Nézőpont Intézet: Javult Magyarország képe a külföldi sajtóban

2014 február 6., csütörtök 12:33
16

Azt képzeljék el, hogy a Fidesz-közeli Nézőpont intézetben ülnek a sajtóelemzők, elemzik a Magyarországról megjelent anyagokat, összesen 12 ország 57 online és nyomtatott kiadványait, és striguláznak: pozitív, negatív, semleges. Esetleg szofisztikált szövegelemző szoftvereket is bevetnek.

Na, ennek a strigulázásnak az eredményét hozta most ki az MTI. A lényeg, mint a közlemény címe is sugallja, hogy Magyarország jobban teljesít. Mégpedig azért, mert bár a pozitív cikkek aránya tavaly és tavalyelőtt is 5-6 százalék körül volt, a negatívaké 46-ról 33 százalékra csökkent. Erre az állításra a következő bizonyítékokat találni az MTI anyagában:

  • A szlovák médiában megjelent magyar tárgyú cikkek 90 százaléka semleges hangvételű volt.
  • A Bloomberg és a Reuters "zömében semleges" híreket jelentetett meg.
  • A Rosszijszkaja Gazeta online kiadásában megjelent írások 39 százaléka pozitív hangvételű volt .
  • Franciaországban kevesebb negatív hangvételű cikk jelenik meg Magyarországból, mint korábban.

Feladat a kedves olvasónak: ebből a négy információdarabkából legyen szíves próbálja meg levonni azt a következtetést, hogy "Tavaly javult az ország nemzetközi médiaképe", mert én ezt az istennek se tudom levonni.

Segítség: itt a rettenetesen hosszú bizonyíték az MTI-ből, tessenek benne bogarászni. A megoldást a kommentek közé várom!
Média-elemzés
Nézőpont: tavaly javult az ország nemzetközi médiaképe

Budapest, 2014. február 6., csütörtök (MTI) - Nagyobb nemzetközi médiafigyelem irányult Magyarországra tavaly, mint 2012-ben, ezzel együtt javult az ország külföldi médiaképe - állapította meg a Nézőpont Intézet második alkalommal elvégzett elemzésben, amelynek eredményét Antal Zsolt médiaelemző ismertette csütörtökön Budapesten.

A pozitív tartalmú cikkek aránya - az összehasonlítható adatokat figyelembe véve - mindkét évben 5-6 százalék körül volt, míg a negatív hangvételűeké 46 százalékról 33-ra esett vissza, és növekedett a semleges írások száma - mondta a sajtótájékoztatón.

Az intézet tavaly a korábbinál részletesebb elemzést végzett, tizenkét ország ötvenhét online és nyomtatott kiadványát nézte át, csaknem 6800 cikket elemzett. A legkiemeltebben a magyar gazdaság ügyét kezelték az írások, valamint a jogállamiság kérdéseit és az ország külkapcsolatait.

A legtöbb cikk az országról Németországban jelent meg, csaknem 1100, mintegy másfélszer annyi, mint 2012-ben. A legkevesebbet és a legnegatívabb hangvételű írásokat is az olasz sajtó publikálta, a cikkek 64 százaléka volt negatív hangvételű, a szélsőjobboldali tendenciákról írva, míg a legpozitívabban a lengyelek cikkeztek Magyarországról, akik egyebek mellett a hitoktatás kérdését és a devizahitelesek megsegítését ítélték példa értékűnek - emelte ki a kutató.

A második legtöbb magyar vonatkozású hír a szlovák médiában jelent meg, ezek csaknem 90 százaléka semleges hangvételű volt, és elsősorban a gazdasági témáknak szenteltek figyelmet. Még mindig sokat foglalkozik Magyarországgal az Egyesült Államok sajtója (912 darab), míg Ausztriában 793, Nagy-Britanniában 791 magyar vonatkozású hír jelent meg tavaly.

Médiumonként vizsgálva, a legtöbbet a két vezető nemzetközi hírügynökség, a Bloomberg és a Reuters foglalkozott az országgal, egyenként 458-szor, zömében semleges hangnemben, gazdasági témában. Arányaiban a legtöbb pozitív hangvételű cikk az orosz Rosszijszkaja Gazeta online kiadásában jelent meg, az írások 39 százaléka tartozott ide.

A legtöbb pozitív kicsengésű írás májusban és júniusban született, amikor a GDP-növekedésre és az alacsony inflációra utaló adatok kerültek napvilágra.

A tájékoztatón Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár megerősítette az elemzés azon eredményét, hogy márciusban, az alaptörvény negyedik módosítása idején foglalkozott a legtöbbet az országgal a külföldi sajtó, mint mondta, államtitkárságának is ez a téma, az év végéhez közeledve pedig a hajléktalanság kérdése adott sok munkát.

A helyettes államtitkár is a többi közt a pozitív gazdasági fejleményeknek tulajdonítja, hogy javult az ország megítélése. Saját államtitkárságának eredményei között említette, hogy növelték jelenlétüket a közösségi médiában, és azt is, hogy sikerült a Budapestről tudósítók érzelmeire is hatni, ismeretekkel ellátni őket. A sikeres kapcsolatfelvételnek tulajdonította egyebek mellett azt, hogy Franciaországban kevesebb negatív hangvételű cikk jelenik meg az országról, mint korábban.

A kihívások között ismertetette a New York Times-ban a magyar antiszemitizmus témakörében megjelenteket, kifogásolva például azt, hogy bár Magyarországról igen sűrűn írnak ilyen témájú cikkeket, egy igen szélsőséges romániai esetről, amely Kolozs megyében, a közszolgálati tévében volt látható, nem számoltak be.

"Démoni" témaként szólt egy, nyár óta a nemzetközi sajtóban forgó témáról, egy mogyoródi katonai gyermektáborról, amelyet úgy állítanak be, mint ha szélsőségesen gondolkodó szülők küldenék oda katonai kiképzésre gyermekeiket. Hozzátette: a létesítmény nem különbözik a más országokban, akár az Egyesült Államokban is szervezett katonai gyermektáboroktól, ennek ellenére legutóbb, szerdán a CNN közölt drámai képsorozatot róla.
Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet igazgatója ismertette: intézetük tavaly olyan honlapot indított, amelyen a külföldi sajtóban Magyarországot érintően megjelenő tévedéseket szándékoznak orvosolni.
bet \ ppd \ hgp

MTI 2014. február 6., csütörtök 13:04

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt