Tiszavasváriban beindul a Cselekvési Terv

 A városban élők tűrőképessége végleg elfogyott, szaporodnak a rassz megnyilvánulások, s időnként joggal érzik úgy a magyar nemzetiségűek, hogy hátrányos megkülönböztetésben van részük a jelenleg még kisebbségnek számító cigánysággal szemben. Félő, hogy amennyiben ez a tendencia folytatódik, előbb-utóbb elszabadulnak az indulatok és visszafordíthatatlanná válik a jelenség.

olvasható a márciusi Vasvári Hírmondó vezércikkében. A városi újságnak aztán Fülöp Erik jobbikos polgármester nyilatkozik a harmadik oldalon.  Bár Jobbik látványosan kerüli a heves cigányozást a kampányban, és a pártvezető Vona Gábor is kiskutyákkal és kiscicákkal szeret pózolni, helyben azért csak mondani kell valamit a jelöltjüket - Fülöp esetében már kétszer is - megválasztó szavazóiknak. Természetesen a városvezető már az első válaszban kiemeli, hogy

Nem a helyhatósági választások közelsége indokolja, hogy lépnünk kell ezen a területen, hisz ha jobban belegondolunk, ez egy kétélű fegyver.

A Cselekvési Tervről a polgármester elismeri, hogy

 Való igaz, nem látták a tervezetet szociálpolitikusok, de úgy gondolom, már annyiféle kutatásra, felmérésre adtunk ki szakértői díjat, hogy ezúttal nem volt erre szükség. Ráadásul a Cselekvési Tervet a Szociális és Humán Bizottság több alkalommal is megtárgyalta, legutóbbi ülésén pedig elfogadásra javasolta.

Terv első lépései:

• a házszámozás rendbetétele, a fiktív lakcímek megszüntetése,
• térfigyelő kamerák kihelyezése,
• rágcsálóirtás,
• közmunkaprogram keretében egy 8 hektáros terület megművelése,
• az ingatlanhatárok láthatóvá tétele.

 Felmérjük az engedély nélkül épített „vályogházak” mértékét, intézkedünk az ezekben a házakban lakó gyermekek biztonságba helyezéséről, hosszabb távon pedig felszámoljuk ezeket az
építményeket.

Fülöp Erik nem rég Orbán Viktortól kért segítséget a helyi Alkaloida gyár bezárása, és az így utcára kerülők miatt, de a gyárról most egy szó sincs. A polgármester inkább felvilágosításra helyezne nagyobb hangsúlyt:

Nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a nem kívánt terhességek megelőzésére, a védőnők felvilágosító, ismeretterjesztő munkájára még nagyobb szükség van, mint korábban, hiszen ha alaposan megvizsgáljuk a születési arányszámokat, elmondhatjuk, hogy 2003 óta kivétel nélkül minden évben 50% fölött volt a halmozottan hátrányos helyzetű családba született gyermekek száma.

És hogy mit üzen a Tervet ellenzőknek?

 Ez nem tűzfészek, sokkal inkább egy időzített bomba. Bizonyára lesznek olyanok, akik az alapvető emberi jogokra hivatkozva megpróbálnak majd hátráltatni bennünket, de felkészültünk erre is. Az érted haragszom, nem ellened elvét követve úgy gondolom, nekünk kötelességünk segíteni is a társadalomnak azt rétegét, amelyet évtizedeken át szándékosan tartottak politikai irányzatok tudatlanságban, nyomorban. Azt azonban mi sem tehetjük meg, hogy a cigányság társadalmi beilleszkedését a magyarság rovására vigyük véghez a településünkön. Segítünk, de egyben elvárásokat is támasztunk velük szemben. Széles társadalmi összefogásra van szükség ahhoz, hogy ezen a téren eredményeket érhessünk el. Nehéz feladat, kockázatos vállalkozás, amit mindenképpen meg kell tennünk, mert gyermekeink és unokáink számára egy olyan várost szeretnénk örökül hagyni, ahonnan nem kell elmenekülniük pusztán azért, mert az egyes népcsoportok képtelenek a normális emberi együttélésre.