és az undor, illetve a meglepettség és a félelem kifejezései között nehezen tettek különbséget.

Nem csoda. Ha meglepődünk vagy félünk, felvonjuk a szemöldökünket. Ha dühösek vagyunk, vagy undorodunk valamitől, összehúzzuk az orrunk.

Idővel persze elkülönül egymástól a félelem és a meglepettség, illetve a düh és az undor kifejezése, de az első reakció ugyanaz.

Ez alapján jutottak a kutatók arra a következtetésre, hogy tulajdonképpen

csak négy alapérzelem van.

Ezt azzal magyarázzák, hogy a négy alapérzelem kifejezése a túlélés szempontjából is fontos, míg a másik két arckifejezés már a társas együttéléssel fejlődött ki. Az orr összehúzása például természetes reflex a veszélyhelyzetekben. Például ha mérgező anyagot szagolunk, az orrunkat összehúzva valószínűleg kevesebbet lélegzünk be belőle. Ez alakult át idővel az undor kifejezésévé is.

Végső soron tehát azt állapították meg, hogy arckifejezéseink, akár csak a nyelv, idővel fejlődött, és a kezdetben sokkal kevésbé volt összetett. (Via The Atlantic)